75. Ha... II.

Az előző leckében leírt と feltételes móddal csak "természetes" esetekben lehet feltételt írni, másra nem alkalmas. Ezért szükség van valódi feltételes módokra is. A と-val együtt legalább négyféle feltételes mód van, és akad átfedés közöttük bőven, ami megnehezíti a megértésüket. Van olyan is, ami időnként a と helyett használható.

Ebben a leckében arról írok, hogy a maradék három alakot hogyan kell mondatba írni, és egy-két példát is mutatok a használatukra. Más megoldást nem találtam, mint hogy listát adjak a használati esetekről. Általános a feltételes módoknál, hogy a második mondatrész igeidejétől függ az egész mondat ideje.

• -ば/-れば feltételes mód. A -ば végű változat valójában -えば, de az え hang a módosult igetőhöz tartozik. Ezt a feltételes módot úgy szokás jellemezni, hogy a feltétel fontosabb a beszélő számára, mint a következménye. Ez ellentétes a következő móddal. Megpróbálom a példamondatok fordításában megmutatni, hogy ez mit is jelent.
  
  

  Szófaj	Minta		Példák
  う végződésű ige	igető+えば	pl.:	かう→かえば しる→しれば まつ→まてば
  る végződésű ige	igető+れば	pl.:	みる→みれば たべる→たべれば
  rendhagyó igék	igető+れば	pl.:	くる→くれば する→すれば です→で　あれば / ならば*
  valódi melléknevek	melléknév töve+ければ	pl.:	あつい→あつければ ほしい→ほしければ たべない→たべなければ で　は　ない→で　なければ

  
  * a です feltételes alakja ugyan a で　あれば, de beszédben a ならば gyakoribb.
  
  Ilyen jellegű mondatoknál használhatod:
  1. Általános érvényű feltétel: こんな　寒い（さむい）　日（ひ）　に　出かければ（でかければ）、かぜ　を　ひきます　よ。"Ha ilyen hideg napon mész ki, megfázol."
  
  
  2. Hipotetikus (jelen / jövő idejű), vagy nem bekövetkezett (múlt idejű) következmény: 昨夜（ゆうべ）　テレビ　を　見なければ（みなければ）、時間通り（じかんどおり）　おきました。(時間通り jikandouri - "idő szerint", időben) "Felkeltem volna időben, HA tegnap este nem néztem volna tévét.". Ha a mondat végén az ige jelen időbe kerül (おきます): "Felkelnék időben, HA nem nézném este a tévét.".
  
  
  3. Akarattól függő következmény*: おなか　が　すけば、昼食（ちゅうしょく）　を　とって行こう（とっていこう）。"Menjünk ebédelni, HA éhes vagy!"
     
     * Megjegyzés: Csak akkor használhatod, ha a két mondatrész alanya különbözik vagy az első (a fordításban második) mondatrész állapotot fejez ki. Az akarattól függő azt jelenti, hogy a beszélő tesz valamit a feltétel megvalósulásakor.
  
  
  4. Múltban többször bekövetkező esemény: 雨（あめ）　が　ふれば、いつも　窓（まど）　から　見ていました（みていました）。 "Amikor esett, mindig néztem az ablakból.". Ettől az esettől eltekintve, csak akkor használhatod ezt a módot a múltban, hogyha a következmény nem következett be (ld. Hipotetikus következmény).
  
  
  5. Befejezetlen mondatoknál: 私（わたし）　の　頭（あたま）　が　もっと　大きければ（おおきければ）? "És ha a fejem nagyobb lenne?"


• -たら alakú feltételes mód. Sok esetben (nem mindig), felcserélhető az előző -れば esettel, de ilyenkor a következmény számít jobban, nem a feltétel. Ez sokkal közvetlenebb mód, mint a többi, ezért írásban nem szokás használni. Ez a rag előfordulhat -たらば-ként is, de nagyon ritkán.
  
  

  Szófaj	Minta		Példák
  う végződésű ige	igető+たら / だら (vagyis: múltidő+ら)	pl.:	あう→あったら よぶ→よんだら まつ→まったら きく→きいたら
  る végződésű ige	igető+たら (vagyis: múltidő+ら majdnem mint az előző	pl.:	みる→みたら たべる→たべたら
  rendhagyó igék	igető+たら (vagyis: múltidő+ら mint az előző	pl.:	くる→きたら する→したら です→だったら
  valódi melléknevek	melléknév töve+かったら	pl.:	あつい→あつかったら ほしい→ほしかったら たべない→たべなかったら で　は　ない→で　なかったら いい/よい→よかったら

  Ilyen jellegű mondatoknál használhatod:
  1. Hipotetikus (jelen / jövő idejű), vagy nem bekövetkezett (múlt idejű) feltétel: 昨夜（ゆうべ）　テレビ　を　見なかったら（みなかったら）、時間通り（じかんどおり）　おきました。 "Ha tegnap este nem néztem volna tévét, felkeltem volna időben."
  
  
  2. Az akarattól függő következménynél nincs olyan megkötés, mint a -れば esetén: 汁（しる）　を　食べたら（たべたら）、散歩（さんぽ）　しましょう。"Ha ettem levest, elmegyek sétálni."
  
  
  3. Egyszeri esemény a múltban: 十時（じゅうじ）　に　なったら、家（うち）　に　ねむり　に　帰りました（かえりました）。"Amikor 10 óra lett, hazamentem aludni." A と-hoz hasonló módon, a fordításban "ha" helyett a helyes szó az "amikor". A különbség annyi, hogy a と múltidőben csak általános (sokszor előforduló) esetekre volt használható, a たら pedig csak egyszeri esetekre.
  
  
  4. Múltbéli következmény: アメリカ　に　行ったら（いったら）、たくさん　太りました（ふとりました）。 "Ha elmentem volna Amerikába, sokat híztam volna." Ez a szerkezet az előző esettel megegyezik. Másik lehetséges fordítás (ld. Egyszeri esemény a múltban): "Amikor elmentem Amerikába, sokat híztam.". A szövegkörnyezetből ki szokott derülni, melyik esetről van szó.
     
     * Megjegyzés: Ezt a példamondatot innen nyúltam le, de nagyon tetszett.
  
  
  5. Befejezetlen mondatoknál: 私（わたし）　の　頭（あたま）　が　もっと　大きかったら（おおきかったら）? "És ha a fejem nagyobb lenne?" Ugyanaz, mint a -れば esetben.


• -なら eset. Ez picit másra való, mint az eddigiek. Nagyjából azt fejezi ki, hogy "amennyiben igaz, hogy...", vagy "feltéve, ha valami bekövetkezik..." Ebből az is látszik, hogy csak nagyon valószínű (de nem biztos) eseményekre használható, és csak akkor, ha azok nem a beszélőn múlnak. Előfordulhat -ならば-ként is, amitől formálisabbnak tűnhet.
  
  Megjegyzés: Feljebb a -れば esetnél azt írtam, hogy a です-nak egy feltételes módja szóban ならば, ne keverd ezzel össze!
  
  

  Szófaj	Minta		Példák
  igék, melléknév	szótári alak+(の)+なら (A の lemaradhat egyszerű beszédben)	pl.:	あう→あう　(の)　なら おそい→おそい　(の)　なら
  főnév, főnévi melléknév	szó+なら	pl.:	けいさつかん→けいさつかん　ならば ばか→ばか　ならば

  
  Ilyen jellegű mondatoknál használhatod:
  1. Hipotetikus (jelen / jövő idejű) feltétel: 明日（あした）　ゆうびんはいたつ　が　来る（くる）　の　なら、ついに　あなた　の　手紙（てがみ）　を　受け取ります（うけとります）。(ゆうびんはいたつ yuubinhaitatsu - postás) "Amennyiben (igaz lenne, hogy) holnap jönne a postás, akkor végre megkapnám a leveled." Ha nem lehet megállapítani, hogy a feltétel tényleg bekövetkezik-e, akkor csak hipotetikus esetben használhatod a -なら feltételes módot! Ilyenkor a feltétel nem teljesülhet, és a の sem hagyható le az ige vagy melléknév után.
  
  
  2. Az akarattól függő következménynél nincs olyan megkötés, mint a -れば esetén.
  
  
  3. Időbeli sorrend nem számít: すし　を　食べる（たべる）　なら、はし　を　使って（つかって）　ください。 "Ha szusit eszel, használj evőpálcikát!" A többi feltételes móddal szemben a -なら-t használhatod olyan mondatoknál is, aminél a feltétel és a második mondatrész között nincs időrendben eltérés. Ezzel szemben az eddigieknél csak a "ha X történt/történik/történne, akkor (utána) Y" jellegű mondatok szabályosak.
  
  
  4. Általában: 映画館（えいがかん）　に　行く（いく）　なら、私（わたし）　も　あなた　と　いっしょ　に　行きます（いきます）。 "Ha tényleg elmész moziba, én is veled megyek" Ez a mondat nem kötődik semelyik szabályhoz se, csak megadtam egy általános esetet is, amire a なら használható.
  
  A なら az egyetlen olyan mód, aminél a feltételes részben nincs szükség が-val jelzett alanyra, hanem a なら a は helyén szerepelhet. Ezek a mondatok hasonlóak a は-が mondatokra, amikről az 51-52. leckékben írtam.
  
  Minta: Z　なら、X　が　Y。 (Z nara, X ga Y.) "Ami a Z-t illeti, a (Z féle) X az Y." Ez nagyjából megegyezik a "Z　は　X　が　Y。" mondatok fordításának. A különbség ott van, hogy a korábbi は-が mondatoknál ezen a fordításon sokat lehet magyarítani, és a zárójeles rész nem is mindig felel meg a fordításnál. A duma helyett inkább megmutatom, hogy kell fordítani egy mondatot ezzel a szerkezettel.
  
  Például: 飯（めし）　なら 、チーズ　が　大好き（だいすき）　です　よ。 "Ha kaja (az amiről beszélünk), a sajtot imádom!"

A feltételes módok ragozása nem bonyolult, viszont a használati eseteknél van egy pici káosz. Sokszor felcserélhető egymással két mód, ugyanazzal a fordítással, de azért kis különbségek akkor is lesznek az eredetiben.

Van olyan szó a nyelvben, ami önmagában is azt jelenti, hogy "Ha...". Szótárakban megtalálhatod, de ez ne tévesszen meg! Csak arra használható, hogy kihangsúlyozza a fentebbi feltételes módokat. Ha mondjuk a másik félről feltételezel valamit, kérni szeretnél stb. udvariasabb lesz tőle a mondat, mert kevésbé tűnsz biztosnak a dolgodban. Az egyik ilyen szó a もし.

Például: もし　時間（じかん）　が　あったら、動物園（どうぶつえん）　に　かり　を　し　に　行きましょう（いきましょう）。　"Ha van időd, menjünk az állatkertbe vadászni!"