26. "Ragasztó" alak

Van egy rag, ami nagyon hasonlít a múltidőhöz. Az egyetlen különbség, hogy a ragozott szó végén a た vagy だ szótag helyett て vagy で áll. Sok helyen keveset foglalkoznak ezzel eleinte, épp ezért nagyon zavaró lesz később. Inkább próbálj meg már most túlesni a nehezén, ne később kelljen rádöbbenj, hogy nem csak egy dologra használható ez az igealak.

A て rag ragasztóként szolgál az igék végén. De mit ragaszt össze? Szinte mindent! Na jó, ez kicsit túlzás, de ez azon nem változtat, hogy nagyon meg kell tanulni. Összetett mondatokat és kifejezéseket lehet vele formázni, vagyis igéket írhatsz egymás után egyetlen mondatba. Bizonyos esetekben hasonló a szerepe az "és" szóhoz, amit főnevekre és melléknevekre már elmagyaráztam. Ezentúl az így ragozott igéket -te alakúnak vagy kapcsolatos alakúnak fogom hívni, hogy ne kelljen mindig magyarázkodnom.

A kapcsolatos alakú ige szerepei a következők lehetnek:

1. Mondatok közepén betöltheti az "és" szerepét. Ilyenkor a -te alakú ige tovább már nem ragozható, ezért például múlt időbe is csak a legutolsó igét lehet tenni.
   
   Például:
   のんで、　たべます。 "Iszok és eszek.". De: のんで、　たべました。 "Ittam és ettem.". Pedig az első szó nem változott meg, csak a második.
   
   Az előző mondatból nem lehet megállapítani, hogy a két cselekvés egyszerre, vagy egymás után történik-e: のんで、　たべます。 "Iszok és (utána) eszek.". Az "utána" szó nem szerepel az eredeti mondatban. Csak érzékeltetni akarom vele, hogy ez az alak azt is kifejezheti, hogy a két cselekvés egymás után következik.


2. A következő mondat jelentése legfeljebb kicsit különbözik az "és"-el összekapcsolt mondatokétól: わらって　はしりました。 "Nevetve futott.". Azt is írhattam volna, hogy "Nevetett és futott.". Ennek ellenére az első fordítás pontosabb(!). Gyakran találkozhatsz ennek a szerkezetnek mindkét jelentésével.


3. Néha két ige összekapcsolva új kifejezést ad.
   
   Például:
   もって　いきます "Visz.". Itt a　もつ - "(Meg)fog"　és いく - "Megy" igék kapcsolódnak egymáshoz. Ezt egyetlen もっていく szóként is megtanulhatod.


4. Az előzőhöz hasonló módon új kifejezés jön létre, ha a második ige az いる létigéje. Az első igétől függ, hogy az új kifejezés mit jelent.
   
   
   
   1. A legtöbb igénél ez folyamatos cselekvést jelez. Például:
      たべます　"(Meg)eszik vmi.t."　→　たべて　います　"Éppen eszik." Ez a たべている udvarias formája. Csak nem akartam túl közvetlen lenni.
   
   
   2. Van olyan cselekvés, amit nem lehet huzamosabb ideig csinálni. Ennél mintha pont az ellenkezőjét jelentené a kapcsolatos alak, azaz mintha a cselekvés már véget ért volna. Magyarra lefordítva az ilyen mondat sokszor egyszerű múltidejű lesz.
      
      Például:
      しぬ　"Meghal."　→　しんで　います szó szerint "Meg van halva.", de ezt inkább fordítsd úgy, hogy "Halott.".
      
      いぬ　が　すわって　います。 "A kutya ülve van." vagyis "A kutya leült. / A kutya ül."
      
      Úgy is lehet ezt értelmezni, mintha valaki vagy valami már folyamatosan egy állapotban lenne.
   
   
   3. Vannak olyan igék, amiknél megváltozik az eredeti szó jelentése.
      
      Például:
      もつ　"(Meg)fog"　→　もって　います　"Tart / Nála van.".
   
   
   4. Más igéknél nem is nagyon lehet máshogy használni a szót, csak ilyen alakban.
      
      Például:
      すんで　います　"Lakik (v.hol)". A すむ igét már írtam egy felsorolásban, de használni még nem használtam. Épp ezért. (Bizonyos esetekben lehet ezt a szót is a すむ alakjában használni, vagyis azt ragozni, de nem az már haladóknak való.)


5. Az előzőek után szegény ある hanyagolva érezheti magát, de szerencsére vele is létezik egy ugyanilyen szerkezet, és ugyancsak folyamatosságot jelez. Viszont a -て　いる-val ellentétben a -て　ある nem a cselekvőre, hanem a tárgyra vonatkozik. Ezt legjobban egy kész mondat átírásával tudom érzékeltetni:
   
   Például:
   こども　は　いし　を　なげた。 (いし ishi - kő,　なげる nageru - eldob) "A gyerek eldobott egy követ."
   
   いし　が　なげて　ある。 "A kő el van dobva.". A を tárgyat jelző szócska helyett が áll. Ennél a szerkezetnél fontos, hogy csak és kizárólag élettelen dolgokra használhatod!

Van még bőven mód a kapcsolatos alak használatára, de még ehhez is lesz mit írni példamondatokban.