Az eddigi mondatok az alany cselekedeteit fejezték ki, de ebben a leckében eltérek ettől a gyakorlattól! A szenvedő szerkezetben nem mindig számít ki csinálja ami történik, csak az, hogy valaki elszenvedi a történéseket. A nyelvtant félretéve, az eddigi mondataink a cselekvő szemszögéből írták le ami történt. Előfordulhat azonban, hogy senki se kíváncsi rá, ki mentette meg a Földet, csak arra, hogy elkerültük a katasztrófát. Ilyenkor a másik fél szemszögéből vizsgáljuk az eseményeket. A magyar beszédben ezt a szerkezetet valamiért kerülni szokás, japánul viszont még külön udvariasnak is számít egyes esetekben! Persze ez nem jelenti, hogy bármikor használhatod, megvannak a maga szabályai.
Csak, hogy szemléltessek, ez egy aktív mondat: "
Megtanultam japánul."
Ez a szenvedő szerkezetű párja: "
A japán meg lett tanulva.". (Ahogy írtam, magyarul kerülni szokás... (Ez nem igaz, magyarul bizonyos esetekben szokás csak kerülni.))
A szenvedő szerkezethez az igét kell ragozni, és egyes mondatrészek szerepet váltanak. A ragozás japán szokáshoz híven egyszerű szabállyal megadható, de inkább táblázatban mutatom meg, hogy hosszabbnak tűnjön a lecke. A szenvedő alakú igék mind -ru ragozású igének számítanak, vagyis van például múltidejük.
Az -u igéknél a tagadó alak tövéhez れる jár, vagyis -u tőből -areru lesz(, う végűnél -wareru!). A szavak fordításánál inkább nem szenvedő alakot írok, hanem azt, amit ilyenkor magyarul szokás használni:
| う végződésű ige | jelentése | szenvedő | jelentése |
| 買う（かう） | (meg)vesz | 買われる（かわれる） | (meg)veszik |
| 書く（かく） | ír | 書かれる（かかれる） | íródik |
| 脱ぐ（ぬぐ） | levesz (ruhát) | 脱がれる（ぬがれる） | leveszik |
| 殺す（ころす） | öl | 殺される（ころされる） | megölik |
| 待つ（まつ） | vár | 待たれる（またれる） | várják |
| 死ぬ（しぬ） | meghal | 死なれる（しなれる） | meghal* |
| 呼ぶ（よぶ） | hív | 呼ばれる（よばれる） | hívják |
| 飲む（のむ） | iszik | 飲まれる（のまれる） | isszák |
| 切る（きる） | vág | 切られる（きられる） | vágják |
* Egyedül a 死ぬ ige végződik ぬ szótagra, viszont ez az ige tárgyatlan. Magyarul csak tárgyas igét lehet szenvedő szerkezetbe átírni, és nem találtam megfelelő fordítást neki más szerkezettel sem. (Gondolkodj rajta te is. Ha megtalálod, zseni vagy!) Japánul az ilyen igék szenvedő alakjának különleges jelentése van. Lásd lentebb!
A -ru végű igék utolsó szótagja a kellemesen kiejthető られる alakra változik. Csak úgy magától kicsusszan az ember száján...
| る végződésű ige | jelentése | szenvedő | jelentése |
| 着る（きる） | visel | 着られる（きられる）* | viselik |
| みる（みる） | néz | 見られる（みられる） | nézik |
| 教える（おしえる） | tanít | 教えられる（おしえられる） | tanítják |
* A vág és a ruhát visel igék szenvedő alakja szóban megegyezik, de a szövegkörnyezetből úgyis rá lehet jönni, melyik hangzott el.
Rendhagyó igéknél hasonló a változás az előzőhöz:
| rendhagyó ige | jelentése | szenvedő | jelentése |
| 来る（くる） | jön | 来られる（こられる） | jön* |
| する | csinál | される | csinálják |
* A 来る
（くる） ige sem tárgyas, ezért az első megjegyzés érvényes rá is.
Már csak azt nem árultam el, hogyan és mikor kell szenvedő szerkezetet használni. Két esetet lehet megkülönböztetni. Mint mindig, most is be kell tartanod pár alapvető szabályt, de gyanítom ez nem lep meg.
※
Közvetlen: Az első eset a "hagyományos" szenvedő szerkezet, mert a jelentése hasonló a nyugati nyelvekben használthoz. Van egy cselekvő és egy cselekvést elszenvedő fél. A cselekvő aki csinál valamit, az elszenvedő pedig akivel/akinek/akiről stb. történik a cselekvés.
Szabályok:
- Csak tárgyas igék szerepelhetnek a mondat végén. (Lásd az előző leckét.)
- A cselekvő csak élőlény lehet.
- A szenvedő fél bizonyos igékkel lehet más is, de általában ő is csak élőlény.
A legegyszerűbb úgy megtanulni a szenvedő szerkezetet, hogy egy egyszerű mondatból indulsz ki, és csinálsz belőle szenvedőt. Az eddigi tárgyas mondatok így néztek ki:
Minta:
A は/が B を C。 (A wa/ga B o C.) "
Az A a B-vel C-t csinál.". Az
A volt az alany, aki a cselekvést végzi, a
B a tárgy, aki vagy ami elszenvedi a cselekvést, és a
C a cselekvés, ami egy tárgyas ige.
Minta:
B は/が A に D。 (B wa/ga A ni D.) "
A B az A által D-ződik.". A
D az előző
C ige szenvedő alakja. A
B továbbra is a cselekvést elszenvedő fél, de immár ő az alany, és az
A aki cselekszik (de már nem alany!).
Nem akarom túlbonyolítani szabályokkal ezt a leckét, ezért inkább példákon mutatom meg, hogy használd. Először mindig egy egyszerű mondatot írok, utána egy abból készült szenvedőt.
Példák:
- 漁師（りょうし） は 鯉（こい） を 捕りました（とりました）。 (漁師 ryoushi - halász, 鯉 koi - japán ponty, 捕る toru - elfog, kifog (halat)) "A halász pontyot fogott."
- 鯉（こい） は 漁師（りょうし） に 捕られました（とられました）。 "A halász pontyot fogott.". Ha szó szerint lefordítanám: "A ponty a halásztól ki lett fogva.". Szépen csak ugyanúgy lehet lefordítani, ahogy az eredeti mondatot, de az utóbbi fordításból kitűnik, hogy a ponty nézőpontjából mondom el a történetet. Annak ellenére, hogy ez magyarul nem szép, japánul nagyon gyakran használják!
- 猫（ねこ） が 犬（いぬ） を 攻撃（こうげき） します。 (攻撃 kougeki - megtámad) "Macskák megtámadják a kutyát."
- 犬（いぬ） は 猫（ねこ） に 攻撃（こうげき） されます。 Az előző fordítás itt is helyes lenne, de szó szerint: "A kutya meg van támadva a macskák által."
- この 授業（じゅぎょう） が パソコン で 書かれています（かかれています）。 "Ez a lecke számítógéppel íródik (épp).", vagy szépen "Ezt a leckét számítógéppel írják.". Ki is hagyhatod a cselekvőt a mondatból, ha egyszer nem vele akarsz foglalkozni. A szenvedő alakú ragozott igét folyamatos alakba tettem a る végű igék ragozási szabálya szerint.
Az előző példák szó szerinti fordításai kifejezetten bénák, de a japán eredeti nem az. Ha az elszenvedő fél nézőpontjából mesélsz el egy történetet, akkor a japán szenvedő szerkezet jobban kifejezi amit mondani akarsz, mint egy sima állítás.
Dolgok készítését jelző igékkel (pl. 書く kaku - ír, 作る tsukuru - készít, 建てる tateru - épít stb.) a に helyett によって szerepelhet. A によって szó szerint azt jelenti, hogy "...által", és más mondatokban is használható. A fordításokban a に-t is így írtam át, de az csak a szenvedő szerkezetben jelenti ugyanezt. Ilyenkor nem élőlény az elszenvedő fél.
Példák:
- 隣（となり） の 人（ひと） が 地図（ちず） を 書く（かく）。 "Egy szomszédom térképet rajzol."
- 地図（ちず） が 隣（となり） の 人（ひと） によって 書かれる（かかれる）。 "Térkép készül egy szomszéd által.". Itt sem erőltetném a szó szerinti fordítást...
※
Közvetett: Ez a fajta szenvedő szerkezet rászolgált a nevére, mivel ezzel kellemetlen dolgokat fejezhetsz ki. Nem létezik ilyen jellegű szerkezet a nyugati nyelvekben, de nem olyan nehéz megérteni.
Szabályok
- A mondat kimenetele mindenképp kellemetlen az elszenvedő félnek. Ha az illetőt semlegesen érinti az esemény, inkább használj aktív mondatot szenvedő szerkezet helyett!
- A cselekvő csak élőlény vagy természeti jelenség lehet. Ezért ha kirabolnak vagy elfúj a szél, használhatod ezt a szerkezetet, de ha átmegy rajtad a vonat, akkor nem.
- Az igének nem kell tárgyasnak lennie.
Ez is könnyen átalakítható egy aktív mondatból, de összetettebb.
Egy szokványos mondat:
A は/が B の C を D。 (A wa/ga B no C o D.) "
Az A a B C-jével D-t csinál.". Az
A ismét a cselekvő, a
B az elszenvedő fél akinek
C a birtokában van.
D a cselekvés.
Minta:
B は/が A に (C を) E。 (B wa/ga A ni (C o) E.) Minden rész szerepe marad a régiben, de az előző
D ige szenvedő alakban kerül, így lesz belőle
E.
Értelemszerűen ha az ige nem tárgyas, a tárgyat ki kell hagynod a mondatból. Ha a mintán nem tudtál kiigazodni, a példákon talán menni fog.
Példák:
- 料理人（りょうりにん） は 私（わたし） の 皿（さら） を 壊した（こわした）。 (料理人 ryourinin - szakács, 皿 sara - tányér, 壊す kowasu - összetör) "A szakács összetörte a tányéromat.". A következő mondatban ebből csinálok szenvedő szerkezetet.
- 私（わたし） は 料理人（りょうりにん） に 皿（さら） を 壊された（こわされた）。 "A szakács összetörte a tányéromat(, és ez nekem rosszul esett).". Azonos a két mondat fordítása, de az első egy semleges kijelentő mondat volt, a másodikból viszont érezhető a negatívum. Az ilyen jellegű mondatok helyett ne használd a másik féle szenvedő szerkezetet, mert az helytelen. Például nem mondhatod, hogy 私（わたし） の 皿（さら） は 料理人（りょうりにん） に 壊された（こわされた）。
- 学生（がくせい） は 先生（せんせい） の クラス を 邪魔（じゃま） しました。 (邪魔する jama suru - megzavar) "A diákok megzavarták a tanár óráját."
- 先生（せんせい） は 学生（がくせい） に クラス を 邪魔（じゃま） されました。 "A diákok megzavarták a tanár óráját(, és ez gondot okozott neki)."
- 昨日（きのう）、亀（かめ） が 死んだ（しんだ）。 "Tegnap elpusztult a teknős(öm).". Az ige tárgyatlan. Nézzük, hogy lesz ebből szenvedő mondat!
- 私（わたし） は 昨日（きのう）、亀（かめ） に 死なれた（しなれた）。 "Tegnap elpusztult a teknősöm(, és ez nekem rosszul esett).". Tárgyatlan igénél a szenvedő szerkezet könnyen összetéveszthető a lecke első felében bemutatott tárgyas szenvedő szerkezettel. Pedig a mondat jelentése nem "A teknősöm tegnap meghalt engem.", hisz annak semmi értelme nem lenne. Helyette viszont mondhatnánk "A teknősöm meghalt nekem..". Az ilyen tárgyatlan igéjű szenvedő szerkezet nagyon ritka manapság, inkább rendes állítást szoktak használni helyette.
Talán még nem érted, miért előnyös a szenvedő szerkezet, de gyakori a japán nyelvben. A következő két mondat segíthet megérteni a rejtélyt:
- 猫（ねこ） が 犬（いぬ） を 攻撃（こうげき） して、骨（ほね） を 盗みました（ぬすみました）。 (骨 hone - csont, 盗む nusumu - lop) "Macskák megtámadták a kutyát, és ellopták a csontot."
- 犬（いぬ） が 猫（ねこ） に 攻撃（こうげき） されて、逃げました（にげました）。 (逃げる nigeru - elmenekül, megszökik) "Macskák megtámadtak egy kutyát, ami elszökött"
Az első mondat megszokott, a második szenvedő szerkezetű. Mindkettőben a második mondatrész az első mondatrész alanyával kapcsolatos. Ez egy újabb lehetőséget ad arra, hogy abból kihagyhassuk az alanyt!
A szenvedő alakú igéket udvariasságként is lehet használni, de arra itt nem térek ki.
