47. Jó az irány?

A ぎんこう　は　どこ　です　か。 "A bank hol van?" jellegű kérdések nem udvariatlanok, de nem is kifejezetten udvariasak. Baráti körben még elmegy, de egy idegentől az utcán általában semmit sem illik ennyire közvetlenül megkérdezni.

Az udvariasabb változat: ぎんこう　は　どちら　です　か。 "A bank merre/melyik irányban van?". A mondat eredeti jelentésben nincs változás, de a どちら kérdőszó választékosabb. (A どこ persze ettől még nem lesz helytelen.)

どちら / どっち (dochira / docchi)	merre?
こちら / こっち (kochira / kocchi)	erre
そちら / そっち (sochira / socchi)	arra
あちら / あっち (achira / acchi)	amarra
ほう (hou)	irány

Megjegyzés: ha még emlékszel, a 4. leckében a どちら azt jelentette, hogy "melyik?". De az és a többi szó sem az irányra utal olyankor.

Minta: A の　ほう　へ (A no hou e), az A felé. Ha nem tudod pontosan, de tudsz viszonyítási pontot mutatni útbaigazításul.

Példák:

1. なりた　くうこう　は　どこ/どちら　です　か。 (くうこう - reptér) "A Narita repülőtér merre van?"


2. あちら　です。 "Arra van."


3. なりた　の　ほう　へ　あります。 "Narita felé van." Ez a válasz senkit se tenne boldoggá, de példának megfelelő. Ráadásul nem is igaz.


4. わたし　の　うち　の　うしろ　に　あります。 "A házam mögött van." Válaszul konkrét helyet is meg lehet adni.

Néhány további szó amivel irányt mutathatsz:

きた (kita)	észak
みなみ (minami)	dél
ひがし (higashi)	kelet
にし (nishi)	nyugat
ひだり (hidari)	bal
みぎ (migi)	jobb
まっすぐ (massugu)	egyenesen

A まっすぐ kivételével (ami önmagában állhat) a の　ほう használatával pl. きた　の　ほう "északi irányban / észak felé" összetételeket írhatsz.

Ahogy a 4. leckében is írtam, a fenti kérdőszó és a felsorolt válaszhoz használható szavak nem csak irányt jelentenek. Azt is jelentik, hogy "melyik?", "ez", "az" és "amaz", és emberekre is használhatóak.

Példák:

1. どちら　が　田中さん（たなかさん）　です　か。 "Melyik Tanaka?"


2. こちら　は　ベアさん　です。 "Ő (itt) Bea" Szó szerint "ez itt" lenne, de a magyarral ellentétben, ez udvariasnak számít.

4/b. Feladatok

A megadott szavakhoz találd meg a számláló+の+szó összetételt. Bizonyos esetekben a szó maga a számláló, pl. idő vagy pénz　egységnél. Ilyenkor a の és az utána jövő rész elmaradhat.

1.   8 kutya はっぴき　の　いぬ


2.   3 pohár szaké さんばい　の　にほんしゅ


3.   2395 yen にせん　さんびゃく　きゅうじゅう　ご　えん


4.   7 nyuszi ななわ　の　うさぎ


5.   7 szamuráj しちにん　の　さむらい


6.   99 üveg sör きゅうじゅうきゅうほん　の　ビール


7.   15 ferrari じゅうごだい　の　フェラーリ


8.   11 esernyő じゅういっぽん　の　かさ


9.   4 (csésze) tea よんはい　の　おちゃ


10.   2 könyvtár にけん　の　としょかん

4/a. Feladatok

Olvastam valahol, hogy egyszer csináltak japánban egy vetélkedő műsort, ahol kemény motorosok körben álltak. Az egyik mondott egy tárgyat, és a mellette levőnek meg kellett neveznie a rá vonatkozó számlálót. Aztán az mondott egy tárgyat, és így ment tovább. Ha valaki rontott, megjelent pár nagydarab szumós, és jól megverték (gondolom tévés keretek között megengedett módon).
Most mi is ilyet fogunk csinálni. :)



Először is, nevezd meg a fogalmakhoz tartozó számlálót:

1.   dollár どる


2.   yen えん


3.   évek さい


4.   hosszú, vékony dolgok ほん


5.   könyv さつ


6.   kisállat ひき


7.   lapos, vékony dolgok まい


8.   forduló, menet かい


9.   teli dolgok はい


10.   n-edik ばんめ

46. Számlálási egységek #4

Számmal együtt a számláló önmagában is szerepelhet egy mondatban. Nem mernék rá megesküdni, hogy főnévként, mert nem vagyok nyelvész, de nagyon hasonlít. A számolt számláló a főnév helyére kerül.

Példák:

1. 私（わたし）　は　さんばん　に　なりました。 "A harmadik lettem." A に　なる szerkezetet eddig főnevekkel mutattam be. Itt is hasonló a helyzet.
   
2. ふたり　が　はくぶつかん　へ　いきました。 (はくぶつかん - múzeum) "Ketten a múzeumba mentek.". Itt a személyekre vonatkozó egység kellene, ha kettőnél több emberről lenne szó, de látható a listában, hogy az első kettő számnál a régi japán számokat kell használni. Írhattam volna azt is, hogy:


3. さんにん　が　としょかん　へ　入りました（はいりました）。 "Hárman bementek a könyvtárba." Tovább bonyolítja a dolgot, hogy ha kandzsival írom ezt a két mondatot, nem látni a számlálók olvasatában a különbségeket:


4. 二人（ふたり）　は　はくぶつかん　へ　行って（いって）、三人（さんにん）　は　としょかん　へ　入りました（はいりました）。 vagyis: "Ketten mentek múzeumba, és hárman mentek könyvtárba.". A kandzsi leckékben megnézheted, hogy kell írni a számokat, és az is látszik, hogy az emberek számlálására az ember jelentésű kandzsit kell használnod.


5. ふたり　は　どこ　へ　行きました（いきました）　か。 "Ők ketten hova mentek?" 

Ha bizonytalan vagy, hogy melyik számlálót használd, akkor használhatod a régi japán számokat is. Emberekre nem jó, ezért azt a számlálót mindenképp tanuld meg!

Példák:

1. バナナ　が　五つ（いつつ）　あります。 "Öt banán(om) van."


2. へや　に　は　四つ（よっつ）　の　いす　じゃ　ありません。 "A szobában nincs négy szék."

Az sem árt, ha meg tudod kérdezni miből hány darab van. A következő példák közül néhányban a számláló helye eltér a megszokottól, de az ilyen mondatok gyakoriak.

Példák:

1. えんぴつ　を　何本（なんぼん） もってきました　か。 (もつ - megfog, もってくる - hoz) "Hány ceruzát hoztál?"


2. 十本（じゅっぽん）　もってきました。/十本　の　えんぴつ　を　もってきました。 "10-et hoztam. / 10 ceruzát hoztam."


3. 田中さん（たなかさん）　の　じむしょ　は　何かい（なんかい）　です　か。 (じむしょ - iroda) "Hanyadik emeleten van Tanaka irodája?"


4. （田中さん　の　じむしょ　は）　五かい（ごかい）　です。 "Az ötödiken van." A ごかい más kandzsival jelenthet félreértést is. Csak ne értsenek félre!


5. タマシュさん　は　何さい（なんさい）　です　か。 "Tamás hány éves?" vagy "Tamás, hány éves vagy?" Japánul a megszólítottnak csak ritkán mondhatod, hogy "Te", helyette inkább a nevet érdemes használni.


6. 二十歳（はたち）　です。 "20 éves." Figyelj oda a rendhagyó alakokra!

45. Számlálási egységek #3

Biztos vagyok benne, hogy amint megláttad a listát az előző leckében, egy kicsit elbizonytalanodtál. A számlálok használatának megtanulásában pont az a legnehezebb, hogy nehéznek tűnik, de a legtöbb esetben elég megtanulni a számláló szavát. Inkább láss példákat és döntsd el te, mennyire bonyolult.

Minta: szám+egység+の+fn  (szám+egység+no+főnév) Egységesen lehet kezelni a számolt dolgot a számlálóval, bárhol, ahol főnév lenne a mondatban.

Példák:

1. さんびき　の　ねこ　が　にわ　で　たたかっています。 (たたかう - harcol)　"Három macska harcol a kertben.". A számláló itt a ひき ami kis állatoknál használható. Ebbe beletartozik az összes kutya is, bármilyen méretű is legyen. A nagyobb állat az már tehén.


2. にほん　の　しろい　かさ　が　あります。 (しろい shiroi - fehér, かさ kasa - esernyő) "Két fehér esernyőm van.". A ほん a hosszú, vékony tárgyak számlálója. Ide tartozik pl. a ceruza és a fogpiszkáló is. Vigyázat! Könnyen összekeverhető a に+ほん a japánt jelentő にほん-nal, ráadásul ebben a mondatban mindkettő szerepelhetne pontosan ugyanígy.


3. 私（わたし）　は　ことし　の　なつ　に　じゅっさつ　の　本（ほん）　を　よみました。 "Idén nyáron 10 könyvet olvastam.". A さつ a könyvek és magazinok számlálószava, amit remélem nem kell magyarázni. Ebben a mondatban használtam először kandzsit a leckék folyamán. Ilyenkor mindig zárójelben odaírom majd a teljes szó olvasatát hiraganával. Ezt el lehet tüntetni, ha zavar, és már elég jól tudsz olvasni.


4. ななまい　の　ノート　を　かいました。 "Hét füzetet vettem." A まい a lapok, füzetek és egyéb lapos dolgok számlálására való.


5. あの　よにん　の　がくせい　が　よく　まなびました。 (よく - gyakran) "Az a négy diák gyakran tanult."

Ha a dolgok darabszámát akarod kiemelni, az külön is szerepelhet. Fontos szabály, hogy a が (vagy az azt lecserélő は) csak akkor jöhet utána, ha önmagában áll. Egyébként a dolog elé kell írni, amit számol.

Például:

1. つくえ　の　上（うえ）　に　は　オレンジジュース　が　にはい　あります。 "Az asztalon két pohár narancslé van." vagy szó szerint "Az asztal tetején narancslé két pohárnyi van." A は eddig szinte mindig lecserélte a többi szócskát a mondatban, de ezt valójában csak a が és a を esetén teheti meg. A に-t nem nyomja el! Együtt kell őket használni. De:
   
2. つくえ　の　上　に　は　にはい　が　あります。 "Az asztalon két pohárnyi [valami] van." Nagyon valószínű, hogy ebben az esetben aki hallja amit mondasz, már tudja, hogy a narancslét nevezted meg. De azt biztosan, hogy valamit, ami pohárban jön.
   
3. この　まち　で　バス　が　せんだい　はしります。 "Ebben a városban ezer busz közlekedik.". Ugyanezt a mondatszerkezetet használtam ismét. A はしる vagyis "fut" ige járműveknél közlekedést jelent.

Ezzel a számlálási egységeknek még mindig nincs vége!

44. Számlálási egységek #2

Már csak az van hátra, hogy megtanuljuk a számlálási egységek szavait. Mivel elég sokféle egység létezik, és ezek egy része más, általánosabb szavakkal pótolható, ezért nem fogok mindegyikre kitérni itt. (Találtam egy oldalt, ahol 508 féle egységet soroltak fel!)

egység	szava	kérdőszó + felsorolás
n-szer pl. kétszer	ばい (bai)	なんばい、いちばい、にばい、さんばい、よんばい、ごばい、ろくばい、ななばい、はちばい、きゅうばい、じゅうばい
éjszaka	ばん (ban)	いくばん、ひとばん、ふたばん、みばん、よばん、ごばん、ろくばん、ななばん、はちばん、きゅうばん、じゅうばん
n-edik	ばんめ (banme)	なんばんめ、いちばんめ、にばんめ、さんばんめ、よんばんめ、ごばんめ、ろくばんめ、ななばんめ、はちばんめ、きゅうばんめ、じゅうばんめ
jármű, gép	だい (dai)	なんだい、いちだい、にだい、さんだい、よんだい、ごだい、ろくだい、ななだい、はちだい、きゅうだい、じゅうだい
fok, n-szer	ど (do)	なんど、いちど、にど、さんど、よんど、ごど、ろくど、ななど、はちど、きゅうど、じゅうど
dollár	どる (doru)	なんどる、いちどる、にどる、さんどる、よんどる、ごどる、ろくどる、はちどる、きゅうどる、じゅうどる
yen	えん (en)	なんえん、いちえん、にえん、さんえん、よえん、ごえん、ろくえん、ななえん/しちえん、はちえん、きゅうえん、じゅうえん
szemeszter	がっき (gakki)	なんがっき、いちがっき、にがっき、さんがっき、よんがっき、ごがっき、ろくがっき、なながっき、はちがっき、きゅうがっき、じゅうがっき
kisállat	ひき (hiki)	なんびき、いっぴき、にひき、さんびき、よんひき、ごひき、ろっぴき、ななひき、はっぴき、きゅうひき、じゅっぴき、ひゃっぴき (100)、まんびき (10.000)
közepes/ nagy állat	とう (tou)	なんとう、いっとう、にとう、さんとう、よんとう、ごとう、ろくとう、ななとう、はっとう、きゅうとう、じゅっとう、ひゃっとう/ひゃくとう (100)
tele pohár, vödör stb.	はい (hai)	なんばい、いっぱい、にはい、さんばい、よんはい、ごはい、ろくはい、ななはい、はちはい、きゅうはい、じゅっぱい
hosszú, vékony tárgyak	ほん (hon)	なんぼん、いっぽん、にほん、さんぼん、よんほん、ごほん、ろっぽん、ななほん、はっぽん、きゅうほん、じゅっぽん、ひゃっぽん (100)、せんぼん (1000)、まんぼん (10.000)
forduló, menet	かい (kai)	なんかい、いっかい、にかい、さんかい、よんかい、ごかい、ろっかい、ななかい、はちかい/はっかい、きゅうかい、じゅっかい、ひゃっかい (100)
emelet	かい (kai)	なんかい、いっかい、にかい、さんかい、よんがい、ごかい、ろっかい、ななかい、はちかい、きゅうかい、じゅっかい、ひゃっかい (100)
épület	けん (ken)	なんげん、いっけん、にけん、さんげん、よんけん、ごけん、ろっけん、ななけん、はっけん/はちけん、きゅうけん、じゅっけん、ひゃっけん (100)、せんけん/せんげん (1000)、まんけん、まんげん (10.000)
lapos, vékony dolgok	まい (mai)	なんまい、いちまい、にまい、さんまい、よんまい、ごまい、ろくまい、ななまい、はちまい、きゅうまい、じゅうまい
ember	り/にん (ri/nin)	なんにん、ひとり、ふたり、さんにん、よにん、ごにん、ろくにん、ななにん/しちにん、はちにん、きゅうにん/くにん、じゅうにん
életkor, évek	さい (sai)	なんさい、いっさい、にさい、さんさい、よんさい、ごさい、ろくさい、ななさい、はっさい、きゅうさい、じゅっさい、はたち (20)
könyv, magazin	さつ (satsu)	なんさつ、いっさつ、にさつ、さんさつ、よんさつ、ごさつ、ろくさつ、ななさつ、はっさつ、きゅうさつ、じゅっさつ、ひゃくさつ/ひゃっさつ (100)
szoba	しつ (shitsu)	なんしつ、いっしつ、にしつ、さんしつ、よんしつ、ごしつ、ろくしつ、ななしつ、はっしつ、きゅうしつ、じゅっしつ
madár, nyúl	わ (wa)	なんば、いちわ、にわ、さんば、よんわ、ごわ、ろくわ、ななわ、はちわ、きゅうわ、じゅうわ、ひゃっぱ (100)、せんば (1000)、まんば (10.000)

A táblázatban vastagon kiemelt szavaknál nem elég a szám után tenni a számlálót. Valamennyire megváltozik a szótagok hangzása. Talán egy-két kivétel van, ahol nem pont úgy alakul a szó, ahogy várnád, de elég azokat megjegyezni.

43. Számlálási egységek

Aki szerint nem a mennyiség a lényeg, az téved! Legalábbis ebben a leckében a dolgok mennyiségéről lesz szó. Filozófiai kérdésekbe pedig inkább nem megyek bele.

Rá fogsz jönni, hogy nem is olyan könnyű megmondani, miből mennyi van. Nem azért, mert bonyolult lenne a rendszer, de amíg a japánok elmaradtak a jövőidő és a többesszám területén, bepótolják ezt az úgynevezett számlálási egységekkel.

Nem elég pusztán megmondani számmal, hogy kilenc kisegér kifulladva kuporog kis kupacban, de a kilenc és a kisegér közé be kell szúrni a kisegerek számlálási egységét. Vagy épp ha hat ház helyiségeiben hihetetlen halk hangokat hallasz, a hat és a ház közé kerül a házak számlálási egysége. Nem tartom kizártnak, hogy ez most idegennek hangzik, pedig magyarul is előfordul. Ha étteremben rendelhetsz fél liter pálinkát (csak nem ajánlott), vagy kilenc üveg bort (szintén nem ajánlott) akkor ún. számlálási egységet használsz. Az egyetlen apró eltérés, hogy japánul minden dologhoz kell valami hasonlót mondani.

De ne ijedj meg. Nem kell végtelen sok egységet megtanulnod a kisegerek és a hörcsögök megkülönböztetésére, mert a kisállatoknak egységes egysége van. Sőt, létezik általános módja is a számlálásnak, vagyis egyfajta számlálási egység, amit megértenek a japánok, bármihez is használod. Ha elrontod, valószínűleg azt is megértik. Bár furán néznek rád, ha két pohár kenyeret kérsz a boltban.

Minta: Szám+számlálási egység+の+dolog (no). Arra kell csak ügyelned, hogy az említett dolog számlálási egységét használd. A szám többnyire a kínaiaktól átvett (いち、に、さん、し/よん stb.) számokat jelöli, de bizonyos egységeknél egytől legfeljebb ötig a régi japán számokat kell használni. (Kivéve a napoknál, amiről már írtam.) A 23. leckében megnézheted a számok mindkét alakját.

A régi japán számoknak is töve van. Ehhez kell egységeket ragasztani.

A japán számok tövei:

ひと- (hito)	1
ふた- (futa)	2
み- (mi)	3
よ- (yo)	4
いつ- (itsu)	5
む- (mu)	6
なな- (nana)	7
や- (ya)	8
ここの- (kokono)	9
とお- (too)	10

Valójában a tizet jelző とお csak a napoknál használatos, arról meg már írtam fentebb. Helyette a kínaiból átvett számot lehet minden egységhez használni.

42. Mód

Szép dolog, hogy megadtam kérdőszavakat, de ez még nem elég ahhoz, hogy mindegyiket használhasd is. Ebben a leckében kitérek mindenféle nyelvtani elemre, amire rá lehet kérdezni.

Minta: mntく (melléknév töve + ku) Ez az alak többször szerepelt már eddig is összetételekben, viszont önmagában is fontos. A melléknévből módhatározót csinál. Inkább írok példákat, mert ez a magyarázat nekem kínai.

Példák:

1. うさぎ　は　はやい　です。 "A nyulak gyorsak.". Itt is megragadom az alkalmat, hogy a témát jelző は egyik használati módját megmutassam: ez az általános eset. Nem konkrét nyulakról szól a mondat.


2. あの　うさぎ　が　はやく　はしります。 "Az a nyúl gyorsan fut.". A く hatására a "gyors"-ból "gyorsan" lett.


3. たいよう　が　あつく　ひかっています。 "A nap forrón süt." (たいよう - Nap (az égitest), ひかる - ragyog, fényes, süt) A "süt" ige folyamatos alakba került. A く hatására a "forró"-ból "forrón" lett.


4. まど　が　ひろく　あいています。 (まど - ablak, あく - kinyílik) "Az ablak szélesen/tárva nyitva van.". A "széles"-ből "szélesen" lett. És igen, ennek japánul van értelme is. :p

Minta: fmnt+に, (főnévi melléknév töve + ni) Ugyanazt a szerepet látja el, mint az előbbi példákban az igazi melléknév く alakja.

Példák:

1. えいご　が　かんたん　に　わかりました。 "Az angolt könnyen megértette."


2. さむい　かぜ　が　しずか　に　ふいていた。 "A hideg szél csendesen fújt." (ふく - fúj). Te se felejtsd le a folyamatos vagy befejezett alakot az igék végéről!

Ahogy már mutattam az igékkel is el lehet valami hasonlót érni.

Erre újabb példa:
えき　へ　はしって　かえりました。 "A pályaudvarra futva mentem vissza."