81. Megmagyarázom! 2

Ha már sok japán szöveggel találkoztál, sok japán rajzfilmet, sorozatot, filmet néztél, feltűnhetett egy rövid de érdekes "szó". Mikor még csak ismerkedtem a nyelvvel, nem tudtam ezt a szót mire vélni, és többnyire figyelmen kívül hagytam. A "szó": って. Talán ez az egyetlen (nagyjából) értelmes szócska, ami kis つ hiragana írásjellel kezdődik.

Először írok a szócska eredetéről. Az eddigiekhez nagyon hasonló szerkezet a következő:

Minta: A　と　いう　の　は (A to iu no wa). Jelentése nagyjából "az, hogy A...", vagy "az A-nak mondott dolog...".

Fogadni mernék, hogy a minta magyarázata nem segített ki túlzottan, de ahhoz, hogy ezt megértsd, az előző pár leckét már tudnod kell. Ez a szerkezet majdnem ugyanúgy működik mint az A　と　いう　B az előző leckében.

Megjegyzés: Érdemes visszanézz az 53. leckére is a の szócska egyik használatáról. Ha az említett szerkezetben a B helyére az "általános főnévként" használható の-t teszed, megkapod a mostani szerkezetnek a nagy részét.

Példák:

1. 「それ　は　ちょっと...」　と　いう　の　は、何（なん）　です　か。 "Mit jelent az, hogy "szore va csotto..."?" Elnézést a magyaros átírásért, de szerintem nem természetes keverni a magyar nyelvet és a Hepburn-átírást egyetlen mondatban.


2. 「それ　は　ちょっと...」　と　いう　の　は、説明（せつめい）　が　難しい（むずかしい）　(文（ぶん）)　です。 "Azt, hogy "szore va csotto...", nehéz elmagyarázni.". (És nem is itt fogom.) A mondat szó szerinti fordításban: "Az, hogy "szore va csotto...", egy magyarázni nehéz mondat.".A mondat szava (文) azért van zárójelben, mert anélkül is értelmes a példa.


3. アニメ　と　いう　の　は、アニメーション　の　こと　です。 "Az, hogy anime azt jelenti, hogy rajzfilm." A こと szó itt nagyjából "dolog" jelentésű. A mondatot szó szerint is fordíthatnám, de inkább maradj az előző alaknál. Szó szerint: "Az, hogy anime egy "rajzfilmes dolog"."
   
   Megjegyzés: Az anime japánul bármilyen animációra vonatkozhat.

A japán beszéd helyenként rendkívül körülményes is lehet, és ezek a szerkezetek nem javítanak a helyzeten. Ha javítanának, a japánoknak más módszerekhez kéne folyamodniuk a körülményes beszédhez. Valójában az előbbire van rövidítés.

Minta: A って (A tte). Teljes egészében helyettesítheti az előző szerkezetet. Arra azért még most felhívom a figyelmed, hogy ez a közvetlen, beszélt nyelvben használható csak.

Az előzőeket behelyettesítve:

1. 「それ　は　ちょっと...」　って、何（なん）　です　か。 "Mit jelent az, hogy "szore wa csotto..."?"
   「それ　は　ちょっと...」　って、何（なん）　の　意味（いみ）　です　か。 "Mit jelent az, hogy "szore va csotto..."?" Az első mondat valójában csak "mi az, hogy..?", a "mit jelent" ebben a mondatban szerepel csak konkrétan.


2. 「それ　は　ちょっと...」　って、説明（せつめい）　が　難しい（むずかしい）　(文（ぶん）)　です。 "Azt, hogy "szore va csotto...", nehéz elmagyarázni.".


3. アニメ って、アニメーション　の　こと　です。 "Az, hogy anime azt jelenti, hogy rajzfilm (/animáció)."

Semmi mást nem tettem, mint lemásoltam az előző mondatokat, és kicseréltem a szerkezetet.

Az eddigiek mellett a って szinte bármilyen mondatban helyet kaphat. Van ahol a と-t helyettesíti a と　言う（いう）, と　思う（おもう） jellegű szerkezetekben. Ilyenkor sok esetben az igét el is lehet hagyni, ha kitalálható. (És szinte mindig az.)

Példák:

1. 「私（わたし）　も　そう　思います（おもいます）」って　言いました（いいました）。 "Azt mondta, hogy "én is így gondolom"."


2. 「私（わたし）　も　そう　思います（おもいます）」って。 Jelentése pontosan egyezik az előbbivel.


3. 彼（かれ）　は　どうでもいい　って。 "Azt mondta, hogy neki mindegy." Ebben a mondatban már tényleg alig maradt valami. Ha tudjuk ki beszélt, még úgy is írhatnánk, hogy "どうでもいい　って。"

Gondolkoztam, hogy a következő mondatokat is beírjam-e az előző példamondatokhoz, de a jelentésük picit más. A って akkor is használható, ha csak utalsz arra amit mások mondtak, hallottál valahol, stb.

Példák:

1. 何（なん）　です　って？ "Mit mondtál??" Rajzfilmekben sokat hallani ilyet. Azt nem tudom, hogy a való életben is annyira elcsépelt-e, de kételkedek benne.


2. って　何？　"Ez meg mit jelent?" Gyakran fordul elő a って a mondat legelején. Ilyenkor arra utal, amit előzőleg mondtak.

A って sokoldalú. Annyira, hogy szinte bármilyen szó után írhatod, ami után a は szócska kellene. Ilyenkor "erről szólva..." jelentésű.

Példák:

1. 友達（ともだち）　って、　たくさん　います　か。 "Ami a barátokat illeti, sok van neked?". A magyartalan fordításért továbbra sem vállalom a felelősséget.


2. 飛行機（ひこうき）　って、やはり　怖い（こわい）　と　思います（おもいます）。 "Ami a repülőket illeti, mégis azt gondolom, hogy félelmetesek." vagy magyarul: "Mégis tartok a repülőktől."

80. Megmagyarázom!

A と言う（という） és a という kiolvasva megegyeznek, de a jelentésük különböző (bár hasonlítanak). Mindkettőben a と nagyjából azt jelenti: hogy. Már leírtam az előző leckében a と言う magyarázatát, ezért ma a という a soros (és pár másik と-t használó szerkezet).

Minta: A　と　いいます/申します（もうします）。 (A to iimasu/moushimasu) "Úgy hívnak, hogy A."

Az いいます szerepelhetne 言います（いいます）-ként, de sokszor csak hiraganával írják, ezért én is azt használom inkább. A 申します（もうします） sokkal formálisabb kifejezés mint az いいます, de a jelentése ilyenkor ugyanaz.

A "と　いう" kifejezést dolgok leírására és magyarázatként szokták használni. Nehéz pontosan fordítani.

Minta: A　と　いう　B (A to iu B) "A-nak mondott B". Az A és a B is főnév.

Megjegyzés: Az idézőjelben megadott fordítás csakis a legszigorúbban vett szó szerinti fordításnak felel meg!

Példák:

1. 昨日（きのう）　しょこたん　と　いう　日本（にほん）　の　人気（にんき）　の　アイドル　の　ブログ　を　読みました（よみました）。 "Tegnap a Shokotan-nak nevezett népszerű japán idol blogját olvastam." A mondat fordításában szerepel a "と　いう" pontos jelentése. Itt nem lehet elhagyni, de a következő mondatokban igen. Ettől még beleírom, hogy érthetőbb legyen a magyarázat.


2. 神道（しんとう）　と　いう　宗教（しゅうきょう）　が　大変（たいへん）　おもしろい　だ　よ。 "A Sintó-nak nevezett vallás tök érdekes!". A mondat fordításából teljesen kihagyhatnám a と　いう szerkezetre utaló nyomokat. Rövidebben fordítva: "A Sintó vallás tök érdekes!" Az ehhez hasonló mondatok a saját véleményemet nyomatékosítják, ezért is fordítottam úgy, ahogy.


3. 何と言う（なんという）　美しさ（うつくしさ）　を　見ました（みました）。 "Míly szépséget láttam!" A なん　と　いう kifejezés egy kicsit (de csak kicsit) költői, ezért fordítottam így. Szó szerint lehetne "Milyennek nevezett szépséget..."

Az előzőhöz hasonló szerkezettel összetettebb dolgokat is mondhatsz.

Minta: A　と　いう　B (A to iu B), mint az előző, de az A egy mondatot jelöl. Az ilyen mondatokban az A rész körülírja a B-t.

Példák:

1. 何（なん）　の　文（ぶん）　を　書く（かく）　か　と　いう　問題（もんだい）　が　あります。 "A probléma az, hogy milyen mondatokat írok." Ha a belső mondat kérdő jellegű, akkor nem hagyhatod le a végéről a か-t.


2. ある　大きな（おおきな）　森（もり）　が　なくなった　と　いう　火事（かじ）　が　ありました。 Szó szerint: "Egy nagy erdő leégett-nek mondott tűzvész volt." Természetesen letagadom, hogy én írtam, ha szó szerint idézel! Normálisabban: "Volt egy tűzvész, amiben leégett egy nagy erdő." Az ilyen jellegű magyarázatok elég elterjedtek. Azt hiszem a なくなった még magyarázatra szorul. ある van　→　ない nincs　→　なく　なる nem létezővé válik　→　なくなった eltűnt / elpusztult / meghalt. (ld. 37. lecke.)
   
   Korábban tévesen a fenti példamondatban いなくなった szerepelt. Ez természetesen akkor lett volna jó, ha élő dologról írok. (Vagyis inkább saját magától helyváltoztatásra képes "szinte" élő dologról, mert végül is egy erdő is él.)

Minta: A　と　いう　こと　は　B　と　いう　こと (A to iu koto wa B to iu koto) Ebben a magyarázó szerkezetben két összetett mondat is szerepelhet. Ha csak be akarod magolni, elég hosszúnak tűnik, de jelentésében: "Az A-ként körülírható dolog egy B-ként körülírható dolog." Nos, ez is elég hosszú.

Például:

1. ドア　を　誰も（だれも）　開けなかった（あけなかった）　と　いう　こと　は　誰も（だれも）　家（うち）　に　いなかった　と　いう　こと　です。 "Az, hogy senki nem nyitott ajtót, azt jelenti, hogy senki sem volt itthon."

59. Magyarázok(, nem látod?)

Ne ijedj meg! A cím a leckében leírtakra utal, nem pedig valami ideges megjegyzés.

A japán nyelvet nem bonyolították el mindenféle igeidőkkel vagy többesszámmal, de helyette itt vannak azok a kifejezések, amiket használva érzéseket lehet megtölteni egy mondatot. (Amikor ezzel először találkoztam, nem igazán értettem, de már megy.) Erre a magyar nyelvben is találunk példát, de csak konkrétabb eseteknél. A japán mondatok fordítása éppen azért lehet olyan sokféle, mert a környezetüktől függ minden. Ilyen volt például a mondat végi よ, amit legegyszerűbben felkiáltójelként lehet fordítani.

A következő mondat végi kifejezés elég gyakori. Kifejezhet számonkérést, csodálkozást, de erős utasítást is.

Minta: mondat+の　です/ん　です (mondat+no desu/n'desu) Azért van az n'desu átírásában aposztróf, mert ebben az átírásban ez a szokás. Azt jelzi, hogy az n szótag is teljes szótagnak számít, és nem folyik össze kiejtésben a következővel. A belső mondat egyszerű (nem udvarias) alakú igével végződik, és a です helyén な áll.

Megjegyzés: A hétköznapi beszédben a nők általában lehagyják az ilyen mondatok után a の　です-ből a です-t és csak a の-t használják, a férfiak pedig egyszerű alakot, azaz ん　だ-t mondanak inkább. Persze udvarias szituációkban az egészet ki kell mondani.

A の　です-vel a végén a mondat kicsit mást jelent, mint nélküle, de amikor magyarra fordítasz, ez néha nem jelenik meg. A különbséget a hanghordozás jelentené, amit megpróbálok a példákban szavakkal kifejezni. A legegyszerűbben úgy lehetne jellemezni az ilyen mondat jelentését, hogy magyarázatot ad, vagy magyarázatot kér. Olyankor használd, amikor van valamilyen körülmény, amire reagálni akarsz.

Megjegyzés: viszont ha nem használod amikor szükség lenne rá, akkor úgy tűnhet, mintha tőled független, számodra teljesen lényegtelen (vagy nagyon nyers) dolgot mondanál. A használata enyhítheti, udvariasabbá teheti a mondandód, de sürgetővé is, ami pont az udvarias ellentéte.

Példák:

1. まど　が　開いています（あいています）。 "Nyitva van az ablak." Egy egyszerű állítás.


2. まど　が　開いている（あいている）　の　です/ん　です。 "Nyitva van az ablak." Az előzővel ellentétben ezt akkor használhatod, ha például hirtelen hűvös lett a szobában. "Áhá, szóval nyitva van az ablak!". A körülménytől függően akár így is lehetne fordítani, de ezzel vigyázni kell!


3. 雨（あめ）　が　ふっています。 "Esik az eső."


4. 雨（あめ）　が　ふっている　の　です/ん　です。 "Esik az eső.". Mikor például látsz valakit az ablakból rohanni a megázás elől, vagy esőkabátban és vizesen lépsz be az ajtón.

Ez a szerkezet kérdésnél is használható, amikor úgy érzed, valami nyomós okod van feltenni egy kérdést.

1. かぜ　を　ひきました　か。 "Megfáztál?" Valószínűleg nem kérdez ilyet senki csak úgy, de a mondat alapján nyomósabb ok nincs rá.


2. かぜ　を　ひいた　ん　です　か。 "Megfáztál? (Azért hordod azt a sok zsepit?)". A zárójelben lévő rész persze nem az eredeti mondat része, de ebben a példában akár ez is lehetne a kérdés oka. Ha nem teszed ki a のです-t ebben az esetben akkor úgy tűnhet, mintha amúgy hidegen hagyna a dolog.

A fent említett esetekből nem látszik, de ebben a magyarázó szerkezetben több lehetséges eset is benne rejlik:

1. 車（くるま）　が　うごかなく　なりました。　きっと　エンジン　が　こわれている　の　です。 (うごく ugoku - mozog, エンジン enjin - motor, きっと kitto - biztosan, こわれる kowareru - elromlik) "Az autó megállt (nem mozgó lett). Biztos elromlott a motor." A második mondattal megmagyarázzuk miért történt az első.


2. けいかん　が　来ました（きました）。　だから　どろぼう　が　にげた　ん　です。 "Jöttek a rendőrök. A betörő ezért menekült el." A második mondat csak egy következmény. Azt magyarázza mi történt, nem azt, miért. Megjegyzés: A　の　です nem fejez ki önmagában következményt ha nincs előtte előzmény! (Olyan szavakat, hogy "ezért", "így" stb.)

Felelősségre vonáskor kérdő mondatban, vagy pedig magyarázkodásnál se árt ezt a szerkezetet használni.

1. 何（なに）　を　している　ん　です　か。 "(Hát te meg) mit csinálsz?"


2. しゅくだい　を　書いている（かいている）　ん　です　よ。 "Házit írok! (nem látod?)" vagy "(Nem gondoltad volna, hogy) házit írok!"

Az előzőektől teljesen eltérő használat:
はしる　ん　だ。 "Futás!" A です egyszerű alakját használtam. Ez közvetlen utasítás. Ne használd, csak vészhelyzetben!