78. Engedély, tanács, óhaj

Van egy közös pont a lecke címében megadott fogalmak között. Ez a közös pont nem a feltételes szerkezet, amivel eddig is foglalkoztam, hanem egyetlen szó:

いい / よい (Látom, hogy két szónak néz ki, de ez akkor is csak egy szó két alakja.)

Ez azt jelenti, hogy "jó", de valójában ennél sokkal többet is. Ez a szó már önmagában sem azt az egyszerű fogalmat jelenti, amit magyarból megszokhattál. Az　いい / よい　amellett, hogy "jó", azt is jelenti, hogy "helyes", vagy azt, hogy "szabad", vagy azt, hogy "lehet". Ezek a jelentések talán magyarul is megjelennek a "jó" fogalmánál, de egyáltalán nem olyan határozottan, mint japánul. Azért ne kezdd el ezeket máris bevágni. Ezt mind jelenti ugyan a szó, de az azért nem mindegy, milyen mondatba kerül az egyes jelentésekkel. (A feltételes mondatok is mindjárt szerepet kapnak.)

Minta: igetőれば/-たら　いい vagy ige + と　いい　(igető+reba/-tara ii VAGY ige + to ii) "Jó lenne, ha ..." Az első esetben az ige a megfelelő feltételes módban, az utóbbi esetben pedig a szótári alakjában szerepel.

Példák:

1. 車（くるま）　を　買ったら（かったら）　いい　でしょう　ね。 "Jó lenne venni egy autót, nem?"


2. きれい　に　したら　いい　と　思います（おもいます）。 "Jó lenne kitakarítani (azt hiszem)." Azért tettem a végét zárójelbe, mert általában jó ötlet finomítani a kívánsághoz hasonló egoista kijelentéseket, és nem feltétlenül jelentenek (azon túl) bármit is.


3. 全部（ぜんぶ）　食べる（たべる）　と　いい　ん　です　が。 "Jó lenne mind megenni, de... (mondjuk: nem lehet)." Befejezetlen mondat.

A 76. leckében használt megengedő szerkezet (a "kell" ellentéte volt) még megengedőbbé tehető az いい használatával!

Minta: igető+て　も　いい (igető+te mo ii) Szó szerint: "Az is jó ha..." vagyis "Szabad/Lehet" Az ige a kapcsolatos alakjában van, ezért kerül て a végére.

Példák:

1. ライオン　を　ならして　も　いい　です　か。 "Megszelidíthetem az oroszlánt?"


2. それ　は　ちょっと　（いけません）。 "Az egy picit... / Az nem lenne igazán jó." Ahogyan az előző leckében írtam, az いけません jelentése "nem megy / nem lehet". Ha a ちょっと ott van előtte, akár le is hagyható.

Minta: tagadó tő-なくて　も　いい (tagadó tő-nakute mo ii) Szó szerint: "Ha nem teszed / Ha nem lesz úgy, az is jó.". Röviden viszont csak annyit tesz "nem kell."

Példák:

1. 立たなくて（たたなくて）　も　いい　です　よ。 "Nem kell felállnia!"


2. 木（き）　から　取る（とる）　果物（くだもの）　が　りんご　で　なくて　も　いい　です。 "Nem baj, ha a fáról leszedett gyümölcs nem alma.". Bár nem tudom, hogy fizikailag hogy történik a dolog.

A következőnek nincs sok köze a feltételes mondatokhoz, de még ez is idefér az いい felhasználási módjai közé.

Minta: どう　すれば　いい / どう　したら　いい (dou sureba ii / dou shitara ii) Szó szerint: "Mit tenni jó?". Szó szerint is lehet értelmet keresni benne, de magyarul azt jelenti, hogy: "Mit tegyek?" / "Mi lenne a legjobb?"

Ez nem egy szerkezet, hanem egy kifejezés. Leggyakrabban úgy fordul elő, hogy どうしたらいいんですか / どうすればいいんですか。 Azért írtam ilyen szépen egybe, mert amikor életedben először találkozol vele, valószínűleg ennyit fogsz érteni belőle. Használható önmagában, de használható összetett mondatok második feleként is.

Példák:

1. お金（おかね）　が　ない　ん　です　けど、どう　したら　いい　ん　です　か。 "Nincs pénzem, mit tehetnék?"


2. どう　したら　いい　の　かしら? "Vajon mit kéne csináljak?" Ez is egy lehetőség a kifejezés mondatba foglalására.

A példamondatokban írtam olyasmit is, amire idáig nem tértem ki. A következő leckékben megpróbálom majd pótolni!