2006. december 16., szombat

42. Mód

Szép dolog, hogy megadtam kérdőszavakat, de ez még nem elég ahhoz, hogy mindegyiket használhasd is. Ebben a leckében kitérek mindenféle nyelvtani elemre, amire rá lehet kérdezni.

Minta: mntく (melléknév töve + ku) Ez az alak többször szerepelt már eddig is összetételekben, viszont önmagában is fontos. A melléknévből módhatározót csinál. Inkább írok példákat, mert ez a magyarázat nekem kínai.

Példák:
  1. うさぎ は はやい です。 "A nyulak gyorsak.". Itt is megragadom az alkalmat, hogy a témát jelző は egyik használati módját megmutassam: ez az általános eset. Nem konkrét nyulakról szól a mondat.

  2. あの うさぎ が はやく はしります。 "Az a nyúl gyorsan fut.". A く hatására a "gyors"-ból "gyorsan" lett.

  3. たいよう が あつく ひかっています。 "A nap forrón süt." (たいよう - Nap (az égitest), ひかる - ragyog, fényes, süt) A "süt" ige folyamatos alakba került. A く hatására a "forró"-ból "forrón" lett.

  4. まど が ひろく あいています。 (まど - ablak, あく - kinyílik) "Az ablak szélesen/tárva nyitva van.". A "széles"-ből "szélesen" lett. És igen, ennek japánul van értelme is. :p
Minta: fmnt+に, (főnévi melléknév töve + ni) Ugyanazt a szerepet látja el, mint az előbbi példákban az igazi melléknév く alakja.

Példák:
  1. えいご が かんたん に わかりました。 "Az angolt könnyen megértette."

  2. さむい かぜ が しずか に ふいていた。 "A hideg szél csendesen fújt." (ふく - fúj). Te se felejtsd le a folyamatos vagy befejezett alakot az igék végéről!

Ahogy már mutattam az igékkel is el lehet valami hasonlót érni.

Erre újabb példa:
えき へ はしって かえりました。 "A pályaudvarra futva mentem vissza."

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése