2006. november 30., csütörtök

41. Bizonytalanság, megengedés, tagadás

Szorosan a kérdőszavakhoz kapcsolódik a címben megadott három csoport is. Nem akarom a témaköröket teljesen körüljárni egyetlen leckében, mert ahhoz kicsit sok lenne, viszont egy nagyon egyszerű kiegészítéssel úgy tehetsz, mintha rettentő sok dolgot megtanultál volna hirtelen!

kérdő +か +も +でも
なに -
mi?
なに か -
valami
なに も -
semmi
なん でも -
bármi
どこ -
hol?
どこ か -
valahol
どこ も -
sehol \
mindenhol
どこ でも -
bárhol
どちら -
merre?
どちら か -
valamerre
どちら も -
semerre
どちら でも -
bármerre
どれ -
melyik?
どれ か -
valamelyik
どれ も -
semelyik
どれ でも -
bármelyik
だれ -
ki?
だれ か -
valaki
だれ も -
senki
だれ でも -
bárki
いつ -
mikor?
いつ か -
valamikor
けっして -
semmikor
いつ でも -
minden alkalommal / bármikor
- - いつ も -
mindig
-
いくつ -
mennyi?
いくつ か -
valahány
いくつ も -
sehány/néhány
いくつ でも -
akárhány
どんな -
milyen?
どんな か -
valamilyen
どんな も -
semmilyen
どんな でも -
bármilyen
どの+vmi. -
melyik vmi?
どの+vmi.+か -
valamelyik vmi.
どの+vmi.+も -
semelyik vmi.
どの+vmi.+でも -
bármelyik vmi.
なん+számláló -
hány vmi.?
なん+számláló+か -
valahány vmi.
なん+számláló+も -
semmennyi vmi.
なん+számláló+でも -
bármennyi vmi.
どう -
hogyan?
どう か -
valahogyan
どう に も -
sehogyan
どう でも -
bárhogyan
いくら -
mennyi?
いくら か -
valamennyi
いくら も -
alig valami
いくら でも -
bármennyi

Megjegyzés: A fenti táblázatban akad egy-két kivétel, amiket vastagon kiemeltem. Figyelj oda rájuk! Ha rosszul mondod őket, egész mást fog jelenteni a mondatod, mint amit elképzeltél.

2. Megjegyzés: A なに / なん szó kizárólag a megadott formában használható a különböző eseteiben.

Egy két példamondatot mutatok a szavak használatára, de különösebben nem változtatnak a mondatszerkezeten.

Példák:
  1. だれも いない よ。 "Senki sincs (itt)!". Az いる ige egyszerű tagadó alakját használtam.

  2. しゅうまつ に なにか かいます。 "Veszek valamit a hétvégén."

  3. トミさん は いつでも たべました。 "Tomi mindig evett."

  4. なんかげつ か あなた と すんでいます。 "Valahány hónapig veled fogok lakni."

  5. いくら も あります。 "Alig van valamennyim."

  6. あした どの ひと か ここ に きます。そして かえります。 "Holnap valamelyik ember idejön, aztán visszamegy."

  7. どう か なります。 "Valahogyan lesz."

Amint láthatod, a kérdőszavak és a kiegészítő szócska a megszokott idő, hely, alany stb. helyét foglalják el. A legtöbb ilyen esetben se a tárgyat jelző は se más plusz szócska nem szükséges. (Amikor a kérdőszó magában áll, akkor igen!)

Természetesen ezeket az összetételeket kérdőmondatban is kipróbálhatod:
  1. どう やって つづきます か。 "Hogyan folytatod?"

  2. なにか たべません か。 "Nem eszel valamit?"

  3. いつか わたし の うち に きません か。 "Valamikor nem jössz hozzám (a házamba)?"
A két utolsó kérdést tagadó módon tettem fel. Úgy látszik ez a megfogalmazási mód univerzális, mert japánul is inkább azért kérdez valaki így, hogy megbizonyosodjon valamiről. (Egyébként is mi másért kérdeznének...)

Nem csak a どの vagy なん és a szócskája között fordulhat elő egyéb kiegészítés. Vegyük például a következő mondatokat:
  1. だれ と いっしょ でも ひるごはん を たべます。 "Bárkivel megebédelek."

  2. どんな くに も かちません。 "Semmilyen ország nem győz."

12 megjegyzés:

  1. A だれもra azt írja a JWPce, hogy
    (conj) (1) (uk) everyone, anyone, (2) no-one (with neg. verb) -mindenki, senki ??
    どこもra meg, hogy
    (conj) (uk) everywhere - mindenhol

    Ez elsőt nem is értem.
    Egy szó jelent egy fogalmat és annak az ellenkezőjét is ?
    Úgy van benne logika, hogy alapból „mindenki”-t jelent és ha azt tagadjuk, akkor senki jelentésű lesz a mondat.
    だれも いない よ - mindenki nincs itt
    és akkor a
    だれも いる よ - mindenki itt van (?)
    de akkor nem senki jelentésű a szó..
    Ha viszont „senki” jelentésű, akkor meg duplán tagadjuk ? :S
    Akkor だれも いない よ azt fogja jelenteni, hogy A senkik nincsenek, vagyis mindenki itt van.
    Valahol elvesztettem a fonalat >.<' :/

    VálaszTörlés
  2. A だれも az összes tagadó mondatban azt jelenti, hogy "senki". A mindenki tagadása azért nem igaz mert a "nem mindenki" nem jelent "senki"-t. Egyébként nagyon ritkán szerepel állító mondatokban ez a szó. Példamondatban láttam már de valódi használat közben még nem hallottam.

    A どこも passz :D, de a Japán nyelvtani összefoglalóban pl. "sehol" van írva.

    VálaszTörlés
  3. ok
    Egyébként a Yamaji tankönyv is ezt írja. De nem nagyon részletezi, csak leír három példamondatot azt jóvan.. :D
    Akkor ezek szerint a もs kérdőszavakat tagadó igével lehet együtt használni?
    家の上に何も ある。- nem jó, csak a
    家の上に何も ない。- Semmi sincs a házam tetején. (?)

    (a „nem mindenki”-vel kapcsolatban, én nem a szót próbáltam tagadni, hanem az állítmányt a mondatban. :D legalábbis azt hiszem. xD - magyarból sem vagyok túl jó)

    VálaszTörlés
  4. Ez nem igaz a kivételekre ahol a szó pozitív értelmű, de általában mondhatjuk. A példamondatokban, amikben pozitív értelemben láttam a だれも-t mindig jött utána egy が. Azt viszont a tagadó értelmű mondatoknál egyáltalán nem szabad kiírni.

    VálaszTörlés
  5. Szervusz !

    [Eloszor is gratulalok a nagyon hasznos es pontraszolo weblapodert :)
    Halasak vagyunk mindannyian.Ez egy zarojel volt :)]

    A kerdesem az,hogy ha a なに か vagy だれ か meg hasonloak alanykent jelennek meg a mondatban,kell hasznalni は-t vagy  が-t?A peldamondatokbol ugy veszem eszre,hogy nem.

    VálaszTörlés
  6. Az alany helyén nem kell használni semmit. (De jó hogy felhívtad erre a figyelmet, mert lesz pár kiegészítésem a leckéhez ezzel kapcsolatban)

    VálaszTörlés
  7. Nagyon kernelek hogy meg egeszitsd ki,mert ezeken a nevmasokon egy kicsit el vagyok akadva,es nem hiszem hogy az egyeduli vagyok.
    Ahogy mar jeleztek masok is,egyes helyeken anybody-nak(mindenki),maskor somebody-nak forditjak a nevmasokat angolban.(Ugyanez ervenyes a tobbi nevmasra is,mint peldadul a どこ でも vagy どこ も).

    VálaszTörlés
  8. Tudnál mutatni példát arra, hogy ugyanazt a szót egész máshogy fordították? Eltérés legfeljebb tagadó és állító mondatok között lehetséges szerintem. Viszont azoknál elég nyilvánvaló.

    VálaszTörlés
  9. Itt van nehany mondat,amit nem ertettem,hogy miert forditjak egyfelekeppen angolul(talan azert nem is szeretem a kozvetlen forditasokat,hanem minden nyelvet a maga modjan megerteni).

    1. かれはだれからもすかれている。
    Ebben a mondatban a だれからも mint everybody (mindenki)forditjak.Ez egy kicsit erdekesebb helyzet,mert 2 toldalek is szerepel,es az a selytesem,hogy a から resz az igehez tartozik,mintegy vonzat,olyasmi mint a magyarban az “altal”,es a mindenki jelentest a も toldalek adja.Ebben az esetben viszont elter az alap “senki” jelentestol.
    2. このけやくしょになにかいぞんはありますか。
    Itt a なにか-t mint anything,any concern forditjak,tehat az magyarul “barmi” lenne.
    3. なにもほしくないです。Ezt is mint anything forditjak,anything is not desirable vagy I do not want anything.
    4. わたしはなにもしりません。Itt megint I do not know anything volt forditva,de mar nekem is az az erzesem,hogy itt tenyleg az a jelentese hogy “semmit sem tudok”,csak az angol maskepp mukodik.
    5. なんでもありません。Itt ugy volt forditva,hogy There is nothing.
    6. にちようびはどこもこんでいる。Itt ugy forditjak,hogy everywhere(mindenhol):Everywhere is crowded on Sundays.

    Kb ennyi mondatot szedtem ossze,a kovetkeztetesem csak az,hogy angolul nem jo megkozeliteni a dolgokat,es ezt igyekszem is elkerulni,de nem nagyon van valasztasom,ha a szavakat nem ertem.

    VálaszTörlés
  10. Kicsit nehéz kanjik nélkül megérteni minden mondat eredeti jelentését, de megpróbálkozok vele.

    1. Ha egy irányt jelző szó van a kérdőszó és a も között akkor picit más a helyzet, de még akkor is főként tagadó mondatban szokták használni a だれも-t. Ennél a mondatnál nem tudom olyan szépen szemléltetni a fordítások többértelműségét, de a következőknél könnyebb.

    2. A bármi és a valami szinte ugyanazt jelenti az ilyen mondatokban. Ha pl. azt mondom hogy "Van bármi ellenvetés?" az ugyanaz, mint a "Van valami ellenvetés?". Az angol fordításban az angol anyanyelvűeknek természetes szót választják. Ha így vesszük, a なにか jelenthet "bármi"-t is itt, de mivel legtöbbször nem azt jelenti, ezért szerintem nem egy jó választás(, főleg, hogy a "valami" minden esetben az).

    3. Az "I do not want anything" magyarul "nem kell nekem semmi". Még az angolból fordításnál is változik.

    4. ugyanaz.

    5. Ebben igazad van, itt magyarul is a "semmi" lehetne a helyes fordítás, de a なんでもない egy kifejezés. (Nézd meg a szótárban így írva.) Ezért hiába szó szerint "semmi", mert nem szokás szó szerint értelmezni japánul sem. A tagadó mondatokban a többi esetben なにも-t használnak.

    6. Ebben teljesen egyetértek. Tagadó és állító mondatokban a どこも egész más lesz. Ezt kiegészítem.

    A fordítás nagyon nehéz műfaj, (csak erős idegzetűeknek való :D), és a szavak fordítása még inkább. Ha egy japán anyanyelvű embert kérdeznél, valószínűleg nekik nem jutna eszükbe, hogy a bármi és a semmi szavak között eltérés van. Kicsit nehéz helyzetben vagyok. Úgy érzem nem tudtam tökéletesen kielégítő magyarázatokat adni, de azért remélem segítettem valamit.

    VálaszTörlés
  11. Koszi szepen,hogy ilyen gyorsan valaszoltal,remelem nem esett nehezedre :)) Erzem,es tapasztalom amit mondasz azzal kapcsolatban,hogy nehez egyes dolgokat a japanbol megmagyarazni,meg ha jo magyarazo kepesseged is van.Ezert probalok elrugaszkodni az angoltol meg mas nyelvektol.

    Azert sokat segitettek a magyarazataid,mar nem vagyok annyira fusztralt :)

    Ha meg van egy kis turelmed,megkerdeznek egy valamit ;)

    1.鈴木さんはどこかわかりますか。Ez ugy van forditva hogy "Do you know where Suzuki san is?" Tudom hogy nem szoszerinti forditas,nyugi :)Az az elmeletem,hogy itt a どこか nem valahol-t jelent,hanem egy leroviditett forma a どこですか-bol.Ha csak egyedul lenne a 鈴木さんはどこ[です]か,akkor "Suzuki ur hol van?"-t jelent,es az egesz 鈴木さんはどこかわかりますか。2 mondat osszetettje,valami olyasmi lenne "Suzuki ur hol van,tudod-e?"

    2.で牛てかわからないがそれをえらんだ。A で牛てか-re akarok kerdezni,hogy ott is megint el van hagyva az ige,peldaul lehetne で牛てえらんだか vagy hasonlo.

    Az az elkepzelesem,amit ezekkel a mondatokkal akartam tukrozni,hogy egyes esetekben ezek a kerdoszavak a か particulaval tarsulva,nem valami,valahol stb jelentessel birnak,hanem a か kerdomondat resze ervenyesul.
    Hallottam olyasmit is hogy なにか,azzal a jelentessel hogy "Mi ez ?" Akarcsak amikor valaki rakerdez,hogy ほんか。Azaz "Konyv-e?" Egyfajta leroviditett forma.

    Nem tudom erted mire akarok ramutatni,elegge nehez korulirni :)

    Bocs,ha tul hosszura eresztettem a szot.

    VálaszTörlés
  12. Nagyjából igazad van. A japán nyelvtani összefoglaló azt írja a か szerepéről, hogy: "Függőbeszéd esetében az egyszerű stílusú kérdőmondat beépül a mondatba."
    Nem tudom ez mennyit magyaráz meg neked, de a lényeg, hogy belső egyszerű stílusú mondatoknál is lehet használni és Nem csak kérdőszók vagy számlálók után, de igék után is. Vagyis bármi után. A lényeg hogy egyszerű stílusú a belső mondat. A nagyon egyszerű stílusnál meg sokszor elmarad a です(, bár abban nem vagyok biztos, hogy az nyelvtanilag teljesen helyes.)

    VálaszTörlés