78. Engedély, tanács, óhaj

Van egy közös pont a lecke címében megadott fogalmak között. Ez a közös pont nem a feltételes szerkezet, amivel eddig is foglalkoztam, hanem egyetlen szó:

いい / よい (Látom, hogy két szónak néz ki, de ez akkor is csak egy szó két alakja.)

Ez azt jelenti, hogy "jó", de valójában ennél sokkal többet is. Ez a szó már önmagában sem azt az egyszerű fogalmat jelenti, amit magyarból megszokhattál. Az　いい / よい　amellett, hogy "jó", azt is jelenti, hogy "helyes", vagy azt, hogy "szabad", vagy azt, hogy "lehet". Ezek a jelentések talán magyarul is megjelennek a "jó" fogalmánál, de egyáltalán nem olyan határozottan, mint japánul. Azért ne kezdd el ezeket máris bevágni. Ezt mind jelenti ugyan a szó, de az azért nem mindegy, milyen mondatba kerül az egyes jelentésekkel. (A feltételes mondatok is mindjárt szerepet kapnak.)

Minta: igetőれば/-たら　いい vagy ige + と　いい　(igető+reba/-tara ii VAGY ige + to ii) "Jó lenne, ha ..." Az első esetben az ige a megfelelő feltételes módban, az utóbbi esetben pedig a szótári alakjában szerepel.

Példák:

1. 車（くるま）　を　買ったら（かったら）　いい　でしょう　ね。 "Jó lenne venni egy autót, nem?"


2. きれい　に　したら　いい　と　思います（おもいます）。 "Jó lenne kitakarítani (azt hiszem)." Azért tettem a végét zárójelbe, mert általában jó ötlet finomítani a kívánsághoz hasonló egoista kijelentéseket, és nem feltétlenül jelentenek (azon túl) bármit is.


3. 全部（ぜんぶ）　食べる（たべる）　と　いい　ん　です　が。 "Jó lenne mind megenni, de... (mondjuk: nem lehet)." Befejezetlen mondat.

A 76. leckében használt megengedő szerkezet (a "kell" ellentéte volt) még megengedőbbé tehető az いい használatával!

Minta: igető+て　も　いい (igető+te mo ii) Szó szerint: "Az is jó ha..." vagyis "Szabad/Lehet" Az ige a kapcsolatos alakjában van, ezért kerül て a végére.

Példák:

1. ライオン　を　ならして　も　いい　です　か。 "Megszelidíthetem az oroszlánt?"


2. それ　は　ちょっと　（いけません）。 "Az egy picit... / Az nem lenne igazán jó." Ahogyan az előző leckében írtam, az いけません jelentése "nem megy / nem lehet". Ha a ちょっと ott van előtte, akár le is hagyható.

Minta: tagadó tő-なくて　も　いい (tagadó tő-nakute mo ii) Szó szerint: "Ha nem teszed / Ha nem lesz úgy, az is jó.". Röviden viszont csak annyit tesz "nem kell."

Példák:

1. 立たなくて（たたなくて）　も　いい　です　よ。 "Nem kell felállnia!"


2. 木（き）　から　取る（とる）　果物（くだもの）　が　りんご　で　なくて　も　いい　です。 "Nem baj, ha a fáról leszedett gyümölcs nem alma.". Bár nem tudom, hogy fizikailag hogy történik a dolog.

A következőnek nincs sok köze a feltételes mondatokhoz, de még ez is idefér az いい felhasználási módjai közé.

Minta: どう　すれば　いい / どう　したら　いい (dou sureba ii / dou shitara ii) Szó szerint: "Mit tenni jó?". Szó szerint is lehet értelmet keresni benne, de magyarul azt jelenti, hogy: "Mit tegyek?" / "Mi lenne a legjobb?"

Ez nem egy szerkezet, hanem egy kifejezés. Leggyakrabban úgy fordul elő, hogy どうしたらいいんですか / どうすればいいんですか。 Azért írtam ilyen szépen egybe, mert amikor életedben először találkozol vele, valószínűleg ennyit fogsz érteni belőle. Használható önmagában, de használható összetett mondatok második feleként is.

Példák:

1. お金（おかね）　が　ない　ん　です　けど、どう　したら　いい　ん　です　か。 "Nincs pénzem, mit tehetnék?"


2. どう　したら　いい　の　かしら? "Vajon mit kéne csináljak?" Ez is egy lehetőség a kifejezés mondatba foglalására.

A példamondatokban írtam olyasmit is, amire idáig nem tértem ki. A következő leckékben megpróbálom majd pótolni!

77. Feltételes szerkezet egyéb használati esetei - Kell

Had ne kelljen most arról írnom, mennyire fontos a japán társadalom életében a konfliktusok elkerülése. (Persze ne csak elhidd, olvass utána!) Arról viszont nem árt említést tennem, hogy ezt a nyelv hogyan tükrözi.

Az előző leckékben sorba vettem a japán nyelvben előforduló feltételes mondatszerkezetek többségét. A feltételes mondatok használata csak egy nagyon pici szelete az egész képnek, de segítségével többet kifejezhetsz, mint egyszerű feltételeket. Feltételes mondattal tanácsot adhatsz, finomíthatod az utasításaid nyersségét, vagy amit akarsz. Ezt az utolsót a leginkább!

Szokásom volt korábban is, hogy minden új szerkezetet először megpróbáltam szó szerint lefordítani, aztán megmagyaráztam mire is jó valójában. Ezt továbbra is megteszem, de ha eljutottál idáig, ideje elfeledkezned a magyar nyelv tökéletességéről, és elfogadni, hogy egy másik tökéletes nyelv, más szerkezetekkel, máshogy fejez ki mást... vagyis ugyanazt, amit magyarul máshogy. (Akinek az előbbi nem volt világos: Van egy fogalom (A), ezt magyarul kifejezheted egyféleképpen (B), japánul másik módon (C), de mindkettő a fogalmat jelenti (A), pedig önmagukban jelentenek (B)-t és (C)-t is.)

Az előbbi fejtegetésre a feltételes mondatok tökéletes példát adnak. Nos, nem csak a fejtegetésre, de arra is, hogy a japán nyelv néha milyen körülményes tud lenni. Nem állunk itt meg! Mutatok rá pár példát is.

A legelső legyen az örök kedvencem. Egyszer meghallottam úgy 5 éve, és többé nem ment ki a fejemből.

Minta: tagadó tőなければ　ならない / いけない (tagadó tő+nakereba naranai / ikenai) Vajon mire jó ez a körülményes szerkezet? Magyarra lefordítva (most kapaszkodj meg) azt jelenti: Kell.

Ha figyeltél az előbbiekben, akkor tudhatod, hogy a szerkezet első fele "ha nem lesz / ha nem teszem..." Ez az -えば / -ければ feltételes mód egy szó tagadása után. Például: たべなければ "Ha nem eszek..."

A szerkezet második felében két különböző szót is használhatsz. Mindkettő hasonló jelentésű, de van közöttük eltérés:

• ならない: szó szerint "nem lesz (úgy)". Ezzel a szerkezet szó szerinti(!) jelentése "Ha nem teszem, nem lesz úgy." Puszta logikai fejtegetés után világossá válik, ha azt akarod, hogy "úgy" legyen, meg KELL tenni.


• いけない: vagyis "nem mehet / nem lehet jó". Rád bízom, hogy az előbbi szerkezettel hogyan rakod össze szó szerint, de ne feledd, hogy a szó szerinti jelentés itt nem annyira lényeges.

Megjegyzés: Biztos vagyok benne, hogy lesz, aki már itt elveszti a fonalat. Ne aggódj, a kifejezés egyben annyit jelent, hogy KELL, és semmi többet.

Ha idáig tudtál követni, leírom a két változat jelentése közötti minimális eltérést. A ならない kevésbé közvetlen fordulat, mint az いけない. Idegenekkel ezt érdemes használni. Az いけない jelentésében érzelmi többlet is van. Sürgetőbbnek hat, és nem használható olyan mindenképp bekövetkező következmények leírására, mint például "a napnak hamarosan fel kell kelnie." Mivel az いけない a mindennapi életben önmagában is használatos szófordulat, és azt jelenti, hogy "valami (nagyon) nem jó / nem helyes!", ezért magában foglalja a személyes negatív véleményed!

Magyarul igen, de japánul a "kell" kifejezést nem használhatod utasításra. A második mondatban azért adok egyfajta ellenpéldát.

Példák:

• 明日（あした）、　午前（ごぜん）　八時（はちじ）　に　起きなければ（おきなければ）　いけません。 "Holnap reggel nyolckor fel kell kelnem!" Az いけません használata miatt azt is fordíthattam volna, hogy "muszáj felkelnem (különben baj lesz)!"


• あなた　も　起きなければ（おきなければ）　いけません　よ。 "Neked is fel kell kelned!". Ebben a mondatban valójában nem utasításról van szó, hanem pusztán egy állításról, ezért használható ez a kifejezés.


• どろぼう　が　静か（しずか）　で　なければ　ならなかった。 "A betörőnek csöndesnek kellett lennie." Ez a kifejezés a főnévi melléknevekre is működik.


• 人（ひと）　は　いつか　死ななければ（しななければ）　ならない。 "Az embernek meg kell halnia valamikor." Ebben a példában az いけない nem jöhetett szóba, mivel törvényszerűségről van szó, és azt nem lehet erkölcsi alapon megítélni.


• きけん　で　助けなければ（たすけなければ）　いけません。 "A veszélyben segíteni kell!" Az いけない még sűrgetőbbé teszi a mondandót.

A japánok is beláthatták valamikor a múltban, hogy a -なければなりません picit hosszú, épp ezért beszédben, ahol nyilvánvaló a mondat értelme, a -なければ önmagában is használható. Ezt a -なければ-t még jobban le lehet rövidíteni. Sűrűn hallani, hogy -なけりゃ / -なくや / -なきゃ, de csak szóban használatos.

Példák:

• お腹（おなか）　空いて（すいて）　食べなきゃ（たべなきゃ）。 "Éhes vagyok, ennem kell!"


• 車（くるま）　で　行かなくや（いかなくや）。 "Kocsival kell mennünk!"

Más kifejezések ugyancsak a "kellre" például a -なくて　わ　ならない / いけない (röviden なくちゃ) vagy a -ない　と　いけない / こまる. Ezekre itt nem térek ki, és szerintem nem is fordulnak elő olyan sűrűn. De azért fontosak lehetnek!

76. Akkor is, ha...

A feltételes módnak az eddigiekkel még nincs vége, vagyis annak, hogy én erről írjak. Az előzőek a "ha A, akkor B" formulát használták ki, de van egy másik is.

Minta: A　igető/mntて/で　も　B。 (A igető/melléknévtöve+te/de mo B.) Az igető/mntて az ige vagy melléknév kapcsolatos alakja. "Még akkor is ha (nem) A, akkor B." Ez hasonlít az eddigiekre, csakhogy a második mondatrész ellentmond az elsőnek, és pont hogy nem teljesíti a feltételt.

Megjegyzés: Kicsit elgondolkoztam, hogy vajon minden mondat feltételes mondat-e, attól hogy szerepel benne egyetlen "ha" szó... de nem jutottam semmire :D

Példák

1. 頭（あたま）　が　よくて　も、分かりません（わかりません）。 "Még ha okos is vagyok, nem értem." Ne felejtsd el, hogy az いい ragozott alakjait a よい ragozásával kapod meg!


2. 冬（ふゆ）　が　速く（はやく）　来て（きて）　も、雪（ゆき）　が　好き（すき）　で　は　ありません。 "Ha a tél gyorsan jön is, a havat (akkor sem) / nem szeretem."

Mielőtt még írnék ennek az alaknak a további használatáról, ki kell térnem egy régi hiányosságomra. Nem igazán tudom, hogyan nevezzem a következőt, ezért előbb megmutatom.

Minta: A か、B か C。 (A ka, B ka, C). Az A és a B lehetnek mondatrészek, melléknevek, vagy akár főnevek is. "A vagy B (amivel) C (-t csinálok)." Ez a szerkezet az A és B közötti választásra ad lehetőséget. De példákkal többre megyünk.

Példák

1. しんかんせん　で　行こう（いこう）　か、ひこうき　で　行こう（いこう）　か、後（あと）で　聞きます（ききます）。 "(Azt, hogy) Sinkanszennel vagy repülővel menjek-e, majd később megkérdezem."


