41. Bizonytalanság, megengedés, tagadás

Szorosan a kérdőszavakhoz kapcsolódik a címben megadott három csoport is. Nem akarom a témaköröket teljesen körüljárni egyetlen leckében, mert ahhoz kicsit sok lenne, viszont egy nagyon egyszerű kiegészítéssel úgy tehetsz, mintha rettentő sok dolgot megtanultál volna hirtelen!

kérdő	+か	+も	+でも
なに - mi?	なに　か - valami	なに　も - semmi	なん　でも - bármi
どこ - hol?	どこ　か - valahol	どこ　も - sehol \ mindenhol	どこ　でも - bárhol
どちら - merre?	どちら　か - valamerre	どちら　も - semerre	どちら　でも - bármerre
どれ - melyik?	どれ　か - valamelyik	どれ　も - semelyik	どれ　でも - bármelyik
だれ - ki?	だれ　か - valaki	だれ　も - senki	だれ　でも - bárki
いつ - mikor?	いつ　か - valamikor	けっして - semmikor	いつ　でも - minden alkalommal / bármikor
-	-	いつ　も - mindig	-
いくつ - mennyi?	いくつ　か - valahány	いくつ　も - sehány/néhány	いくつ　でも - akárhány
どんな - milyen?	どんな　か - valamilyen	どんな　も - semmilyen	どんな　でも - bármilyen
どの+vmi. - melyik vmi?	どの+vmi.+か - valamelyik vmi.	どの+vmi.+も - semelyik vmi.	どの+vmi.+でも - bármelyik vmi.
なん+számláló - hány vmi.?	なん+számláló+か - valahány vmi.	なん+számláló+も - semmennyi vmi.	なん+számláló+でも - bármennyi vmi.
どう - hogyan?	どう　か - valahogyan	どう　に　も - sehogyan	どう　でも - bárhogyan
いくら - mennyi?	いくら　か - valamennyi	いくら　も - alig valami	いくら　でも - bármennyi

Megjegyzés: A fenti táblázatban akad egy-két kivétel, amiket vastagon kiemeltem. Figyelj oda rájuk! Ha rosszul mondod őket, egész mást fog jelenteni a mondatod, mint amit elképzeltél.

2. Megjegyzés: A なに / なん szó kizárólag a megadott formában használható a különböző eseteiben.

Egy két példamondatot mutatok a szavak használatára, de különösebben nem változtatnak a mondatszerkezeten.

Példák:

1. だれも　いない　よ。 "Senki sincs (itt)!". Az いる ige egyszerű tagadó alakját használtam.


2. しゅうまつ　に　なにか　かいます。 "Veszek valamit a hétvégén."


3. トミさん　は　いつでも　たべました。 "Tomi mindig evett."


4. なんかげつ　か　あなた　と　すんでいます。 "Valahány hónapig veled fogok lakni."


5. いくら　も　あります。 "Alig van valamennyim."


6. あした　どの　ひと　か　ここ　に　きます。そして　かえります。 "Holnap valamelyik ember idejön, aztán visszamegy."


7. どう　か　なります。 "Valahogyan lesz."

Amint láthatod, a kérdőszavak és a kiegészítő szócska a megszokott idő, hely, alany stb. helyét foglalják el. A legtöbb ilyen esetben se a tárgyat jelző は se más plusz szócska nem szükséges. (Amikor a kérdőszó magában áll, akkor igen!)

Természetesen ezeket az összetételeket kérdőmondatban is kipróbálhatod:

1. どう　やって　つづきます　か。 "Hogyan folytatod?"


2. なにか　たべません　か。 "Nem eszel valamit?"


3. いつか　わたし　の　うち　に　きません　か。 "Valamikor nem jössz hozzám (a házamba)?"

A két utolsó kérdést tagadó módon tettem fel. Úgy látszik ez a megfogalmazási mód univerzális, mert japánul is inkább azért kérdez valaki így, hogy megbizonyosodjon valamiről. (Egyébként is mi másért kérdeznének...)

Nem csak a どの vagy なん és a szócskája között fordulhat elő egyéb kiegészítés. Vegyük például a következő mondatokat:

1. だれ　と　いっしょ　でも　ひるごはん　を　たべます。 "Bárkivel megebédelek."


2. どんな　くに　も　かちません。 "Semmilyen ország nem győz."

40. Kérdőszavak

Biztos megszoktad már, hogy nem lépek nagyokat. Ez is csak egy kicsi lépés lesz, de hasznos is, mivel igazán kérdezni csak kérdőszavakkal lehet. Mikor, hol, kivel, miért? Sok-sok dologra várhatod a választ, de ha nem tudod megkérdezni, akkor hiába vársz.

Mindenféle igazi nyelvtani halandzsát mellőzve, a kérdőszavak a mondat bizonyos részeit (pl. személyek, időpont) helyettesítik. A magyarban nincs annyira megkötve a szavak sorrendje, mint a japán nyelvben. Ráadásul a japánban a megfelelő szavak után kis szócskákat kell rakni, jelezve, mi is van ott. Például a téma után は jön, a tárgy után を, az időpont után に stb. A legtöbb kérdőszót ezért könnyű elhelyezni.

Itt most azt nevezem kérdőszónak a japánban, amivel kérdeznek. Vannak japán kérdőszavak amiket magyarul nem hívnánk annak. Például azt, hogy "hány óra?" se tekintené senki egyetlen kérdőszónak, de japánul egy szóval le lehet írni.

A következő szavak egy részéről már írtam, de nem árt feleleveníteni:

なに / なん (nani/nan)	mi?
どこ (doko)	hol?
どちら (dochira)	merre?
どれ (dore)	melyik?
だれ (dare)	ki?
どなた / どの　かた (donata/dono kata)	ki? (udvariasabb)
なぜ / どうして (naze/doushite)	miért?
いつ (itsu)	mikor?
いくつ (ikutsu)	mennyi?
いくら (ikura)	mennyi? (pénz)
どんな (donna)	milyen?
どの　ひと (dono hito)	melyik személy?
どの+... (dono + főnév)	melyik ...?
なんにち (nannichi)	hány nap?
なんじ (nanji)	hány óra?
なん+... (nan+számláló)	hány ...?
どう / どの　ように (dou/dono youni)	hogyan?
どうやって (dou yatte)	milyen módon? / hogyan?
いかが (ikaga)	hogy tetszik? / milyen?

A だれ és a どの　ひと ugyanúgy személyre kérdez rá, de a だれ konkrétabb. Inkább névvel válaszolj rá, míg a どの　ひと után mondhatod, hogy "ő", "az az ember" stb.

A japán kérdőmondatok hasonlóak a kijelentő mondatokhoz. Az egyik különbség a は és a が használatában van. Ahogy korábban már írtam, a が olyankor áll a は helyén, ha új dologról kezdesz beszélni, amiről idáig nem volt szó. (Valójában a は áll a が helyén máskor.) A kérdőmondatoknál ez fontos lesz, hiszen új dologról akarsz valamit megtudni a kérdésekkel. Ezzel kapcsolatos egyetlen szabály: ha a は a kérdőszóhoz kapcsolódna akkor が lesz a helyén, különben marad は. A válaszokban megmarad az a szócska, ami a kérdésben is volt.

Megjegyzés: A が azért kapcsolódik a kérdőszóhoz, mert csak akkor használsz kérdőszót, ha amire kérdezel még nem szerepelt, tehát nem téma.

Példák:

1. なに　が　あなた　の　かばん　に　あります　か。 "Mi van a táskádban?". Mivel nem tudom, ezért az új dolog lesz számomra.


2. ほん　が　あります。 "Könyv van benne.". A nyilvánvaló dolgokat lehagytam a mondatból, viszont a szócska maradt が ahogy kell.


3. その　もの　は　なん　です　か。 "Az a tárgy micsoda?" A tárgyról tudok, ezért az téma. A kérdőszóhoz pedig nem kapcsolódik semmi ami megváltozhatna.


4. この　もの　は　きっぷ　です。 "Ez egy jegy." A その (az) megváltozott a válaszban この-ra (ez), de remélem nyilvánvaló, hogy miért.

Persze vannak kérdőszavak, amik után nem változik semmi, hisz nem alanyok a mondatban. Például az időpont után jár a に szócska, de kérdés esetén is に marad.

33. Idő + számítás

Ha idáig eljutottál, akkor azt már tudod, hogyan kell a hónap napjait (elseje, másodika stb.) kifejezni, hogyan kell az év hónapjairól beszélni, de ezeket meg is kell tudni számolni. A többi időegységnél már eleve a számlálásukkal foglalkoztam, de ennél a kettőnél külön is ki kell rá térjek. Remélem tudsz számolni!

Na jól van, elmondom mit is értek számolás alatt. Egy nap, két nap, három nap, négy nap, öööt nap... azt hiszem ennyi elég. A számlálás külön téma a japán nyelvben, ezért mindig ezt fogom érteni alatta.

A napoknál egyszerű a helyzet. Az elseje kivételével a hónap többi napját kifejező szó használható számolásnál is.

1. いちにち　"egy nap", és még rímel is


2. ふつか　"másodika" vagy "két nap" A hónap napja és a napok száma innentől kezdve egyezik.


3. にじゅうににち　"huszonkettedike" vagy "huszonkét nap".


4. よんじゅうごにち　"negyvenöt nap" Sajnos negyvenötödike az én naptáramban nincs.

A hónapoknál is egyszerű a helyzet. Minta: X+かげつ (x+kagetsu) X (darab) hónap. Egy két számnál változik a kiejtés, mert összemosódtak a szótagok. Azokat le is írom.

