2008. április 16., szerda

84. Nem tárgytalan!

A tárgyas és tárgyatlan igéket nem kell(ene) bemutatnom, mert a magyar nyelvtanban ugyanúgy előfordul ez a két fogalom, mint a japánban. Ennek ellenére megteszem, tekintettel olyan tudatlanokra, mint... én. :D

Megpróbálom az elejétől kezdeni akkor: Az igéket sokféle módon lehet csoportokra bontani. Az egyik ilyen felbontás a tárgyas és tárgyatlan igék megkülönböztetése. A különbség nagyon egyszerű. A tárgyas igét használhatod tárggyal, a tárgyatlant viszont nem. Tárgyas ige például a "kinyit", tárgyatlan párja a "kinyílik". Ha ez nem elég magyarázat, gondolkozz el azon, lehet-e azt mondani, hogy "valamit kinyit", és lehet-e helyette inkább azt, hogy "valamit kinyílik". (Amennyiben a válasz mindkettőre igen, beiratkozok egy magyar nyelvtanfolyamra!)

Most, hogy a magyarázatot eltettem láb alól, foglalkozzunk picit a japán nyelvvel is, ha egyszer ez úgyis egy japán nyelvlecke blog. A képlet egyszerű, de mégsem. Előfordulnak ugyanis olyan szavak, amik magyarul tárgyasak, de japánul tárgyatlanok. Legegyszerűbb példa erre még valamikor a 16. lecke végén bevezetett わかる ige. Magyarul azt mondanád, "ért", ami határozottan tárgyas igének néz ki. Mégis, ha japánul próbálod ugyanezt kifejezni, akkor az "értve van" pontosabb fordítás lenne. A japánok számára nem különülnek el annyira az ember tudatában végbemenő változások a tárgytól, amire azok vonatkoznak. Ezért például ha "japánul megértesz valamit", akkor ahhoz annak a valaminek legalább annyi köze van, mint neked. Vannak erre egyéb példák is, de nem akarok túlzottan eltérni a tárgytól. Vagy a tárgyatlantól.

Sok fogalomnak létezik tárgyas/tárgyatlan igepárja. Sajnos nem olyan egyszerű az egyikből megtalálni a másikat, mint a "kinyit"/"kinyílik" esetében.  Az ige végétől függően többféle változás is lehetséges. A változást nem nevezném ragozásnak, mert általában mindkét alak szerepelni szokott a szótárakban. Ez megkönnyíti és meg is nehezíti a dolgod. Nem lehet szabályokat felállítani, be kell magolni a szavakat. Viszont nem kell szabályokkal vacakolni, csak meg kell tanulni a szavakat!

Megjegyzés: Van olyan rag, ami egy igéből tárgyatlan igét csinál! De "máshogy".

Példák:

Tárgyatlan igeTárgyas ige
始まる(はじまる) - elkezdődik始める(はじめる) - elkezd
止まる(とまる) - megáll止める(とめる) - megállít
開く(あく) - kinyílik開ける(あける) - kinyit
続く(つづく) - folytatódik続ける(つづける) - folytat
解ける(ほどける) - kioldódik解く(ほどく) - kiold
出る(でる) - kimegy, előjön出す(だす) - kivesz
倒れる(たおれる) - ledől倒す(たおす) - ledönt
壊れる(こわれる) - eltörik, elromlik壊す(こわす) - elront
動く(うごく) - mozog動かす(うごかす) - mozgat
伸びる(のびる) - nő, nyúlik伸ばす(のばす) - nyújt
落ちる(おちる) - (le)esik落とす(おとす) - leejt
残る(のこる) - megmarad残す(のこす) - meghagy
直る(なおる) - meggyógyul, meg lesz javítva*直す(なおす) - meggyógyít, megjavít
見える(みえる) - látszódik見る(みる) - lát, néz
聞こえる(きこえる) - hallatszik聞く(きく) - hall

* Nem minden tárgyatlan (vagy tárgyas) szónak van megfelelője a magyar nyelvben. Ezeket csak ilyen bénán, általában szenvedő szerkezettel lehet kifejezni.

Ha a fenti tárgyas igéket megnézed, láthatod, hogy rengeteg módon alakulhat a végződésük. Léteznek táblázatok, amikben sok ige fel van sorolva mindenféle végződések szerint (pl. az -iru -eru végű lesz, az -eru -u végű lesz, stb.), de ha nem magolod be a szavakat, nem jöhetsz rá, hogyan kell az egyes igéket megváltoztatni. Ne is próbálj szabályokat keresni! Vagyis megpróbálhatod...

A lecke elején említett 分かる(わかる) igének, és hozzá hasonlóan sok másiknak nincs tárgyas vagy épp tárgyatlan párja. Létezik 分かれる(わかれる) ige, de a jelentése egész más!

A tárgyas és tárgyatlan igék használatában van eltérés. A tárgyas igéket lehet tárggyal használni, vagyis を szócska jöhet az általuk befolyásolt szó után, de a tárgyatlan igék "tárgyával" (általában alanyával) csak a が vagy は szócska használható. Előfordul a に szócska is, de annak a jelentésével később még foglalkozni fogok.

4 megjegyzés:

  1. Ez annyira összekavart engem... A tárgyas az ~てあります , ugye? És a tárgyatlan a ~ています. Szóval ami magától végbemegy az tárgyatlan, szóval ています, és amit valaki vagy valami csinált az てあります . Ugye jól értem?

    VálaszTörlés
  2. Nem értem miért kell a létigéket idekeverni. Mind a kettő tárgyatlan. Élő és élettelen dolgokra vonatkoznak de ez nem olyan nyelvtani kategória mint a tárgyas/tárgyatlan.

    VálaszTörlés
  3. A meg lesz javítva szerintem nem jó kifejezés (megjavul). A tárgytalan igék pont azért vannak, mert azt fejezik ki, hogy egy dolog cselekvő nélkül megy végbe, míg szenvedő szerkezettel csak annyit érünk el, hogy elhagyhatjuk az alanyt, illetve, hogy a tárgy a lényeg,

    VálaszTörlés
  4. A meg lesz javítva szerintem nem jó kifejezés (megjavul). A tárgytalan igék pont azért vannak, mert azt fejezik ki, hogy egy dolog cselekvő nélkül megy végbe, míg szenvedő szerkezettel csak annyit érünk el, hogy elhagyhatjuk az alanyt, illetve, hogy a tárgy a lényeg,

    VálaszTörlés