2008. április 6., vasárnap

82. A félbehagyott...

Már jó néhány előző leckében éltem félbehagyott mondatokkal példák esetén. Azt viszont nem magyaráztam meg, hogy miért kell éppen olyat használni. Talán amit leírok eddig is nyilvánvaló volt számodra, de ha mégsem, akkor most tisztába teszek mindent!

Mi is az a félbehagyott mondat a japán nyelvben? Nem feltétlen arról van szó, hogy elkezded a mondandód, de nem fejezed be. (Milyen "vicces" lenne, ha itt véget érne a lecke. Ha ha ha...) Szokásomhoz híven inkább példákat írok, amikből ha egyből nem is, de kis segítséggel hamar rájössz majd a titok nyitjára!

Példák:
  1. 富士山(ふじさん) に 登りたい(のぼりたい) ん です が。 "Szeretném megmászni a Fujit, de..."

  2. しゅくだい を 忘れた(わすれた) ん です が。 "Elfelejtettem (pl. otthon hagytam) a házit, de..."

  3. 一緒(いっしょ)に行く(いく)のはちょっと。 "Együtt menni az egy kicsit..."
A fenti mondatok jól láthatóan befejezetlenek, de csak azért, mert úgy fordítottam őket. Beszédben ez többnyire jól érezhető. Az utolsó szótagokat lassuló, elbizonytalanodó hanghordozással szokás mondani. De azért jó, ha tudod, hogy ez nincs mindig így. Teljesen határozott, befejezettnek tűnő félbehagyott mondatokat is hallani.

Én inkább azért nevezném az ilyen típusú mondatokat félbehagyottnak, mert annak az érzetét keltik, hogy valamit nem mondtál ki. Lehetne "elhallgató" mondatnak is hívni. Magyarul is szoktam néha ilyet használni, és biztos nem vagyok vele egyedül. Amikor magyarul hagyunk félbe egy gondolatot, a cél általában a figyelem felkeltése, szarkazmus vagy sértődöttség érzékeltetése (és még folytathatnám). A japán kultúrában viszont a befejezetlen mondat legfőbb szerepe a kényelmetlenség elkerülése. Legyen az saját, vagy mások kényelmetlensége. Persze ehhez az is hozzátartozik, hogy a japán kultúrában kényelmetlenségnek vesznek mindent, ami bárkit negatívan érint. (Sok esetben magát a beszélőt, de ez csak a személyes véleményem.)

A félbehagyott mondatot minden olyan esetben használhatod, amikor a mondat folytatása nélkül is nyilvánvaló a másik számára, hogy mire gondolsz. Mivel többnyire a kényelmetlenség elkerülésére való, ezért általában negatív következményekkel kell számolnia annak, akinek ilyet mondanak.

Erre példa lehet:
  1. Más vélemény: それ は いい 考え(かんがえ) です けど。 "Jó a gondolat, de... (lehet, hogy én inkább mást mondanék.)"

  2. Elutasítás: その プレゼント は ちょっと。 "Az az ajándék egy picit... (drága / nem fogadhatom el stb.)"

  3. Képesség hiánya: 皆(みんな) と 富士山(ふじさん) に 登りたい(のぼりたい) ん です が。 "Szeretném veletek megmászni a Fujit, de... (fáj a lábam.)" Bocs a mondat újrahasznosításáért, de...

  4. Engedélykérés: 昨日(きのう) あんまり 眠らなかった(ねむらなかった) ん です が。 "Tegnap nem aludtam igazán, ezért... (elmehetnék most?)"

Ez persze korántsem teljes lista. Csak azokat az eseteket emeltem ki, amik gyakrabban előfordulnak (és épp eszembe jutottak. :p)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése