62. Kérdés? Nem kérdés!

Ahogy egy jóval korábbi leckében is írtam, a kérdések végére a kíváncsiskodó か szócska kerül. Arról is írtam már, hogy ez majd minden esetben így van, kivéve amikor nem. Nem (csak) azért, hogy bonyolítsak a dolgon, kiegészítem ezt egyéb hasznos információkkal!

Olyan eset is van, ahol nincs か a kérdőmondat végén. Persze a hangsúlyozásból azonnal kiderül ez. Ennek egy speciális esete a visszakérdezés.

Példák:

• お元気（おげんき）　です　か。 "Hogy vagy?" A 元気 szó szerint azt jelenti, hogy egészséges vagy életerős, de ebben a szerkezetben így szokás fordítani. A válasz is ennek megfelelően változik a fordításban.


• はい、あなた　は？ "Jól, (és) te?" Ilyenkor a visszakérdezés esetén mindig は (wa) jön az alany után.

Egy másik esetben szerepel ugyan a か a mondatban, de nem a legvégén. Beszédben amúgy is gyakran előfordul, hogy az alany a mondat végére kerül:

Példák:

1. どこ　で　住んでいます（すんでいます）　か、さむらいさん　は。 "Hol lakik (ön), mr. Szamuráj?"


2. なん　に　乗っています（のっています）　か、ひこうき　を　こわがる　人（ひと）　は。 (こわがる kowagaru - fél tőle) "Mire száll / mivel utazik az, aki fél a repülőtől?"
3. 
   Megjegyzés: Ha az alanyt csak ilyen hosszú mondattal lehet leírni, nem biztos, hogy ez a szerkezet a legjobb.

Láthatod, hogy a beszélt nyelv nem mindig követi az írottra vonatkozó szabályokat, ezért lehet néha kicsit szabadabban is rakosgatni a szavakat.

Talán amit a legnehezebb megszokni ebben a témában, az a tagadó kérdés és az arra adható válasz.

Példák:

1. 日本語（にほんご）　を　べんきょう　しません　か。 "Nem tanulsz japánul?". A kérdésben nincs meglepetés, na de a válasz:


2. はい、しません。"Igen, nem (tanulok)"


3. いいえ、します。 "Nem, de (tanulok)."


4. すみません、としょかん　の　方（ほう）　を　知りません（しりません）　か。 (方 hou - irány) "Elnézést, nem tudja az utat a könyvtár felé?", reménykedve, de aztán:


5. はい、そう　です。 "Igen, úgy van.". Ezt eltaláltuk... nem tudja.

A válaszokat mindig szó szerint kell érteni, mert megszokás alapján könnyű eltévedni. Tagadó kérdésre a tényeknek megfelelő はい / いいえ válasz érkezik. Japánul, ahogy már annyiszor említettem, szerénynek kell lenni, és nem tolakodónak. Ebbe valamiért beletartozik az is, hogy a nemet a lehető legritkább esetben szabad csak használni. (persze szabad, csak tudni kell mikor.) Egy tagadó kérdésre viszont lehet igennel is tagadó választ adni, ezzel is megkönnyítve a másik dolgát.

Még nincs vége! Létezik egy kivétel is. Amikor felajánlanak neked valamit, gyakori, hogy tagadó kérdéssel teszik. Ilyenkor az igenlő válasz a beleegyezés jele, nem pedig egy tény igazolásáé. Röviden összefoglalva, az "igen" azt jelenti, hogy elfogadod a meghívást:

1. 何か（なにか）　食べません（たべません）　か。 "Nem eszel valamit?"


2. はい、食べましょう（たべましょう）。 "(De) igen, ennék."

53. Valamilyen valami

Egy kicsit visszakanyarodok egy témára, amiről már nagyon régen írtam. Valamikor a negyedik lecke környékén bevezettem három szót, amikkel mutogatni lehet egymásra, vagy épp távoli dolgokra. Ez a három szó a これ, それ és あれ. Később egy másik változatuk került elő この, その és az örök kedvenc あの. Ezekkel azt fejezhetted ki, hogy konkrét tárgyak közül épp melyikre gondolsz.

Például ha szegény sorsra jutottál, és már csak két Lamborghini Murciélago áll a garázsban, és te a távolabbi sarokban állóval szeretnél furikázni, azt mondod:

あの　ランボルギーニ　ムルシエラゴ　に　のります　よ。 "Abba a Lamborghini Murciélagoba szállok!" Nehogy kavarodás legyen belőle azután.

Ez nagyon hasznos, de mi van, ha nyersz a lottón párszor? Megtöltöd a garázst sok ilyen autóval, de a példa kedvéért arra azért ügyelsz, hogy mindegyik más színű legyen. (Jó sokszor kell nyerni hozzá.) Ilyenkor a szín alapján is kiválaszthatod a kedvenced:

赤い（あかい）　ランボルギーニ　ムルシエラゴ　に　のります　よ。 "A piros Lamborghini Murciélagoba szállok!"

Tíz hasonló mondat, és az embernek elege lesz a beszédből, de van megoldás!

Minta: A　の (A no) "Az A tulajdonságú dolog". Kivételesen a の itt most nem összekötő szócska. Ebben az esetben nem kell utána semmi.

Visszatérve az előző példához, röviden:
赤い（あかい）　の　に　のります　よ。 "A pirosba szállok!"

Beszélgetés közben ez a szerkezet nagyon hasznos, és sok esetben szükség van rá. A の előtt álló tulajdonság lehet egy mondat is:

1. どの　けいさつしょ　に　行きます（いきます）　か。 "Melyik rendőrségre mész?"


2. 近い（ちかい）　の　に　いきます。 "A közelibe megyek"


3. 誰（だれ）　の　本（ほん）　です　か。 "Kié a könyv?"


4. 私（わたし）　の　です。 "Az enyém." Ebben a mondatban a の a birtokost jelölő szócska is egyben. Nem lehet duplán használni.


5. ポケット　に　ある　の　を　つかいます。 (ポケット poketto - zseb, つかう tsukau - használ) "A zsebben lévőt használom / Azt használom, amelyik a zsebemben van." Itt a の előtt megadott tulajdonság a ポケット　に　ある belső mondat.

47. Jó az irány?

A ぎんこう　は　どこ　です　か。 "A bank hol van?" jellegű kérdések nem udvariatlanok, de nem is kifejezetten udvariasak. Baráti körben még elmegy, de egy idegentől az utcán általában semmit sem illik ennyire közvetlenül megkérdezni.

Az udvariasabb változat: ぎんこう　は　どちら　です　か。 "A bank merre/melyik irányban van?". A mondat eredeti jelentésben nincs változás, de a どちら kérdőszó választékosabb. (A どこ persze ettől még nem lesz helytelen.)

どちら / どっち (dochira / docchi)	merre?
こちら / こっち (kochira / kocchi)	erre
そちら / そっち (sochira / socchi)	arra
あちら / あっち (achira / acchi)	amarra
ほう (hou)	irány

Megjegyzés: ha még emlékszel, a 4. leckében a どちら azt jelentette, hogy "melyik?". De az és a többi szó sem az irányra utal olyankor.

Minta: A の　ほう　へ (A no hou e), az A felé. Ha nem tudod pontosan, de tudsz viszonyítási pontot mutatni útbaigazításul.

Példák:

1. なりた　くうこう　は　どこ/どちら　です　か。 (くうこう - reptér) "A Narita repülőtér merre van?"


2. あちら　です。 "Arra van."


3. なりた　の　ほう　へ　あります。 "Narita felé van." Ez a válasz senkit se tenne boldoggá, de példának megfelelő. Ráadásul nem is igaz.


4. わたし　の　うち　の　うしろ　に　あります。 "A házam mögött van." Válaszul konkrét helyet is meg lehet adni.

Néhány további szó amivel irányt mutathatsz:

きた (kita)	észak
みなみ (minami)	dél
ひがし (higashi)	kelet
にし (nishi)	nyugat
ひだり (hidari)	bal
みぎ (migi)	jobb
まっすぐ (massugu)	egyenesen

A まっすぐ kivételével (ami önmagában állhat) a の　ほう használatával pl. きた　の　ほう "északi irányban / észak felé" összetételeket írhatsz.

Ahogy a 4. leckében is írtam, a fenti kérdőszó és a felsorolt válaszhoz használható szavak nem csak irányt jelentenek. Azt is jelentik, hogy "melyik?", "ez", "az" és "amaz", és emberekre is használhatóak.

Példák:

1. どちら　が　田中さん（たなかさん）　です　か。 "Melyik Tanaka?"


2. こちら　は　ベアさん　です。 "Ő (itt) Bea" Szó szerint "ez itt" lenne, de a magyarral ellentétben, ez udvariasnak számít.

4. Kérdezzük meg mi az!

Eddig csupa egyszerű kijelentő mondatot írtam japánul, de mi van ha kérdezni akarok valamit? A japán nyelvben szerencsére semmi mást nem kell tenni, mint egy apró szócskát írni a mondat végére, és máris kész a kérdés!

Minta: ... か。 (... ka?) Az eddigiekhez hasonlóan itt is kis karika kerül a mondat végére, viszont a kérdés végére fel kell vinnünk a hangsúlyt. Persze csak szóban. :) Ha lazára veszed a figurát, nem kell a mondat végére tenned semmit, csak felvinni a hangsúlyt, de idegenekkel ilyet ne csinálj.

Megjegyzés: Külföldi hatásra már egy ideje szokás kérdőjelet IS tenni kérdőmondatok végére, még ha ez nyelvtanilag nem is túl szabályos, de ez a japánok számára csak egy stílusjegy.

2. Megjegyzés: A kérdőjel fogalma annyira eltér egy japán ember számára, hogy olyan mondatok végén is megtalálhatod, amiknél kiejtésben felviszik a hangsúlyt, de semmi esetre sem fordítható kérdésnek.

Példák:

1. あなた　の　いぬ　です　か。 (anata no inu desu ka?) "A te kutyád?" Kérdés vonatkozhat arra, hogy kié a kutya, de arra is, kinek a kutyája pisilte le az autómat már megint?


2. にほん　の　くるま　（です）？ (nihon no kuruma (desu)?) "Japán autó?" Ez itt laza volt! Igazából annyira nem is, mert lehet ennél jóval jobban lazítani... de majd később.

Na még mutatok valamit, hogy tökéletes mondatokat tudj kreálni!

これ (kore)	ez
それ (sore)	az
あれ (are)	az ott
どちら (dochira)	melyik? (2 közül)
どれ (dore)	melyik? (3 vagy több)
なに　/　なん (nani / nan)	mi?

Némi magyarázatra szorulnak ezek a szavak. A これ (kore) akkor használatos, ha hozzád közeli dolgokra utalsz, a それ (sore) olyan esetekre való, amikor a másik félhez közeli dolgokról van szó. Ki nem találnád, de az あれ (are) pedig akkor kell, ha mindkettőtöktől távol van az a valami. Remélem nem túl bonyolult. ;)

A "mi" kérdőszót jelentő なに (nani) és a なん (nan) között nem olyan nehéz választani. Mindkettőt szokás használni, és többnyire felcserélhetők egymással amikor önmagukban állnak. Ha egyéb szócska jön utána, akkor a なん (nan) sokkal valószínűbb, de erre vannak kivételek.

Mi sem jön most jobban, mint egy két példamondat!

1. これ　は　なん　です　か。 (kore wa nan desu ka?) "Mi ez?"


2. それ　は　くるま　です。 (sore wa kuruma desu) "Az egy autó." Biztos egy kisgyerek kérdezte meg... Majd ha jobb példamondatokat tudtok, akkor írjatok ti! :p
   
   A これ (kore) kezdetű kérdésre általában それ (sore) a válasz, és a それ (sore) kérdésére これ (kore). Ez azért van, mert a kérdező és a válaszoló helyzetétől függően az a bizonyos dolog vagy az egyikhez, vagy a másikhoz van közel.


3. どちら　です　か。 (dochira desu ka) "Melyik (az)?" (pl. Melyikről beszélsz?)


4. それ　です。 (sore desu) "Az az."


5. にほん　の　くるま　は　どれ　です　か。 (nihon no kuruma wa dore desu ka?) "Melyik autó japán?" (Sok közül.)


6. あれ　です。 (are desu) "Az ott."


7. がくせい　の　カメラ　は　それ　です　か。 (gakusei no kamera wa sore desu ka?) "Az a diák kamerája?"
   
   それ　は　がくせい　の　カメラ　です　か。 (sore wa gakusei no kamera desu ka?) "Az a diák kamerája?"
   
   Vastagon kiemeltem a mondatoknak azt a részét, amire a beszélő rákérdez. A mondat másik részéről tudomásunk van.


8. はい、　これ　です。 (hai, kore desu) "Igen, ez az."