2. 買いたい（かいたい）　車（くるま）　は、赤い（あかい）　か、青い（あおい）　か、言いなさい（いいなさい）　よ。 "Az autó amit meg akarsz venni az piros, vagy kék? Mondd már!"


3. 彼（かれ）　の　ペット　は　犬（いぬ）　か　どう　か。 "Az ő háziállata kutya vagy (valami más)?"

Ezt a szerkezetet a nyelvkönyvek elég hamar le szokták zavarni (és szándékosan írtam így). Fontos és sűrűn elő is fordul, de a nyelvtanulás elején szerintem túl idegen a magyar nyelvtantól, hogy ezzel foglalkozz. (Ettől függetlenül hamarabb ki kellett volna rá térjek.)

Ideje visszatérjek az eredeti témához. A て/で　も szerkezetet is lehet ilyen ismétlő módon használni. Ekkor egymásnak ellentmondó feltételeket is mondhatsz vele, de lehet olyanokat is, amik kiegészítik egymást. Mindkettőre írok egy példát.

Példák:

1. 会って（あって）　も、会わなくて（あわなくて）　も、電話番号（でんわばんごう）　を　知る（しる）　でしょう。"Akár találkoztok, akár nem, (biztos) tudod a számát."


2. 映画館（えいがかん）　が　満員（まんいん）　で　も、チケット　が　高くて（たかくて）　も、私（わたし）　は　えいしゃぎし　です。 "Akár tele van a mozi, akár drága a jegy, én vagyok a mozigépész."

75. Ha... II.

Az előző leckében leírt と feltételes móddal csak "természetes" esetekben lehet feltételt írni, másra nem alkalmas. Ezért szükség van valódi feltételes módokra is. A と-val együtt legalább négyféle feltételes mód van, és akad átfedés közöttük bőven, ami megnehezíti a megértésüket. Van olyan is, ami időnként a と helyett használható.

Ebben a leckében arról írok, hogy a maradék három alakot hogyan kell mondatba írni, és egy-két példát is mutatok a használatukra. Más megoldást nem találtam, mint hogy listát adjak a használati esetekről. Általános a feltételes módoknál, hogy a második mondatrész igeidejétől függ az egész mondat ideje.

• -ば/-れば feltételes mód. A -ば végű változat valójában -えば, de az え hang a módosult igetőhöz tartozik. Ezt a feltételes módot úgy szokás jellemezni, hogy a feltétel fontosabb a beszélő számára, mint a következménye. Ez ellentétes a következő móddal. Megpróbálom a példamondatok fordításában megmutatni, hogy ez mit is jelent.
  
  

  Szófaj	Minta		Példák
  う végződésű ige	igető+えば	pl.:	かう→かえば しる→しれば まつ→まてば
  る végződésű ige	igető+れば	pl.:	みる→みれば たべる→たべれば
  rendhagyó igék	igető+れば	pl.:	くる→くれば する→すれば です→で　あれば / ならば*
  valódi melléknevek	melléknév töve+ければ	pl.:	あつい→あつければ ほしい→ほしければ たべない→たべなければ で　は　ない→で　なければ

  
  * a です feltételes alakja ugyan a で　あれば, de beszédben a ならば gyakoribb.
  
  Ilyen jellegű mondatoknál használhatod:
  1. Általános érvényű feltétel: こんな　寒い（さむい）　日（ひ）　に　出かければ（でかければ）、かぜ　を　ひきます　よ。"Ha ilyen hideg napon mész ki, megfázol."
  
  
  2. Hipotetikus (jelen / jövő idejű), vagy nem bekövetkezett (múlt idejű) következmény: 昨夜（ゆうべ）　テレビ　を　見なければ（みなければ）、時間通り（じかんどおり）　おきました。(時間通り jikandouri - "idő szerint", időben) "Felkeltem volna időben, HA tegnap este nem néztem volna tévét.". Ha a mondat végén az ige jelen időbe kerül (おきます): "Felkelnék időben, HA nem nézném este a tévét.".
  
  
  3. Akarattól függő következmény*: おなか　が　すけば、昼食（ちゅうしょく）　を　とって行こう（とっていこう）。"Menjünk ebédelni, HA éhes vagy!"
     
     * Megjegyzés: Csak akkor használhatod, ha a két mondatrész alanya különbözik vagy az első (a fordításban második) mondatrész állapotot fejez ki. Az akarattól függő azt jelenti, hogy a beszélő tesz valamit a feltétel megvalósulásakor.
  
  
  4. Múltban többször bekövetkező esemény: 雨（あめ）　が　ふれば、いつも　窓（まど）　から　見ていました（みていました）。 "Amikor esett, mindig néztem az ablakból.". Ettől az esettől eltekintve, csak akkor használhatod ezt a módot a múltban, hogyha a következmény nem következett be (ld. Hipotetikus következmény).
  
  
  5. Befejezetlen mondatoknál: 私（わたし）　の　頭（あたま）　が　もっと　大きければ（おおきければ）? "És ha a fejem nagyobb lenne?"


• -たら alakú feltételes mód. Sok esetben (nem mindig), felcserélhető az előző -れば esettel, de ilyenkor a következmény számít jobban, nem a feltétel. Ez sokkal közvetlenebb mód, mint a többi, ezért írásban nem szokás használni. Ez a rag előfordulhat -たらば-ként is, de nagyon ritkán.
  
  

  Szófaj	Minta		Példák
  う végződésű ige	igető+たら / だら (vagyis: múltidő+ら)	pl.:	あう→あったら よぶ→よんだら まつ→まったら きく→きいたら
  る végződésű ige	igető+たら (vagyis: múltidő+ら majdnem mint az előző	pl.:	みる→みたら たべる→たべたら
  rendhagyó igék	igető+たら (vagyis: múltidő+ら mint az előző	pl.:	くる→きたら する→したら です→だったら
  valódi melléknevek	melléknév töve+かったら	pl.:	あつい→あつかったら ほしい→ほしかったら たべない→たべなかったら で　は　ない→で　なかったら いい/よい→よかったら

  Ilyen jellegű mondatoknál használhatod:
  1. Hipotetikus (jelen / jövő idejű), vagy nem bekövetkezett (múlt idejű) feltétel: 昨夜（ゆうべ）　テレビ　を　見なかったら（みなかったら）、時間通り（じかんどおり）　おきました。 "Ha tegnap este nem néztem volna tévét, felkeltem volna időben."
  
  
  2. Az akarattól függő következménynél nincs olyan megkötés, mint a -れば esetén: 汁（しる）　を　食べたら（たべたら）、散歩（さんぽ）　しましょう。"Ha ettem levest, elmegyek sétálni."
  
  
  3. Egyszeri esemény a múltban: 十時（じゅうじ）　に　なったら、家（うち）　に　ねむり　に　帰りました（かえりました）。"Amikor 10 óra lett, hazamentem aludni." A と-hoz hasonló módon, a fordításban "ha" helyett a helyes szó az "amikor". A különbség annyi, hogy a と múltidőben csak általános (sokszor előforduló) esetekre volt használható, a たら pedig csak egyszeri esetekre.
  
  
  4. Múltbéli következmény: アメリカ　に　行ったら（いったら）、たくさん　太りました（ふとりました）。 "Ha elmentem volna Amerikába, sokat híztam volna." Ez a szerkezet az előző esettel megegyezik. Másik lehetséges fordítás (ld. Egyszeri esemény a múltban): "Amikor elmentem Amerikába, sokat híztam.". A szövegkörnyezetből ki szokott derülni, melyik esetről van szó.
     
     * Megjegyzés: Ezt a példamondatot innen nyúltam le, de nagyon tetszett.
  
  
  5. Befejezetlen mondatoknál: 私（わたし）　の　頭（あたま）　が　もっと　大きかったら（おおきかったら）? "És ha a fejem nagyobb lenne?" Ugyanaz, mint a -れば esetben.


• -なら eset. Ez picit másra való, mint az eddigiek. Nagyjából azt fejezi ki, hogy "amennyiben igaz, hogy...", vagy "feltéve, ha valami bekövetkezik..." Ebből az is látszik, hogy csak nagyon valószínű (de nem biztos) eseményekre használható, és csak akkor, ha azok nem a beszélőn múlnak. Előfordulhat -ならば-ként is, amitől formálisabbnak tűnhet.
  
  Megjegyzés: Feljebb a -れば esetnél azt írtam, hogy a です-nak egy feltételes módja szóban ならば, ne keverd ezzel össze!
  
  

  Szófaj	Minta		Példák
  igék, melléknév	szótári alak+(の)+なら (A の lemaradhat egyszerű beszédben)	pl.:	あう→あう　(の)　なら おそい→おそい　(の)　なら
  főnév, főnévi melléknév	szó+なら	pl.:	けいさつかん→けいさつかん　ならば ばか→ばか　ならば

  
  Ilyen jellegű mondatoknál használhatod:
  1. Hipotetikus (jelen / jövő idejű) feltétel: 明日（あした）　ゆうびんはいたつ　が　来る（くる）　の　なら、ついに　あなた　の　手紙（てがみ）　を　受け取ります（うけとります）。(ゆうびんはいたつ yuubinhaitatsu - postás) "Amennyiben (igaz lenne, hogy) holnap jönne a postás, akkor végre megkapnám a leveled." Ha nem lehet megállapítani, hogy a feltétel tényleg bekövetkezik-e, akkor csak hipotetikus esetben használhatod a -なら feltételes módot! Ilyenkor a feltétel nem teljesülhet, és a の sem hagyható le az ige vagy melléknév után.
  
  
  2. Az akarattól függő következménynél nincs olyan megkötés, mint a -れば esetén.
  
  
  3. Időbeli sorrend nem számít: すし　を　食べる（たべる）　なら、はし　を　使って（つかって）　ください。 "Ha szusit eszel, használj evőpálcikát!" A többi feltételes móddal szemben a -なら-t használhatod olyan mondatoknál is, aminél a feltétel és a második mondatrész között nincs időrendben eltérés. Ezzel szemben az eddigieknél csak a "ha X történt/történik/történne, akkor (utána) Y" jellegű mondatok szabályosak.
  
  
  4. Általában: 映画館（えいがかん）　に　行く（いく）　なら、私（わたし）　も　あなた　と　いっしょ　に　行きます（いきます）。 "Ha tényleg elmész moziba, én is veled megyek" Ez a mondat nem kötődik semelyik szabályhoz se, csak megadtam egy általános esetet is, amire a なら használható.
  
  A なら az egyetlen olyan mód, aminél a feltételes részben nincs szükség が-val jelzett alanyra, hanem a なら a は helyén szerepelhet. Ezek a mondatok hasonlóak a は-が mondatokra, amikről az 51-52. leckékben írtam.
  
  Minta: Z　なら、X　が　Y。 (Z nara, X ga Y.) "Ami a Z-t illeti, a (Z féle) X az Y." Ez nagyjából megegyezik a "Z　は　X　が　Y。" mondatok fordításának. A különbség ott van, hogy a korábbi は-が mondatoknál ezen a fordításon sokat lehet magyarítani, és a zárójeles rész nem is mindig felel meg a fordításnál. A duma helyett inkább megmutatom, hogy kell fordítani egy mondatot ezzel a szerkezettel.
  
  Például: 飯（めし）　なら 、チーズ　が　大好き（だいすき）　です　よ。 "Ha kaja (az amiről beszélünk), a sajtot imádom!"

A feltételes módok ragozása nem bonyolult, viszont a használati eseteknél van egy pici káosz. Sokszor felcserélhető egymással két mód, ugyanazzal a fordítással, de azért kis különbségek akkor is lesznek az eredetiben.

Van olyan szó a nyelvben, ami önmagában is azt jelenti, hogy "Ha...". Szótárakban megtalálhatod, de ez ne tévesszen meg! Csak arra használható, hogy kihangsúlyozza a fentebbi feltételes módokat. Ha mondjuk a másik félről feltételezel valamit, kérni szeretnél stb. udvariasabb lesz tőle a mondat, mert kevésbé tűnsz biztosnak a dolgodban. Az egyik ilyen szó a もし.

Például: もし　時間（じかん）　が　あったら、動物園（どうぶつえん）　に　かり　を　し　に　行きましょう（いきましょう）。　"Ha van időd, menjünk az állatkertbe vadászni!"

74. Ha és amikor

Ebben a leckében a feltételes módokat kezdem részletezni, de előbb megpróbálom összefoglalni a tulajdonságait.

Többféle feltételes mód is van. Mindegyik más és más esetben használatos, de előfordul, hogy átfedés van két változat között. Ugyanúgy, ahogy a magyarban, japánul is szokás olyat mondani, hogy "HA lement a nap, visszahúzzuk láncon.". Vagyis feltételes esemény helyett biztosan bekövetkező dolgot is mondhatsz első mondatrésznek (még ha itt a másodikra nincs is sok esély...). Emellett az egyik feltételes módot használhatod tiltásra, felszólításra stb. de arra nem most fogok kitérni. Az egyetlen zavaró dolog a feltételes módoknál, hogy sokszor a második mondatrész elhangzásáig nem lehet tudni, hogy mi is a mondat értelme. Bár erre ezelőtt másnál is volt példa. (Például az összekapcsolt mellékneveknél az utolsó idejétől függött a többié is.)

Még egy utolsó, de fontos tulajdonság, hogy a feltételes módok első (feltételt leíró) mondatának alanya után mindig が szócska áll, és soha sem は. (Kivéve az egyiket, amiről majd később.)

Minta: A と B (A to B) Mindkét betű egy-egy mondatot jelent, és ezek a mondatok csak jelen időben állhatnak. Ha a mondat végén ige van, akkor egyszerű alakban áll, melléknév esetén a だ elmarad, főnévi melléknévnél viszont nem.

Ez "nem annyira" feltételes mód, mint amik majd ezután jönnek. Különc a többihez képest. A と a főnevekkel azt jelentette, hogy "és", és mondatok esetén is valami hasonlót jelent. A mintában használt betűkkel leírva: "A és B". Például "feljön a nap, と világos lesz". A feltételes mód ott jön a képbe, hogy ezt valahogy úgy kell lefordítani, hogy "Ha feljön a nap, világos lesz."

A と jellegzetessége, hogy a két mondatrész szoros kapcsolatban van egymással, a második tőled függetlenül mindig bekövetkezik, ha a feltétel létrejött. Nem lehet vele kifejezni olyasmit, aminél nincs kapcsolat, vagy aminél a második mondatrész nem feltétlenül következik be az elsőben elmondottak után.

Például nem mondhatod vele, hogy "ha feljön a nap, elbújok előle." , vagy "ha nem tanulsz japánul, két fejed nő.", mert az első az nem igazán a naptól függ, csak tőled, a másodikról meg mindketten tudjuk, hogy nem igaz.

Megjegyzés: Mint mindent, ezt is lehet szabadon értelmezni. Ha te teljesen meg vagy róla győződve, hogy a japán nyelv hanyagolásának természetes következménye a két fej kinövetele, akkor a példamondatban megfelelő a と használata, de a hallgató fél számára is nyilvánvalóvá válik a világnézeted... helyessége. Vagyis benne van a mondatban, hogy szerinted ez valószínű dolog.

Pár példa, ha még ezek után is szükséges:

1. 明日（あした）　暑い（あつい）　と、氷（こおり）　が　溶けます（とけます）。 (溶ける tokeru - elolvad) "Ha holnap meleg lesz, elolvad a jég."


2. 新幹線（しんかんせん）　が　何分でも（なんぷんでも）　ちこく　する　と、ニュース　に　なります。 (ちこく chikoku - késés) "Ha akárhány percet is késik a Sinkanszen (japán gyorsvasút), az hír lesz."　Megjegyzem, ez talán csak Japánban történik tényleg így.


3. よく　飲まない（のまない）　と、喉が渇く（のどがかわく）　です　よ。 (喉が渇く nodo ga kawaku - "kiszárad a torka", szomjas) "Ha nem iszol gyakran, szomjas leszel!"

A második mondatrészt lehet múlt időbe is tenni, de akkor már nem feltételes mondat lesz. Ilyenkor az első mondatrész a második időpontját jelöli, és az egész mondat múltidejű.

Például: 窓（まど）　を　開ける（あける）　と、部屋（へや）　が　寒く（さむく）　なりました。 "Amikor kinyitottam az ablakot, hideg lett a szobában."

Valójában a と-val képzett igazi feltételes mondatok többségénél is lehetne a "ha" helyett "amikort" fordítani magyarul. (Például angolul ez már nem működne.)

A többi feltételes mód majd ezután jön. De van még elég.

61. Talán...

Nyelvben a bizonytalanság érzékeltetésére a japánok díjat érdemelnének, mivel náluk alapvető udvariasságnak számít habozni, feltételezni, és lehetőleg minél távolabb kerülni a magabiztosság látszatától. Persze csak európai szemmel tűnik így, de ez mit sem változtat azon, hogy sok kifejezést csak azért kell a mondatok végére illeszteni, mert úgy lesz kevésbé határozott (vagyis udvariasabb).

Minta: mondat+だろう / でしょう (mondat+darou / deshou) A だろう-t főleg férfiak használják, a でしょう-t a nők és férfiak egyaránt. Jelentése nagyjából: "talán". A hétköznapi és az udvarias alakja megegyezik, viszont a rövidebben ejtett, kérdés mintájára hangsúlyozott változat számon kérő is lehet.

Használata egyszerű:

1. A mondat végére kerül, az előtte levő ige pedig az egyszerű alakjában szerepel: かれ　も　来る（くる）　でしょう。 "Lehet, hogy ő is jön."


2. A だ / です jelenidejű szót ilyenkor nem szabad használni. Lecseréljük és kész: 天気（てんき）　が　いい　だろう。 "Talán szép (lesz) az idő."


3. A mondat végén a だった (a だ / です egyszerű múltideje) továbbra is kell: 週末（しゅうまつ）　は　しずか　だった　でしょう。 "A hétvége csendes lehetett."

Ahogy a lecke elején írtam, "bizonytalannak" lenni az egyszerű udvariasság része. Ha a jövővel kapcsolatban kérdezel, vagy jelentesz ki valamit, és az a valami nem tőled függ (pl. időjárás, mások cselekedetei), akkor természetes dolog a bizonyosság látszatát elkerülni. Erre a だろう / でしょう alkalmas lehet.

A "talán","lehetséges" szavaknak létezik japán fordítása, amit a bizonytalanságot kifejező mondatokban használhatsz. A だろう / でしょう nem fordítható szó szerint "talánnak", inkább csak a mondat hangulatát változtatja meg. Ahogyan az előző leckékben kiemelt kifejezések is.

Megjegyzés: Vannak esetek, amikor ez nem igaz. A beszélő szándékától függ.

たぶん (tabun)	talán
おそらく (osoraku)	talán
きっと (kitto)	biztosan
なんとか (nantoka)	valahogy

Példák:

1. にいさん　が　たぶん　十時（じゅうじ）　まで　に　おきる　でしょう。 (おきる okiru - felkel) "A bátyám talán felkel 10-ig.". Ha a まで után に áll, az jobban kihangsúlyozza az időkorlátot. (=addig és nem később!)


2. ちず　で　きっと　見つけます（みつけます）　ね。 (ちず chizu - térkép, 見つける mitsukeru - megtalál) "Térképpel biztos megtalálod."


3. なんとか　なる　ん　でしょう。たぶん。 "Majd csak lesz valahogy... talán."


4. こんばん　台風（たいふう）　が　来る（くる）　ん　だろう。 "Lehet, hogy ma este jön a tájfun.". Ahogy a の　です úgy a の　でしょう / だろう is használható.

Minta: mondat+でしょう か (mondat+deshou ka) Olyan, mint egy átlagos kérdés, de udvariasabb, mert kevésbé tűnsz vele biztosnak a dolgodban.

Példák:

1. オーストラリア　から　おみやげ　を　持って来ない（もってこない）　でしょう　か。 "Nem hoznál (nekem) szuvenírt/ajándékot Ausztráliából?.". Ez egy tagadó kérés, ami ugyanúgy használatos mint magyarul.


2. てつだっている　でしょう　か。 (てつだう tetsudau - segít) "Segít vajon?"


3. 日本人（にほんじん）　は　話（はなし）　が　速い（はやい）　だろう　か。 "A japánok beszéde gyors vajon?" A válasz nyilvánvalóan igen, de költői kérdésnek jó volt.

A だろう / でしょう önmagában is előfordul. Ilyenkor a jelentése "ugye?" vagy "ugye!"

Például:
この　ケーキ　は　とても　おいしかった　です　よ。 "Ez a süti nagyon finom volt!"

でしょう？ "Ugye? (Én mondtam!)"