A következő címkéjű bejegyzések mutatása: szamok. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: szamok. Összes bejegyzés megjelenítése

2006. december 20., szerda

44. Számlálási egységek #2

Már csak az van hátra, hogy megtanuljuk a számlálási egységek szavait. Mivel elég sokféle egység létezik, és ezek egy része más, általánosabb szavakkal pótolható, ezért nem fogok mindegyikre kitérni itt. (Találtam egy oldalt, ahol 508 féle egységet soroltak fel!)

egységszavakérdőszó + felsorolás
n-szer
pl. kétszer
ばい
(bai)
なんばい、いちばい、にばい、さんばい、よんばい、ごばい、ろくばい、ななばい、はちばい、きゅうばい、じゅうばい
éjszakaばん
(ban)
いくばんひとばんふたばんみばんよばん、ごばん、ろくばん、ななばん、はちばん、きゅうばん、じゅうばん
n-edikばんめ
(banme)
なんばんめ、いちばんめ、にばんめ、さんばんめ、よんばんめ、ごばんめ、ろくばんめ、ななばんめ、はちばんめ、きゅうばんめ、じゅうばんめ
jármű, gépだい
(dai)
なんだい、いちだい、にだい、さんだい、よんだい、ごだい、ろくだい、ななだい、はちだい、きゅうだい、じゅうだい
fok, n-szer
(do)
なんど、いちど、にど、さんど、よんど、ごど、ろくど、ななど、はちど、きゅうど、じゅうど
dollárどる
(doru)
なんどる、いちどる、にどる、さんどる、よんどる、ごどる、ろくどる、はちどる、きゅうどる、じゅうどる
yenえん
(en)
なんえん、いちえん、にえん、さんえん、よえん、ごえん、ろくえん、ななえん/しちえん、はちえん、きゅうえん、じゅうえん
szemeszterがっき
(gakki)
なんがっき、いちがっき、にがっき、さんがっき、よんがっき、ごがっき、ろくがっき、なながっき、はちがっき、きゅうがっき、じゅうがっき
kisállatひき
(hiki)
なんびきいっぴき、にひき、さんびき、よんひき、ごひき、ろっぴき、ななひき、はっぴき、きゅうひき、じゅっぴきひゃっぴき (100)、まんびき (10.000)
közepes/
nagy állat
とう
(tou)
なんとう、いっとう、にとう、さんとう、よんとう、ごとう、ろくとう、ななとう、はっとう、きゅうとう、じゅっとうひゃっとう/ひゃくとう (100)
tele pohár,
vödör stb.
はい
(hai)
なんばいいっぱい、にはい、さんばい、よんはい、ごはい、ろくはい、ななはい、はちはい、きゅうはい、じゅっぱい
hosszú,
vékony tárgyak
ほん
(hon)
なんぼんいっぽん、にほん、さんぼん、よんほん、ごほん、ろっぽん、ななほん、はっぽん、きゅうほん、じゅっぽんひゃっぽん (100)、せんぼん (1000)、まんぼん (10.000)
forduló, menetかい
(kai)
なんかい、いっかい、にかい、さんかい、よんかい、ごかい、ろっかい、ななかい、はちかい/はっかい、きゅうかい、じゅっかいひゃっかい (100)
emeletかい
(kai)
なんかい、いっかい、にかい、さんかい、よんがい、ごかい、ろっかい、ななかい、はちかい、きゅうかい、じゅっかいひゃっかい (100)
épületけん
(ken)
なんげんいっけん、にけん、さんげん、よんけん、ごけん、ろっけん、ななけん、はっけん/はちけん、きゅうけん、じゅっけんひゃっけん (100)、せんけん/せんげん (1000)、まんけん、まんげん (10.000)
lapos, vékony dolgokまい
(mai)
なんまい、いちまい、にまい、さんまい、よんまい、ごまい、ろくまい、ななまい、はちまい、きゅうまい、じゅうまい
emberり/にん
(ri/nin)
なんにん、ひとりふたり、さんにん、よにん、ごにん、ろくにん、ななにん/しちにん、はちにん、きゅうにん/くにん、じゅうにん
életkor, évekさい
(sai)
なんさい、いっさい、にさい、さんさい、よんさい、ごさい、ろくさい、ななさい、はっさい、きゅうさい、じゅっさいはたち (20)
könyv,
magazin
さつ
(satsu)
なんさつ、いっさつ、にさつ、さんさつ、よんさつ、ごさつ、ろくさつ、ななさつ、はっさつ、きゅうさつ、じゅっさつ、ひゃくさつ/ひゃっさつ (100)
szobaしつ
(shitsu)
なんしつ、いっしつ、にしつ、さんしつ、よんしつ、ごしつ、ろくしつ、ななしつ、はっしつ、きゅうしつ、じゅっしつ
madár, nyúl
(wa)
なんば、いちわ、にわ、さんば、よんわ、ごわ、ろくわ、ななわ、はちわ、きゅうわ、じゅうわ、ひゃっぱ (100)、せんば (1000)、まんば (10.000)

A táblázatban vastagon kiemelt szavaknál nem elég a szám után tenni a számlálót. Valamennyire megváltozik a szótagok hangzása. Talán egy-két kivétel van, ahol nem pont úgy alakul a szó, ahogy várnád, de elég azokat megjegyezni.

2006. december 18., hétfő

43. Számlálási egységek

Aki szerint nem a mennyiség a lényeg, az téved! Legalábbis ebben a leckében a dolgok mennyiségéről lesz szó. Filozófiai kérdésekbe pedig inkább nem megyek bele.

Rá fogsz jönni, hogy nem is olyan könnyű megmondani, miből mennyi van. Nem azért, mert bonyolult lenne a rendszer, de amíg a japánok elmaradtak a jövőidő és a többesszám területén, bepótolják ezt az úgynevezett számlálási egységekkel.

Nem elég pusztán megmondani számmal, hogy kilenc kisegér kifulladva kuporog kis kupacban, de a kilenc és a kisegér közé be kell szúrni a kisegerek számlálási egységét. Vagy épp ha hat ház helyiségeiben hihetetlen halk hangokat hallasz, a hat és a ház közé kerül a házak számlálási egysége. Nem tartom kizártnak, hogy ez most idegennek hangzik, pedig magyarul is előfordul. Ha étteremben rendelhetsz fél liter pálinkát (csak nem ajánlott), vagy kilenc üveg bort (szintén nem ajánlott) akkor ún. számlálási egységet használsz. Az egyetlen apró eltérés, hogy japánul minden dologhoz kell valami hasonlót mondani.

De ne ijedj meg. Nem kell végtelen sok egységet megtanulnod a kisegerek és a hörcsögök megkülönböztetésére, mert a kisállatoknak egységes egysége van. Sőt, létezik általános módja is a számlálásnak, vagyis egyfajta számlálási egység, amit megértenek a japánok, bármihez is használod. Ha elrontod, valószínűleg azt is megértik. Bár furán néznek rád, ha két pohár kenyeret kérsz a boltban.

Minta: Szám+számlálási egység+の+dolog (no). Arra kell csak ügyelned, hogy az említett dolog számlálási egységét használd. A szám többnyire a kínaiaktól átvett (いち、に、さん、し/よん stb.) számokat jelöli, de bizonyos egységeknél egytől legfeljebb ötig a régi japán számokat kell használni. (Kivéve a napoknál, amiről már írtam.) A 23. leckében megnézheted a számok mindkét alakját.

A régi japán számoknak is töve van. Ehhez kell egységeket ragasztani.

A japán számok tövei:

ひと- (hito)1
ふた- (futa)2
み- (mi)3
よ- (yo)4
いつ- (itsu)5
む- (mu)6
なな- (nana)7
や- (ya)8
ここの- (kokono)9
とお- (too)10

Valójában a tizet jelző とお csak a napoknál használatos, arról meg már írtam fentebb. Helyette a kínaiból átvett számot lehet minden egységhez használni.

2006. április 13., csütörtök

24. Számolj!

Láthatod, hogy vannak számok, amik "kínai" alakját kétféleképp is szokás mondani. A négyes számnál a よん, a hetesnél a なな, a kilencesnél pedig a きゅう az, amit többet szokás használni.

A jó hír az, hogy talán a világon a legegyszerűbb számlálási rendszerük a japánoknak van. A kis számoknál egymás után kell mondani a számjegyeket, de jelezni kell a tízeseket, százasokat stb.


Példák:
  • 42 - よんじゅう に, vagyis négy-tíz kettő.

  • 83 - はちじゅう さん, nyolc-tíz három. stb...

  • 71 - ななじゅう いち

  • 55 - ごじゅう ご

  • 206 - にひゃく ろく

  • 132 - ひゃく さんじゅう に, "szó szerint" száz-három tíz kettő.

  • 299 - にひゃく きゅう じゅう きゅう

  • 555 - ごひゃく ごじゅう ご

  • 2000 - にせん

  • 10000 - いちまん

  • 24010 - にまん よんせん じゅう
Megjegyzés: Természetesen nem szokás kanával sem különírni a számokat, de így egyszerűbb megérteni.



A számok képzése mindig ugyanígy működik, de szóösszetételben bizonyos szótagok nem szeretik egymást. Olykor megváltozik a kiejtésük. Ez nem csak a számokra igaz, de most nem térek ki minden változásra, csak amik a számokhoz fontosak.

300さんびゃく (sanbyaku)
600ろっぴゃく (roppyaku)
800はっぴゃく (happyaku)
1000いっせん (issen)
3000さんぜん (sanzen)
8000はっせん (hassen)

Ezeket a kivételeket egyenként kell megtanulni.

A japánok 4 számjegyenként csoportosítják a számaikat, nem 3 számjegyenként, ahogyan a világnak ezen a felén szokás. Ez azt jelenti, hogy a 10.000-nek külön szava van, és a 100.000 vagyis a "száz ezer" japánul 10.0000 vagyis "tíz tízezer" azaz じゅうまん. Az egymillió pedig "száz-tízezer" azaz ひゃくまん. A 110.000 vagyis "száztíz ezer" (hogy ne keverd az előzővel :p) pedig じゅういちまん, azaz 11.0000 "tizenegy tízezer".

Ezek után remélem, nem lesz nehéz kitaláljad, hogyan alakulnak a következő számok. Kivételesen négy számjegyenként választom el őket az arab számoknál is. Így sokkal könyebb megfejteni.

45.3891.0609 = よんじゅうご おく . さんぜん はっぴゃく きゅうじゅう いちまん . ろっぴゃく きゅう

3000.3000 = さんぜんまん . さんぜん

1.1234.5678 =  おく . いっせん にひゃく さんじゅう よんまん . ごせん ろっぴゃく ななじゅう はち

365 = さんびゃく ろくじゅう ご

1842 = せん はっぴゃく よんじゅう に

100.0002 = ひゃくまん . に

A pontokat és a szüneteket ne írd be a számok közé!

23. Számok

A japán nyelvvel, mint minden más nyelvvel is az a "baj", hogy túl sokféle dolgot kell megtanulni hozzá, ezért most egy pici kitérőt teszek pihenésképpen.

Vajon, hogy hívják azokat, akik nem tudnak számolni? Annumera-béta? Jó tudom, hülye vicc volt... De mindenképp ideje megtanulj számolni is végre. És meddig fogsz tudni számolni ez után a lecke után? Pár milliárd megfelel? ;) (Igazából jóval több.)

Japánul számolni annyit tesz, mint kínaiul számolni, hiszen a most használatos számokat tőlük vették át. Igaz, hogy vannak esetek, amikor a régi japán számokat kell használni, de azokat legfeljebb egytől tízig. A japánok a kínai számok írásjelei mellett használják az arab számok jeleit is, de remélem azt már ismered.

A számokhoz kivételesen a kandzsi-t is tanuld meg. Egyébként is, ha már idáig eljutottál, nekiláthatsz a kandzsik tanulásának. (De csak a 45. leckétől kezdve teszek belőlük a mondataimba is.)

szám"kínai" számrégi számkandzsi
1いち (ichi)ひとつ (hitotsu)
2に (ni)ふたつ (futatsu)
3さん (san)みっつ (mittsu)
4し/よん (shi/yon)よっつ (yottsu)
5ご (go)いつつ (itsutsu)
6ろく (roku)むっつ (muttsu)
7しち/なな (shichi/nana)ななつ (nanatsu)
8はち (hachi)やっつ (yattsu)
9きゅう/く (kyuu/ku)ここのつ (kokonotsu)
10じゅう (juu)とお (too)

Megjegyzés: a régi japán számok つ végződése bizonyos esetekben külön ki van írva a kandzsi után.

千万
szám"kínai" számkandzsi
100 százひゃく (hyaku)
1000 ezerせん (sen)
10000 tízezerまん (man)
100.000.000 százmillióおく (oku)
1 000 000 000 000 billióちょう (chou)


A nulla kakukktojás, mert egész számokban nem szokás használni, ráadásul több módon is lehet mondani. Az eredetileg használt nullát még leírni is bonyolult: 零. Felolvasva れい (rei). Ehelyett inkább a ゼロ (zero) vagy a マル (maru) elterjedt a hétköznapokban. Hivatalos okiratokon viszont megmaradtak a réginél.