Az előző leckékben sorba vettem a japán nyelvben előforduló feltételes mondatszerkezetek többségét. A feltételes mondatok használata csak egy nagyon pici szelete az egész képnek, de segítségével többet kifejezhetsz, mint egyszerű feltételeket. Feltételes mondattal tanácsot adhatsz, finomíthatod az utasításaid nyersségét, vagy amit akarsz. Ezt az utolsót a leginkább!
Szokásom volt korábban is, hogy minden új szerkezetet először megpróbáltam szó szerint lefordítani, aztán megmagyaráztam mire is jó valójában. Ezt továbbra is megteszem, de ha eljutottál idáig, ideje elfeledkezned a magyar nyelv tökéletességéről, és elfogadni, hogy egy másik tökéletes nyelv, más szerkezetekkel, máshogy fejez ki mást... vagyis ugyanazt, amit magyarul máshogy. (Akinek az előbbi nem volt világos: Van egy fogalom (A), ezt magyarul kifejezheted egyféleképpen (B), japánul másik módon (C), de mindkettő a fogalmat jelenti (A), pedig önmagukban jelentenek (B)-t és (C)-t is.)
Az előbbi fejtegetésre a feltételes mondatok tökéletes példát adnak. Nos, nem csak a fejtegetésre, de arra is, hogy a japán nyelv néha milyen körülményes tud lenni. Nem állunk itt meg! Mutatok rá pár példát is.
A legelső legyen az örök kedvencem. Egyszer meghallottam úgy 5 éve, és többé nem ment ki a fejemből.
Minta: tagadó tőなければ ならない / いけない (tagadó tő+nakereba naranai / ikenai) Vajon mire jó ez a körülményes szerkezet? Magyarra lefordítva (most kapaszkodj meg) azt jelenti: Kell.
Ha figyeltél az előbbiekben, akkor tudhatod, hogy a szerkezet első fele "ha nem lesz / ha nem teszem..." Ez az -えば / -ければ feltételes mód egy szó tagadása után. Például: たべなければ "Ha nem eszek..."
A szerkezet második felében két különböző szót is használhatsz. Mindkettő hasonló jelentésű, de van közöttük eltérés:
- ならない: szó szerint "nem lesz (úgy)". Ezzel a szerkezet szó szerinti(!) jelentése "Ha nem teszem, nem lesz úgy." Puszta logikai fejtegetés után világossá válik, ha azt akarod, hogy "úgy" legyen, meg KELL tenni.
- いけない: vagyis "nem mehet / nem lehet jó". Rád bízom, hogy az előbbi szerkezettel hogyan rakod össze szó szerint, de ne feledd, hogy a szó szerinti jelentés itt nem annyira lényeges.
Ha idáig tudtál követni, leírom a két változat jelentése közötti minimális eltérést. A ならない kevésbé közvetlen fordulat, mint az いけない. Idegenekkel ezt érdemes használni. Az いけない jelentésében érzelmi többlet is van. Sürgetőbbnek hat, és nem használható olyan mindenképp bekövetkező következmények leírására, mint például "a napnak hamarosan fel kell kelnie." Mivel az いけない a mindennapi életben önmagában is használatos szófordulat, és azt jelenti, hogy "valami (nagyon) nem jó / nem helyes!", ezért magában foglalja a személyes negatív véleményed!
Magyarul igen, de japánul a "kell" kifejezést nem használhatod utasításra. A második mondatban azért adok egyfajta ellenpéldát.
Példák:
- 明日(あした)、 午前(ごぜん) 八時(はちじ) に 起きなければ(おきなければ) いけません。 "Holnap reggel nyolckor fel kell kelnem!" Az いけません használata miatt azt is fordíthattam volna, hogy "muszáj felkelnem (különben baj lesz)!"
- あなた も 起きなければ(おきなければ) いけません よ。 "Neked is fel kell kelned!". Ebben a mondatban valójában nem utasításról van szó, hanem pusztán egy állításról, ezért használható ez a kifejezés.
- どろぼう が 静か(しずか) で なければ ならなかった。 "A betörőnek csöndesnek kellett lennie." Ez a kifejezés a főnévi melléknevekre is működik.
- 人(ひと) は いつか 死ななければ(しななければ) ならない。 "Az embernek meg kell halnia valamikor." Ebben a példában az いけない nem jöhetett szóba, mivel törvényszerűségről van szó, és azt nem lehet erkölcsi alapon megítélni.
- きけん で 助けなければ(たすけなければ) いけません。 "A veszélyben segíteni kell!" Az いけない még sűrgetőbbé teszi a mondandót.
Példák:
- お腹(おなか) 空いて(すいて) 食べなきゃ(たべなきゃ)。 "Éhes vagyok, ennem kell!"
- 車(くるま) で 行かなくや(いかなくや)。 "Kocsival kell mennünk!"
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése