A ható raggal két egymástól kissé eltérő dolgot is ki lehet fejezni. A közös bennük, hogy egy képesség leírására alkalmasak. Az már nem mindegy, hogy azért vagy képes valamit elvégezni, mert megengedték/lehetőséged van rá, vagy azért, mert eleve képes voltál rá. Például ha van két kezed, el tudod venni a dolgokat, de ha amit el akartál venni az egy mérges kígyó, akkor nem biztos hajlandó is vagy rá. Az eddig tanultak alapján már biztos nem lep meg, hogy ez a fajta megkülönböztetés inkább csak a szövegkörnyezetből derül ki.
Például:
- 私（わたし）は日本語（にほんご）が話せます（はなせます）。 "Én tudok japánul beszélni." Ebben a nagyon egyszerű mondatban a 話す（はなす） képességet fejez ki. Például azért tud valaki japánul mert megtanulta, és azért is, mert van szája. Ez a képesség nem mástól függ.
- 博物館（はくぶつかん）に犬（いぬ）が連れ込めません（つれこめません）。 (連れ込む tsurekomu - magával visz, bevisz valahova) "Nem lehet kutyát a múzeumba bevinni." Manapság magyarul is gyakran szokás tiltást kifejezni a "lehet" szóval, bár szerintem totálisan helytelen. (De ez legyen az én bajom...) Japánul viszont helyes. "Nem vihetsz kutyát a múzeumba." a helyes fordítása. A szerkezet ugyanaz, de ez a mondat külső korlátozás miatti tehetetlenséget fejez ki.
- 冬（ふゆ）に外（そと）で泳げない（およげない）。 (外 soto - kint (pl. nem a házban)) "Télen nem tudok a szabadban úszni." Ez a mondat is egy környezeti korlátozásról mond valamit. Nem azért nem tudok úszni mert egyébként ne tudnék, hanem mert tél van. (Mondjuk ezt nem lehetne minden ország minden lakójára elmondani...)
Ezzel a nehezítés még nem ért véget. A 見る（みる） és a 聞く（きく） igék ható alakjára két változatot adtam meg. Nem elég megtanulni a fentieket és a ragozást, tudnod kell azt is, hogy a két változat között mi a különbség. Ezt nagyon gyakran el szokás rontani, szóval figyelj és tanulj! Vagy mi. (Ezen a két szón kívül nem tudok másikat, ami hasonló módon viselkedne.)
- ※ A 見られる（みられる）／見れる（みれる） és a 聞ける（きける） szavak arra utalnak, hogy valakinek lehetősége van valamit érzékelni, és ez csak akarattól függ. Például:
- 動物園（どうぶつえん）に行く（いく）と、ゼブラが見れます（みれます）。 "Ha elmész az állatkertbe, láthatsz zebrát." Ez csakis tőled függ.
- 車（くるま）の音（おと）が聞ける（きける）。 "Hallhatom az autó hangját." Már megszoktuk, hogy a japán mondatok sok nyilvánvaló körülményt elhallgatnak, de ez a mondat mondatrészek kihagyása nélkül is teljesít! Például kifejezheti azt, hogy a kocsi motorja jár, és csak tőlem függ, hogy a garázsban fülelek-e vagy sem. A fordításból azért látszik, hogy ennek semmi köze nincs a hallásomhoz.
- ※ A 見える（みえる） és a 聞こえる（きこえる） az akarattól független képességről mondanak valamit. Ebbe beletartozik az érzékszervek képessége (pl. valaki nagyot hall), de más akarattól független helyzet is. Sokszor véleményt fejeznek ki vele. Például:
- 空（そら）には太陽（たいよう）が見えました（みえました）。 "Az égen látható volt a nap." Gyakran fordítják a 見える（みえる）-t "látható"-nak, mert sokszor ilyen mondatokban fordul elő.
- ここからは花火（はなび）が見えます（みえます）。 "Innen látni a tűzijátékot."
- 牛（うし）は色（いろ）が見えません（みえません）。 "A bika nem látja a színeket." (Tudniillik színvak.) Ez egyértelműen a szemének a képességére utal, nem pedig valamilyen befolyásolható dologra.
Megjegyzés: Az 牛 szó ugyanúgy fordítható bikának, mint tehénnek. Nyilván nem csak a bika színvak. - 足音（あしおと）が聞こえました（きこえました）。 "Léptek zaját lehetett hallani." Mert elég hangos volt, nem pedig azért, mert kimehettem az utcára hallgatózni.
Megjegyzés: Tőlünk független személy képességeivel kapcsolatban általában inkább a こと が できる alakot érdemes használni, mert az pusztán képességet fejez ki, míg a ható alakokkal a saját véleményünk is kifejezzük.
