Mindenféle igazi nyelvtani halandzsát mellőzve, a kérdőszavak a mondat bizonyos részeit (pl. személyek, időpont) helyettesítik. A magyarban nincs annyira megkötve a szavak sorrendje, mint a japán nyelvben. Ráadásul a japánban a megfelelő szavak után kis szócskákat kell rakni, jelezve, mi is van ott. Például a téma után は jön, a tárgy után を, az időpont után に stb. A legtöbb kérdőszót ezért könnyű elhelyezni.
Itt most azt nevezem kérdőszónak a japánban, amivel kérdeznek. Vannak japán kérdőszavak amiket magyarul nem hívnánk annak. Például azt, hogy "hány óra?" se tekintené senki egyetlen kérdőszónak, de japánul egy szóval le lehet írni.
A következő szavak egy részéről már írtam, de nem árt feleleveníteni:
| なに / なん (nani/nan) | mi? |
| どこ (doko) | hol? |
| どちら (dochira) | merre? |
| どれ (dore) | melyik? |
| だれ (dare) | ki? |
| どなた / どの かた (donata/dono kata) | ki? (udvariasabb) |
| なぜ / どうして (naze/doushite) | miért? |
| いつ (itsu) | mikor? |
| いくつ (ikutsu) | mennyi? |
| いくら (ikura) | mennyi? (pénz) |
| どんな (donna) | milyen? |
| どの ひと (dono hito) | melyik személy? |
| どの+... (dono + főnév) | melyik ...? |
| なんにち (nannichi) | hány nap? |
| なんじ (nanji) | hány óra? |
| なん+... (nan+számláló) | hány ...? |
| どう / どの ように (dou/dono youni) | hogyan? |
| どうやって (dou yatte) | milyen módon? / hogyan? |
| いかが (ikaga) | hogy tetszik? / milyen? |
A だれ és a どの ひと ugyanúgy személyre kérdez rá, de a だれ konkrétabb. Inkább névvel válaszolj rá, míg a どの ひと után mondhatod, hogy "ő", "az az ember" stb.
A japán kérdőmondatok hasonlóak a kijelentő mondatokhoz. Az egyik különbség a は és a が használatában van. Ahogy korábban már írtam, a が olyankor áll a は helyén, ha új dologról kezdesz beszélni, amiről idáig nem volt szó. (Valójában a は áll a が helyén máskor.) A kérdőmondatoknál ez fontos lesz, hiszen új dologról akarsz valamit megtudni a kérdésekkel. Ezzel kapcsolatos egyetlen szabály: ha a は a kérdőszóhoz kapcsolódna akkor が lesz a helyén, különben marad は. A válaszokban megmarad az a szócska, ami a kérdésben is volt.
Megjegyzés: A が azért kapcsolódik a kérdőszóhoz, mert csak akkor használsz kérdőszót, ha amire kérdezel még nem szerepelt, tehát nem téma.
Példák:
- なに が あなた の かばん に あります か。 "Mi van a táskádban?". Mivel nem tudom, ezért az új dolog lesz számomra.
- ほん が あります。 "Könyv van benne.". A nyilvánvaló dolgokat lehagytam a mondatból, viszont a szócska maradt が ahogy kell.
- その もの は なん です か。 "Az a tárgy micsoda?" A tárgyról tudok, ezért az téma. A kérdőszóhoz pedig nem kapcsolódik semmi ami megváltozhatna.
- この もの は きっぷ です。 "Ez egy jegy." A その (az) megváltozott a válaszban この-ra (ez), de remélem nyilvánvaló, hogy miért.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése