27. Példák az igékhez

Az alábbi mondatok közt vannak egyszerű múltidejű, udvarias alakban írott, és te-formában íródott igék. A te-formával összekapcsolt igék esetén, az utolsó, már "rendesen" írt ige jelzi az összes előtte lévő ige idejét is.

1. ばんごはん　を　たべました。 "Vacsorát ettem."


2. おさけ　を　のむ。 "Alkoholt iszok."


3. にほんしゅ　を　のんだ。 "Szakét ittam." Amint láthatod, a szakéra külön szó van japánul, bár előfordul, hogy nyugati hatásra szakét is mondanak.


4. おさけ　を　のんでいます。 "Éppen alkoholt iszok."


5. おさけ　を　のんでいました。 "Alkoholt ittam." ...egy ideig. Például ha megkérdezik, hogy mit csináltál legalább egy ideig, miközben valami más történt. De ha csak elmondod, hogy miket csináltál tegnap, akkor nem kell ez az alak, elég az egyszerű múlt is.


6. おさけ　を　のんで、　ばんごはん　を　たべます。 "Alkoholt iszok, és ebédet eszek mellette." vagy "Alkoholt iszok, és utána ebédet eszek."


7. おさけ　を　のんで、　ばんごはん　を　たべました。 "Alkoholt ittam, és ebédet ettem." Az ivás igéje egyszerűen a kapcsolatos alakjában van, a múltidő a másik igétől függ.


8. あなた　の　いもうとさん　は　かわ　で　およいでいます　か。 "A húgod a folyóban úszik?" Ez egy példa a cselekvés helyére, ráadásul a cselekvés éppen történik, nem általában.


9. あなた　の　いもうとさん　が　かわ　で　およいでいます　か。 "A te húgod úszik a folyóban?". Eddig nem megalapozott alany が szócskát kap.


10. にほん　で　しゃしん　を　たくさん　とった。 "Japánban sok fényképet csináltam." Ahogy eddig sokszor, most is lehagytam a mondat témáját és egyben alanyát, mert ilyenkor többnyire nyilvánvaló, hogy magamra gondolok. Hú de önző vagyok!


11. がくしゃ　は　かんじ　を　よんだ。 "A tudós kandzsi-t olvasott." Ezt amúgy több millió japán csinálja naponta, nem csak tudósok.


12. くま　が　うさぎ　を　ころした。 "Egy medve megölte a nyulat."


13. てがみ　を　かきます。 "Levelet írok."


14. てがみ　を　かきました。 "Levelet írtam."


15. おふろ　に　はいりました。 "Megfürödtem."


16. あなた　は　どこ　に　すんでいます　か。 "Hol laksz?"


17. あめ　が　ふっています。 "Esik az eső (éppen)." A természeti jelenségeknél mindig a が jelzi az alanyt, és nem a は, de csak akkor, ha az a jelenség nem folyamatos és köztudott!


18. あまみず　は　おちます。 "Az esővíz esik.". Köztudott, hogy (legalábbis általában) lefele szokott mozogni az esővíz, nem felfele. Folyamatos alakot ebben a mondatban nem igazán illik használni, hisz nem egy éppen történő dolgot írtam le, hanem általánosságot fogalmaztam meg.


19. うち　で　テレビ　を　みた。 "Otthon tévét néztem."


20. プール　で　およぎました　か。 "Úsztál a medencében?" Itt sincs megemlítve az alany, de kérdezni magunktól ritkán szoktunk, ezért nyilván valaki mástól kérdezzük.


21. あした　ともだち　の　いえ　で　パーティ　を　します。 (あした ashita - holnap) "Holnap a barátom házában bulizni fogunk.". Magyarul csak a "fog" vagy a "lesz" igékkel lehet jövőidőt kifejezni. Japánul az se kell, de igazából nincs rá szükség.


22. わたし　は　あの　やま　に　のぼります。 "Azt a hegyet megmászom / meg fogom mászni." Vannak igék, mint itt a mászni, amiknél a célt nem a　へ　hanem csakis a　に　jelezheti, mivel az へ az utat, a に a célt fejezi ki.


23. りょうり　して、　たくさん　たべて、　それから　やすんだ。 (りょうり　する ryouri suru - ételt készít, főz;　それから sorekara - azután) "Főztem, és sokat ettem, és aztán pihentem." A te-alakkal elég hosszú mondatokat lehet csinálni, de továbbra is az utolsó szótól függ az igeidő.


24. りんご　と　バナナ　と　オレンジ　（と）　を　かって、　ともだち　の　いえ　で　かえります。 "Almát, banánt és narancsot veszek, és a barátom házába visszamegyek.". Magyarra fordítva az ilyen mondatokat érdemes ketté, vagy több darabra szedni: "Almát, banánt és narancsot veszek. Utána visszamegyek a barátom házába."

26. "Ragasztó" alak

Van egy rag, ami nagyon hasonlít a múltidőhöz. Az egyetlen különbség, hogy a ragozott szó végén a た vagy だ szótag helyett て vagy で áll. Sok helyen keveset foglalkoznak ezzel eleinte, épp ezért nagyon zavaró lesz később. Inkább próbálj meg már most túlesni a nehezén, ne később kelljen rádöbbenj, hogy nem csak egy dologra használható ez az igealak.

A て rag ragasztóként szolgál az igék végén. De mit ragaszt össze? Szinte mindent! Na jó, ez kicsit túlzás, de ez azon nem változtat, hogy nagyon meg kell tanulni. Összetett mondatokat és kifejezéseket lehet vele formázni, vagyis igéket írhatsz egymás után egyetlen mondatba. Bizonyos esetekben hasonló a szerepe az "és" szóhoz, amit főnevekre és melléknevekre már elmagyaráztam. Ezentúl az így ragozott igéket -te alakúnak vagy kapcsolatos alakúnak fogom hívni, hogy ne kelljen mindig magyarázkodnom.

A kapcsolatos alakú ige szerepei a következők lehetnek:

1. Mondatok közepén betöltheti az "és" szerepét. Ilyenkor a -te alakú ige tovább már nem ragozható, ezért például múlt időbe is csak a legutolsó igét lehet tenni.
   
   Például:
   のんで、　たべます。 "Iszok és eszek.". De: のんで、　たべました。 "Ittam és ettem.". Pedig az első szó nem változott meg, csak a második.
   
   Az előző mondatból nem lehet megállapítani, hogy a két cselekvés egyszerre, vagy egymás után történik-e: のんで、　たべます。 "Iszok és (utána) eszek.". Az "utána" szó nem szerepel az eredeti mondatban. Csak érzékeltetni akarom vele, hogy ez az alak azt is kifejezheti, hogy a két cselekvés egymás után következik.


2. A következő mondat jelentése legfeljebb kicsit különbözik az "és"-el összekapcsolt mondatokétól: わらって　はしりました。 "Nevetve futott.". Azt is írhattam volna, hogy "Nevetett és futott.". Ennek ellenére az első fordítás pontosabb(!). Gyakran találkozhatsz ennek a szerkezetnek mindkét jelentésével.


3. Néha két ige összekapcsolva új kifejezést ad.
   
   Például:
   もって　いきます "Visz.". Itt a　もつ - "(Meg)fog"　és いく - "Megy" igék kapcsolódnak egymáshoz. Ezt egyetlen もっていく szóként is megtanulhatod.


4. Az előzőhöz hasonló módon új kifejezés jön létre, ha a második ige az いる létigéje. Az első igétől függ, hogy az új kifejezés mit jelent.
   
   
   
   1. A legtöbb igénél ez folyamatos cselekvést jelez. Például:
      たべます　"(Meg)eszik vmi.t."　→　たべて　います　"Éppen eszik." Ez a たべている udvarias formája. Csak nem akartam túl közvetlen lenni.
   
   
   2. Van olyan cselekvés, amit nem lehet huzamosabb ideig csinálni. Ennél mintha pont az ellenkezőjét jelentené a kapcsolatos alak, azaz mintha a cselekvés már véget ért volna. Magyarra lefordítva az ilyen mondat sokszor egyszerű múltidejű lesz.
      
      Például:
      しぬ　"Meghal."　→　しんで　います szó szerint "Meg van halva.", de ezt inkább fordítsd úgy, hogy "Halott.".
      
      いぬ　が　すわって　います。 "A kutya ülve van." vagyis "A kutya leült. / A kutya ül."
      
      Úgy is lehet ezt értelmezni, mintha valaki vagy valami már folyamatosan egy állapotban lenne.
   
   
   3. Vannak olyan igék, amiknél megváltozik az eredeti szó jelentése.
      
      Például:
      もつ　"(Meg)fog"　→　もって　います　"Tart / Nála van.".
   
   
   4. Más igéknél nem is nagyon lehet máshogy használni a szót, csak ilyen alakban.
      
      Például:
      すんで　います　"Lakik (v.hol)". A すむ igét már írtam egy felsorolásban, de használni még nem használtam. Épp ezért. (Bizonyos esetekben lehet ezt a szót is a すむ alakjában használni, vagyis azt ragozni, de nem az már haladóknak való.)


5. Az előzőek után szegény ある hanyagolva érezheti magát, de szerencsére vele is létezik egy ugyanilyen szerkezet, és ugyancsak folyamatosságot jelez. Viszont a -て　いる-val ellentétben a -て　ある nem a cselekvőre, hanem a tárgyra vonatkozik. Ezt legjobban egy kész mondat átírásával tudom érzékeltetni:
   
   Például:
   こども　は　いし　を　なげた。 (いし ishi - kő,　なげる nageru - eldob) "A gyerek eldobott egy követ."
   
   いし　が　なげて　ある。 "A kő el van dobva.". A を tárgyat jelző szócska helyett が áll. Ennél a szerkezetnél fontos, hogy csak és kizárólag élettelen dolgokra használhatod!

Van még bőven mód a kapcsolatos alak használatára, de még ehhez is lesz mit írni példamondatokban.