- ばんごはん を たべました。 "Vacsorát ettem."
- おさけ を のむ。 "Alkoholt iszok."
- にほんしゅ を のんだ。 "Szakét ittam." Amint láthatod, a szakéra külön szó van japánul, bár előfordul, hogy nyugati hatásra szakét is mondanak.
- おさけ を のんでいます。 "Éppen alkoholt iszok."
- おさけ を のんでいました。 "Alkoholt ittam." ...egy ideig. Például ha megkérdezik, hogy mit csináltál legalább egy ideig, miközben valami más történt. De ha csak elmondod, hogy miket csináltál tegnap, akkor nem kell ez az alak, elég az egyszerű múlt is.
- おさけ を のんで、 ばんごはん を たべます。 "Alkoholt iszok, és ebédet eszek mellette." vagy "Alkoholt iszok, és utána ebédet eszek."
- おさけ を のんで、 ばんごはん を たべました。 "Alkoholt ittam, és ebédet ettem." Az ivás igéje egyszerűen a kapcsolatos alakjában van, a múltidő a másik igétől függ.
- あなた の いもうとさん は かわ で およいでいます か。 "A húgod a folyóban úszik?" Ez egy példa a cselekvés helyére, ráadásul a cselekvés éppen történik, nem általában.
- あなた の いもうとさん が かわ で およいでいます か。 "A te húgod úszik a folyóban?". Eddig nem megalapozott alany が szócskát kap.
- にほん で しゃしん を たくさん とった。 "Japánban sok fényképet csináltam." Ahogy eddig sokszor, most is lehagytam a mondat témáját és egyben alanyát, mert ilyenkor többnyire nyilvánvaló, hogy magamra gondolok. Hú de önző vagyok!
- がくしゃ は かんじ を よんだ。 "A tudós kandzsi-t olvasott." Ezt amúgy több millió japán csinálja naponta, nem csak tudósok.
- くま が うさぎ を ころした。 "Egy medve megölte a nyulat."
- てがみ を かきます。 "Levelet írok."
- てがみ を かきました。 "Levelet írtam."
- おふろ に はいりました。 "Megfürödtem."
- あなた は どこ に すんでいます か。 "Hol laksz?"
- あめ が ふっています。 "Esik az eső (éppen)." A természeti jelenségeknél mindig a が jelzi az alanyt, és nem a は, de csak akkor, ha az a jelenség nem folyamatos és köztudott!
- あまみず は おちます。 "Az esővíz esik.". Köztudott, hogy (legalábbis általában) lefele szokott mozogni az esővíz, nem felfele. Folyamatos alakot ebben a mondatban nem igazán illik használni, hisz nem egy éppen történő dolgot írtam le, hanem általánosságot fogalmaztam meg.
- うち で テレビ を みた。 "Otthon tévét néztem."
- プール で およぎました か。 "Úsztál a medencében?" Itt sincs megemlítve az alany, de kérdezni magunktól ritkán szoktunk, ezért nyilván valaki mástól kérdezzük.
- あした ともだち の いえ で パーティ を します。 (あした ashita - holnap) "Holnap a barátom házában bulizni fogunk.". Magyarul csak a "fog" vagy a "lesz" igékkel lehet jövőidőt kifejezni. Japánul az se kell, de igazából nincs rá szükség.
- わたし は あの やま に のぼります。 "Azt a hegyet megmászom / meg fogom mászni." Vannak igék, mint itt a mászni, amiknél a célt nem a へ hanem csakis a に jelezheti, mivel az へ az utat, a に a célt fejezi ki.
- りょうり して、 たくさん たべて、 それから やすんだ。 (りょうり する ryouri suru - ételt készít, főz; それから sorekara - azután) "Főztem, és sokat ettem, és aztán pihentem." A te-alakkal elég hosszú mondatokat lehet csinálni, de továbbra is az utolsó szótól függ az igeidő.
- りんご と バナナ と オレンジ （と） を かって、 ともだち の いえ で かえります。 "Almát, banánt és narancsot veszek, és a barátom házába visszamegyek.". Magyarra fordítva az ilyen mondatokat érdemes ketté, vagy több darabra szedni: "Almát, banánt és narancsot veszek. Utána visszamegyek a barátom házába."
2006. április 25., kedd
27. Példák az igékhez
Az alábbi mondatok közt vannak egyszerű múltidejű, udvarias alakban írott, és te-formában íródott igék. A te-formával összekapcsolt igék esetén, az utolsó, már "rendesen" írt ige jelzi az összes előtte lévő ige idejét is.
2006. április 24., hétfő
Szavak
| あたま (atama) | fej |
| ぶん (bun) | mondat |
| しょうじょ (shoujo) | kislány |
| ちか (chika) | pince/föld alatti hely |
| とおり (toori) | út, utca |
| みせ (mise) | bolt |
| レストラン (resutoran) | étterem |
| としょかん (toshokan) | könyvtár |
| プール (puuru) | úszómedence |
| くま (kuma) | medve |
| うさぎ (usagi) | nyúl |
| りょうり (ryouri) | (főtt)étel |
| おふろ (ofuro) | fűrdő |
| おふろ に はいる (ofuro ni hairU) | megfürdik |
| しゃしん (shashin) | fénykép |
| しゃしん を とる(shashin o torU) | fényképezni |
| あめ (ame) | eső |
| ふる (furu) | hull |
| あめ が ふる (ame ga furu) | esik az eső |
| のぼる (noboru) | megmászik, emelkedik |
| やすむ (yasumu) | pihen |
2006. április 23., vasárnap
26. "Ragasztó" alak
Van egy rag, ami nagyon hasonlít a múltidőhöz. Az egyetlen különbség, hogy a ragozott szó végén a た vagy だ szótag helyett て vagy で áll. Sok helyen keveset foglalkoznak ezzel eleinte, épp ezért nagyon zavaró lesz később. Inkább próbálj meg már most túlesni a nehezén, ne később kelljen rádöbbenj, hogy nem csak egy dologra használható ez az igealak.
A て rag ragasztóként szolgál az igék végén. De mit ragaszt össze? Szinte mindent! Na jó, ez kicsit túlzás, de ez azon nem változtat, hogy nagyon meg kell tanulni. Összetett mondatokat és kifejezéseket lehet vele formázni, vagyis igéket írhatsz egymás után egyetlen mondatba. Bizonyos esetekben hasonló a szerepe az "és" szóhoz, amit főnevekre és melléknevekre már elmagyaráztam. Ezentúl az így ragozott igéket -te alakúnak vagy kapcsolatos alakúnak fogom hívni, hogy ne kelljen mindig magyarázkodnom.
A kapcsolatos alakú ige szerepei a következők lehetnek:
Van még bőven mód a kapcsolatos alak használatára, de még ehhez is lesz mit írni példamondatokban.
A て rag ragasztóként szolgál az igék végén. De mit ragaszt össze? Szinte mindent! Na jó, ez kicsit túlzás, de ez azon nem változtat, hogy nagyon meg kell tanulni. Összetett mondatokat és kifejezéseket lehet vele formázni, vagyis igéket írhatsz egymás után egyetlen mondatba. Bizonyos esetekben hasonló a szerepe az "és" szóhoz, amit főnevekre és melléknevekre már elmagyaráztam. Ezentúl az így ragozott igéket -te alakúnak vagy kapcsolatos alakúnak fogom hívni, hogy ne kelljen mindig magyarázkodnom.
A kapcsolatos alakú ige szerepei a következők lehetnek:
- Mondatok közepén betöltheti az "és" szerepét. Ilyenkor a -te alakú ige tovább már nem ragozható, ezért például múlt időbe is csak a legutolsó igét lehet tenni.
Például:
のんで、 たべます。 "Iszok és eszek.". De: のんで、 たべました。 "Ittam és ettem.". Pedig az első szó nem változott meg, csak a második.
Az előző mondatból nem lehet megállapítani, hogy a két cselekvés egyszerre, vagy egymás után történik-e: のんで、 たべます。 "Iszok és (utána) eszek.". Az "utána" szó nem szerepel az eredeti mondatban. Csak érzékeltetni akarom vele, hogy ez az alak azt is kifejezheti, hogy a két cselekvés egymás után következik. - A következő mondat jelentése legfeljebb kicsit különbözik az "és"-el összekapcsolt mondatokétól: わらって はしりました。 "Nevetve futott.". Azt is írhattam volna, hogy "Nevetett és futott.". Ennek ellenére az első fordítás pontosabb(!). Gyakran találkozhatsz ennek a szerkezetnek mindkét jelentésével.
- Néha két ige összekapcsolva új kifejezést ad.
Például:
もって いきます "Visz.". Itt a もつ - "(Meg)fog" és いく - "Megy" igék kapcsolódnak egymáshoz. Ezt egyetlen もっていく szóként is megtanulhatod. - Az előzőhöz hasonló módon új kifejezés jön létre, ha a második ige az いる létigéje. Az első igétől függ, hogy az új kifejezés mit jelent.
- A legtöbb igénél ez folyamatos cselekvést jelez. Például:
たべます "(Meg)eszik vmi.t." → たべて います "Éppen eszik." Ez a たべている udvarias formája. Csak nem akartam túl közvetlen lenni. - Van olyan cselekvés, amit nem lehet huzamosabb ideig csinálni. Ennél mintha pont az ellenkezőjét jelentené a kapcsolatos alak, azaz mintha a cselekvés már véget ért volna. Magyarra lefordítva az ilyen mondat sokszor egyszerű múltidejű lesz.
Például:
しぬ "Meghal." → しんで います szó szerint "Meg van halva.", de ezt inkább fordítsd úgy, hogy "Halott.".
いぬ が すわって います。 "A kutya ülve van." vagyis "A kutya leült. / A kutya ül."
Úgy is lehet ezt értelmezni, mintha valaki vagy valami már folyamatosan egy állapotban lenne. - Vannak olyan igék, amiknél megváltozik az eredeti szó jelentése.
Például:
もつ "(Meg)fog" → もって います "Tart / Nála van.". - Más igéknél nem is nagyon lehet máshogy használni a szót, csak ilyen alakban.
Például:
すんで います "Lakik (v.hol)". A すむ igét már írtam egy felsorolásban, de használni még nem használtam. Épp ezért. (Bizonyos esetekben lehet ezt a szót is a すむ alakjában használni, vagyis azt ragozni, de nem az már haladóknak való.)
- A legtöbb igénél ez folyamatos cselekvést jelez. Például:
- Az előzőek után szegény ある hanyagolva érezheti magát, de szerencsére vele is létezik egy ugyanilyen szerkezet, és ugyancsak folyamatosságot jelez. Viszont a -て いる-val ellentétben a -て ある nem a cselekvőre, hanem a tárgyra vonatkozik. Ezt legjobban egy kész mondat átírásával tudom érzékeltetni:
Például:
こども は いし を なげた。 (いし ishi - kő, なげる nageru - eldob) "A gyerek eldobott egy követ."
いし が なげて ある。 "A kő el van dobva.". A を tárgyat jelző szócska helyett が áll. Ennél a szerkezetnél fontos, hogy csak és kizárólag élettelen dolgokra használhatod!
Van még bőven mód a kapcsolatos alak használatára, de még ehhez is lesz mit írni példamondatokban.
2006. április 18., kedd
25. Igék és a (sötét) múlt idő
Egy kis lazulás után visszatérek az igékhez. Ami most következik, az fontos a jövőre nézve (vagyis a múltra), mert az igék ragozása nem egyszerű. Annak tűnhet, de ez becsapós. Duma helyett jöjjön egy kis ízelítő!
Az igék múltidejéhez a szó utolsó szótagját kell megváltoztatni, ahogy idáig is, de a szavak utolsó szótagjai teljesen elváltozhatnak ragtól függően. A következő táblázatban az igék múltidejét mutatom be.
Először az -u végű igék:
A fenti igék csak példák. Minden ige utolsó szótagja hasonló módon változik. Itt már több különbség is van az igék utolsó szótagjának a változásai között, mint előzőleg. Felszínesen azt mondhatnám, hogy japánul a た a múlt idő jele. De nem mondom.
A -ru végű igék esetén mindig ugyanúgy változik az utolsó szótag:
Végül egy-két rendhagyó eset:
A -ru végű igéknél egyszerű a helyzet, le kell cserélni a る szótagot た-ra. Viszont a rendhagyó igéket meg kell tanulni.
A -ます végű udvarias alakú igék múlt idejéhez az udvarias végződést kell megváltoztatni: -ました lesz belőle.
Például: たべます "eszik" → たべました "evett". Ez megfelel a す szótaggal végződő szavak ragozásának.
Most nem írok a többi esethez példamondatokat. Egyetlen változás az igéknél a végződés. Feladatként megpróbálhatod az összes eddigi mondatot múltidőbe tenni. De csak ha szeretnéd!
Az igék múltidejéhez a szó utolsó szótagját kell megváltoztatni, ahogy idáig is, de a szavak utolsó szótagjai teljesen elváltozhatnak ragtól függően. A következő táblázatban az igék múltidejét mutatom be.
Először az -u végű igék:
| う végződésű ige | múlt ideje |
| かう | かった |
| きく | きいた |
| およぐ | およいだ |
| ころす | ころした |
| まつ | まった |
| しぬ | しんだ |
| よぶ | よんだ |
| のむ | のんだ |
| ある | あった |
A fenti igék csak példák. Minden ige utolsó szótagja hasonló módon változik. Itt már több különbség is van az igék utolsó szótagjának a változásai között, mint előzőleg. Felszínesen azt mondhatnám, hogy japánul a た a múlt idő jele. De nem mondom.
A -ru végű igék esetén mindig ugyanúgy változik az utolsó szótag:
| る végződésű ige | múlt ideje |
| みる | みた |
| たべる | たべた |
| いる | いた |
Végül egy-két rendhagyó eset:
| Kivételek: | |
| する | した |
| くる | きた |
| いく | いった |
| だ | だった |
A -ru végű igéknél egyszerű a helyzet, le kell cserélni a る szótagot た-ra. Viszont a rendhagyó igéket meg kell tanulni.
A -ます végű udvarias alakú igék múlt idejéhez az udvarias végződést kell megváltoztatni: -ました lesz belőle.
Például: たべます "eszik" → たべました "evett". Ez megfelel a す szótaggal végződő szavak ragozásának.
Most nem írok a többi esethez példamondatokat. Egyetlen változás az igéknél a végződés. Feladatként megpróbálhatod az összes eddigi mondatot múltidőbe tenni. De csak ha szeretnéd!
2006. április 15., szombat
Feladatok: Számok
Nem tudom, hogy a japánok közül hányan babonásak, de vannak szerencsétlennek számító számok ott is. Ilyen például a négy és a kilenc. A négyes egyik kiejtése し, ami halált is jelent. Azt olvastam valahol, hogy nem szerencsés négyesével adni ajándékot. Jegyezd meg, ha egy japánnak adsz ajándékot, legyen bármi, ne adj belőle négyet!
És, hogy ebben mennyi igazság van? Nem tudom.
Viszont azt igen, hogy sosem árt gyakorolni. Olvasd fel ezeket a számokat japánul:
A számokat érdemes minél többet gyakorolni. Ha bármikor unatkozol, írj fel magadnak annyit, amennyire időd van, és próbáld elmondani japánul!
És, hogy ebben mennyi igazság van? Nem tudom.
Viszont azt igen, hogy sosem árt gyakorolni. Olvasd fel ezeket a számokat japánul:
9 きゅう / く- 15 じゅう ご
- 32 さんじゅう に
- 68 ろくじゅう はち
- 11 じゅう いち
- 128 ひゃく にじゅう はち
- 256 にひゃく ごじゅう ろく
- 365 さんびゃく ろくじゅう ご
- 666 ろっぴゃく ろくじゅう ろく
- 892 はっぴやく きゅうじゅう に
- 3 289 さんぜん にひゃく はちじゅう きゅう
- 2 116 にせん ひゃく じゅう ろく
- 1 000 000 ひゃくまん
- 18 231 まん はっせん にひゃく さんじゅう いち
- 407 よんひゃく なな
A számokat érdemes minél többet gyakorolni. Ha bármikor unatkozol, írj fel magadnak annyit, amennyire időd van, és próbáld elmondani japánul!
2006. április 13., csütörtök
24. Számolj!
Láthatod, hogy vannak számok, amik "kínai" alakját kétféleképp is szokás mondani. A négyes számnál a よん, a hetesnél a なな, a kilencesnél pedig a きゅう az, amit többet szokás használni.
A jó hír az, hogy talán a világon a legegyszerűbb számlálási rendszerük a japánoknak van. A kis számoknál egymás után kell mondani a számjegyeket, de jelezni kell a tízeseket, százasokat stb.
Példák:
A számok képzése mindig ugyanígy működik, de szóösszetételben bizonyos szótagok nem szeretik egymást. Olykor megváltozik a kiejtésük. Ez nem csak a számokra igaz, de most nem térek ki minden változásra, csak amik a számokhoz fontosak.
Ezeket a kivételeket egyenként kell megtanulni.
A japánok 4 számjegyenként csoportosítják a számaikat, nem 3 számjegyenként, ahogyan a világnak ezen a felén szokás. Ez azt jelenti, hogy a 10.000-nek külön szava van, és a 100.000 vagyis a "száz ezer" japánul 10.0000 vagyis "tíz tízezer" azaz じゅうまん. Az egymillió pedig "száz-tízezer" azaz ひゃくまん. A 110.000 vagyis "száztíz ezer" (hogy ne keverd az előzővel :p) pedig じゅういちまん, azaz 11.0000 "tizenegy tízezer".
Ezek után remélem, nem lesz nehéz kitaláljad, hogyan alakulnak a következő számok. Kivételesen négy számjegyenként választom el őket az arab számoknál is. Így sokkal könyebb megfejteni.
45.3891.0609 = よんじゅうご おく . さんぜん はっぴゃく きゅうじゅう いちまん . ろっぴゃく きゅう
3000.3000 = さんぜんまん . さんぜん
1.1234.5678 = おく . いっせん にひゃく さんじゅう よんまん . ごせん ろっぴゃく ななじゅう はち
365 = さんびゃく ろくじゅう ご
1842 = せん はっぴゃく よんじゅう に
100.0002 = ひゃくまん . に
A pontokat és a szüneteket ne írd be a számok közé!
A jó hír az, hogy talán a világon a legegyszerűbb számlálási rendszerük a japánoknak van. A kis számoknál egymás után kell mondani a számjegyeket, de jelezni kell a tízeseket, százasokat stb.
Példák:
- 42 - よんじゅう に, vagyis négy-tíz kettő.
- 83 - はちじゅう さん, nyolc-tíz három. stb...
- 71 - ななじゅう いち
- 55 - ごじゅう ご
- 206 - にひゃく ろく
- 132 - ひゃく さんじゅう に, "szó szerint" száz-három tíz kettő.
- 299 - にひゃく きゅう じゅう きゅう
- 555 - ごひゃく ごじゅう ご
- 2000 - にせん
- 10000 - いちまん
- 24010 - にまん よんせん じゅう
A számok képzése mindig ugyanígy működik, de szóösszetételben bizonyos szótagok nem szeretik egymást. Olykor megváltozik a kiejtésük. Ez nem csak a számokra igaz, de most nem térek ki minden változásra, csak amik a számokhoz fontosak.
| 300 | さんびゃく (sanbyaku) |
| 600 | ろっぴゃく (roppyaku) |
| 800 | はっぴゃく (happyaku) |
| 1000 | いっせん (issen) |
| 3000 | さんぜん (sanzen) |
| 8000 | はっせん (hassen) |
Ezeket a kivételeket egyenként kell megtanulni.
A japánok 4 számjegyenként csoportosítják a számaikat, nem 3 számjegyenként, ahogyan a világnak ezen a felén szokás. Ez azt jelenti, hogy a 10.000-nek külön szava van, és a 100.000 vagyis a "száz ezer" japánul 10.0000 vagyis "tíz tízezer" azaz じゅうまん. Az egymillió pedig "száz-tízezer" azaz ひゃくまん. A 110.000 vagyis "száztíz ezer" (hogy ne keverd az előzővel :p) pedig じゅういちまん, azaz 11.0000 "tizenegy tízezer".
Ezek után remélem, nem lesz nehéz kitaláljad, hogyan alakulnak a következő számok. Kivételesen négy számjegyenként választom el őket az arab számoknál is. Így sokkal könyebb megfejteni.
45.3891.0609 = よんじゅうご おく . さんぜん はっぴゃく きゅうじゅう いちまん . ろっぴゃく きゅう
3000.3000 = さんぜんまん . さんぜん
1.1234.5678 = おく . いっせん にひゃく さんじゅう よんまん . ごせん ろっぴゃく ななじゅう はち
365 = さんびゃく ろくじゅう ご
1842 = せん はっぴゃく よんじゅう に
100.0002 = ひゃくまん . に
A pontokat és a szüneteket ne írd be a számok közé!
23. Számok
A japán nyelvvel, mint minden más nyelvvel is az a "baj", hogy túl sokféle dolgot kell megtanulni hozzá, ezért most egy pici kitérőt teszek pihenésképpen.
Vajon, hogy hívják azokat, akik nem tudnak számolni? Annumera-béta? Jó tudom, hülye vicc volt... De mindenképp ideje megtanulj számolni is végre. És meddig fogsz tudni számolni ez után a lecke után? Pár milliárd megfelel? ;) (Igazából jóval több.)
Japánul számolni annyit tesz, mint kínaiul számolni, hiszen a most használatos számokat tőlük vették át. Igaz, hogy vannak esetek, amikor a régi japán számokat kell használni, de azokat legfeljebb egytől tízig. A japánok a kínai számok írásjelei mellett használják az arab számok jeleit is, de remélem azt már ismered.
A számokhoz kivételesen a kandzsi-t is tanuld meg. Egyébként is, ha már idáig eljutottál, nekiláthatsz a kandzsik tanulásának. (De csak a 45. leckétől kezdve teszek belőlük a mondataimba is.)
Megjegyzés: a régi japán számok つ végződése bizonyos esetekben külön ki van írva a kandzsi után.
千万
A nulla kakukktojás, mert egész számokban nem szokás használni, ráadásul több módon is lehet mondani. Az eredetileg használt nullát még leírni is bonyolult: 零. Felolvasva れい (rei). Ehelyett inkább a ゼロ (zero) vagy a マル (maru) elterjedt a hétköznapokban. Hivatalos okiratokon viszont megmaradtak a réginél.
Vajon, hogy hívják azokat, akik nem tudnak számolni? Annumera-béta? Jó tudom, hülye vicc volt... De mindenképp ideje megtanulj számolni is végre. És meddig fogsz tudni számolni ez után a lecke után? Pár milliárd megfelel? ;) (Igazából jóval több.)
Japánul számolni annyit tesz, mint kínaiul számolni, hiszen a most használatos számokat tőlük vették át. Igaz, hogy vannak esetek, amikor a régi japán számokat kell használni, de azokat legfeljebb egytől tízig. A japánok a kínai számok írásjelei mellett használják az arab számok jeleit is, de remélem azt már ismered.
A számokhoz kivételesen a kandzsi-t is tanuld meg. Egyébként is, ha már idáig eljutottál, nekiláthatsz a kandzsik tanulásának. (De csak a 45. leckétől kezdve teszek belőlük a mondataimba is.)
| szám | "kínai" szám | régi szám | kandzsi |
| 1 | いち (ichi) | ひとつ (hitotsu) | 一 |
| 2 | に (ni) | ふたつ (futatsu) | 二 |
| 3 | さん (san) | みっつ (mittsu) | 三 |
| 4 | し／よん (shi/yon) | よっつ (yottsu) | 四 |
| 5 | ご (go) | いつつ (itsutsu) | 五 |
| 6 | ろく (roku) | むっつ (muttsu) | 六 |
| 7 | しち／なな (shichi/nana) | ななつ (nanatsu) | 七 |
| 8 | はち (hachi) | やっつ (yattsu) | 八 |
| 9 | きゅう／く (kyuu/ku) | ここのつ (kokonotsu) | 九 |
| 10 | じゅう (juu) | とお (too) | 十 |
Megjegyzés: a régi japán számok つ végződése bizonyos esetekben külön ki van írva a kandzsi után.
千万
| szám | "kínai" szám | kandzsi |
| 100 száz | ひゃく (hyaku) | 百 |
| 1000 ezer | せん (sen) | 千 |
| 10000 tízezer | まん (man) | 万 |
| 100.000.000 százmillió | おく (oku) | 億 |
| 1 000 000 000 000 billió | ちょう (chou) | 兆 |
A nulla kakukktojás, mert egész számokban nem szokás használni, ráadásul több módon is lehet mondani. Az eredetileg használt nullát még leírni is bonyolult: 零. Felolvasva れい (rei). Ehelyett inkább a ゼロ (zero) vagy a マル (maru) elterjedt a hétköznapokban. Hivatalos okiratokon viszont megmaradtak a réginél.
2006. április 12., szerda
2/c. Feladatok
A következő mondatokból kihagyom az összes szócskát ami a szavak szerepét jelölné. Ki tudod találni miket hagytam ki? ;)
- あなた …の ともだち …は うそ …を つきます …か。 A barátod hazudik?
- いぬ …が うみ …で およぎます。 Egy kutya úszik a tengerben.
- かしこい しょうじょ …は だいがく …へ かえります。 Az okos kislány visszamegy az egyetemre.
- えいがかん …を ばか …な テレビ …が ころします。 A mozit megöli a hülye tévé.
- わたし …の いぬ …は かわ …で わたし …を たすけます。 A kutyám megment a folyóban.
- せまくない みち …へ でます。 Kimegyek a "nem szűk" utcára.
- うち …で オレンジジュース …を のみます。 Otthon narancslét iszok.
- がくしゃ …も おいしい おさけ …を まちます。 A tudós is a finom szákéra vár.
- かばん …は つくえ …の うえ …に あります。 A táska az asztalon/asztal felett van.
- デパート …で たかくない くつ …を かいます。 Az áruházban nem drága cipőt veszek.
- あの こども …の おかあさん …が レストラン …の まえ …で あるきます。 Annak a gyereknek az anyja az étterem előtt sétál.
2/b. Feladatok
Most ugyanez fordítva:
- fájdalmas いたい
- nagy おおきい
- báty あに / にいさん
- zöld tea おちゃ
- narancs オレンジ
- alacsony ひくい
- hó ゆき
- aranyos かわいい
- kocsi くるま
- csendes しずか な
- szűk せまい
- evőpálca はし
- hideg (érintésre) つめたい
- saját otthon うち
- út みち
- macska ねこ
- tudós がくしゃ
- toll ペン
- megmutat みせる
- épület たてもの
2/a. Feladatok
Újra feladat idő van! Először is, fordítsd le a következő szavakat!
- ラジオ rádió
- いえ ház
- きっさてん kávéház
- いろいろ sokféle
- えいがかん mozi
- おさけ szaké, alkohol
- おんな nő
- もり erdő
- かのじょ barátnő / ő
- こども gyerek
- しる tud
- ちか föld alatt, pince
- でる kimegy
- ともだち barát
- だいがく egyetem
- は fog
- はやい gyors
- おとな felnőtt
- ひろい széles
- まつ vár
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)