74. Ha és amikor

Ebben a leckében a feltételes módokat kezdem részletezni, de előbb megpróbálom összefoglalni a tulajdonságait.

Többféle feltételes mód is van. Mindegyik más és más esetben használatos, de előfordul, hogy átfedés van két változat között. Ugyanúgy, ahogy a magyarban, japánul is szokás olyat mondani, hogy "HA lement a nap, visszahúzzuk láncon.". Vagyis feltételes esemény helyett biztosan bekövetkező dolgot is mondhatsz első mondatrésznek (még ha itt a másodikra nincs is sok esély...). Emellett az egyik feltételes módot használhatod tiltásra, felszólításra stb. de arra nem most fogok kitérni. Az egyetlen zavaró dolog a feltételes módoknál, hogy sokszor a második mondatrész elhangzásáig nem lehet tudni, hogy mi is a mondat értelme. Bár erre ezelőtt másnál is volt példa. (Például az összekapcsolt mellékneveknél az utolsó idejétől függött a többié is.)

Még egy utolsó, de fontos tulajdonság, hogy a feltételes módok első (feltételt leíró) mondatának alanya után mindig が szócska áll, és soha sem は. (Kivéve az egyiket, amiről majd később.)

Minta: A と B (A to B) Mindkét betű egy-egy mondatot jelent, és ezek a mondatok csak jelen időben állhatnak. Ha a mondat végén ige van, akkor egyszerű alakban áll, melléknév esetén a だ elmarad, főnévi melléknévnél viszont nem.

Ez "nem annyira" feltételes mód, mint amik majd ezután jönnek. Különc a többihez képest. A と a főnevekkel azt jelentette, hogy "és", és mondatok esetén is valami hasonlót jelent. A mintában használt betűkkel leírva: "A és B". Például "feljön a nap, と világos lesz". A feltételes mód ott jön a képbe, hogy ezt valahogy úgy kell lefordítani, hogy "Ha feljön a nap, világos lesz."

A と jellegzetessége, hogy a két mondatrész szoros kapcsolatban van egymással, a második tőled függetlenül mindig bekövetkezik, ha a feltétel létrejött. Nem lehet vele kifejezni olyasmit, aminél nincs kapcsolat, vagy aminél a második mondatrész nem feltétlenül következik be az elsőben elmondottak után.

Például nem mondhatod vele, hogy "ha feljön a nap, elbújok előle." , vagy "ha nem tanulsz japánul, két fejed nő.", mert az első az nem igazán a naptól függ, csak tőled, a másodikról meg mindketten tudjuk, hogy nem igaz.

Megjegyzés: Mint mindent, ezt is lehet szabadon értelmezni. Ha te teljesen meg vagy róla győződve, hogy a japán nyelv hanyagolásának természetes következménye a két fej kinövetele, akkor a példamondatban megfelelő a と használata, de a hallgató fél számára is nyilvánvalóvá válik a világnézeted... helyessége. Vagyis benne van a mondatban, hogy szerinted ez valószínű dolog.

Pár példa, ha még ezek után is szükséges:

1. 明日（あした）　暑い（あつい）　と、氷（こおり）　が　溶けます（とけます）。 (溶ける tokeru - elolvad) "Ha holnap meleg lesz, elolvad a jég."


2. 新幹線（しんかんせん）　が　何分でも（なんぷんでも）　ちこく　する　と、ニュース　に　なります。 (ちこく chikoku - késés) "Ha akárhány percet is késik a Sinkanszen (japán gyorsvasút), az hír lesz."　Megjegyzem, ez talán csak Japánban történik tényleg így.


3. よく　飲まない（のまない）　と、喉が渇く（のどがかわく）　です　よ。 (喉が渇く nodo ga kawaku - "kiszárad a torka", szomjas) "Ha nem iszol gyakran, szomjas leszel!"

A második mondatrészt lehet múlt időbe is tenni, de akkor már nem feltételes mondat lesz. Ilyenkor az első mondatrész a második időpontját jelöli, és az egész mondat múltidejű.

Például: 窓（まど）　を　開ける（あける）　と、部屋（へや）　が　寒く（さむく）　なりました。 "Amikor kinyitottam az ablakot, hideg lett a szobában."

Valójában a と-val képzett igazi feltételes mondatok többségénél is lehetne a "ha" helyett "amikort" fordítani magyarul. (Például angolul ez már nem működne.)

A többi feltételes mód majd ezután jön. De van még elég.