Példák:

1. いっかげつ　"egy hónap" Az　いち-ből máris　いっ　lett.


2. にかげつ　"két hónap". Itt nincs semmi hangváltozás.


3. さんかげつ　"három hónap". Itt sincs.


4. ろっかげつ　"hat hónap". Ez rendhagyó.


5. はちかげつ　"nyolc hónap". Nincs változás.


6. じゅっかげつ　"tíz hónap". Ez is rendhagyó.


7. じゅういっかげつ　"tizenegy hónap". És ez is.

Megjegyzés: A かげつ-nak kandzsival többféle bevett írásmódja is van. Ne lepődj meg, ha a katakana olvasatával teljesen szembenálló ヶ月 jelölést látsz rá. Használhatod még rá a következőket is: ヵ月, か月, カ月. (Ha jól emlékszem, a ヶ a 箇 kandzsi megmaradt darabja.)

A hetek számlálásáról még nem is írtam! Bele is ásom magam. Áss majd ki!

Minta: X+しゅう (x+shuu). Itt is előfordul változás a számok végén. A しゅう kanjival: 週, de ezt nem lehet annyira gyakran látni, mint mondjuk a hónapot vagy az évet.

Példák:

1. いっしゅう　"egy hét"


2. にしゅう　"két hét"


3. よんしゅう　"négy hét"


4. はっしゅう　"nyolc hét"


5. きゅうしゅう　"kilenc hét"


6. じゅっしゅう　"tíz hét"

Rákérdezni úgy lehet a napok, hetek, hónapok vagy évek darabszámra, hogy a szám helyére odaírod, hogy なん. Vagyis:
なんじ (hány óra?),　なんしゅう,　なんかげつ,　なんねん, stb.

4. Kérdezzük meg mi az!

Eddig csupa egyszerű kijelentő mondatot írtam japánul, de mi van ha kérdezni akarok valamit? A japán nyelvben szerencsére semmi mást nem kell tenni, mint egy apró szócskát írni a mondat végére, és máris kész a kérdés!

Minta: ... か。 (... ka?) Az eddigiekhez hasonlóan itt is kis karika kerül a mondat végére, viszont a kérdés végére fel kell vinnünk a hangsúlyt. Persze csak szóban. :) Ha lazára veszed a figurát, nem kell a mondat végére tenned semmit, csak felvinni a hangsúlyt, de idegenekkel ilyet ne csinálj.

Megjegyzés: Külföldi hatásra már egy ideje szokás kérdőjelet IS tenni kérdőmondatok végére, még ha ez nyelvtanilag nem is túl szabályos, de ez a japánok számára csak egy stílusjegy.

2. Megjegyzés: A kérdőjel fogalma annyira eltér egy japán ember számára, hogy olyan mondatok végén is megtalálhatod, amiknél kiejtésben felviszik a hangsúlyt, de semmi esetre sem fordítható kérdésnek.

Példák:

1. あなた　の　いぬ　です　か。 (anata no inu desu ka?) "A te kutyád?" Kérdés vonatkozhat arra, hogy kié a kutya, de arra is, kinek a kutyája pisilte le az autómat már megint?


2. にほん　の　くるま　（です）？ (nihon no kuruma (desu)?) "Japán autó?" Ez itt laza volt! Igazából annyira nem is, mert lehet ennél jóval jobban lazítani... de majd később.

Na még mutatok valamit, hogy tökéletes mondatokat tudj kreálni!

これ (kore)	ez
それ (sore)	az
あれ (are)	az ott
どちら (dochira)	melyik? (2 közül)
どれ (dore)	melyik? (3 vagy több)
なに　/　なん (nani / nan)	mi?

Némi magyarázatra szorulnak ezek a szavak. A これ (kore) akkor használatos, ha hozzád közeli dolgokra utalsz, a それ (sore) olyan esetekre való, amikor a másik félhez közeli dolgokról van szó. Ki nem találnád, de az あれ (are) pedig akkor kell, ha mindkettőtöktől távol van az a valami. Remélem nem túl bonyolult. ;)

A "mi" kérdőszót jelentő なに (nani) és a なん (nan) között nem olyan nehéz választani. Mindkettőt szokás használni, és többnyire felcserélhetők egymással amikor önmagukban állnak. Ha egyéb szócska jön utána, akkor a なん (nan) sokkal valószínűbb, de erre vannak kivételek.

Mi sem jön most jobban, mint egy két példamondat!

1. これ　は　なん　です　か。 (kore wa nan desu ka?) "Mi ez?"


2. それ　は　くるま　です。 (sore wa kuruma desu) "Az egy autó." Biztos egy kisgyerek kérdezte meg... Majd ha jobb példamondatokat tudtok, akkor írjatok ti! :p
   
   A これ (kore) kezdetű kérdésre általában それ (sore) a válasz, és a それ (sore) kérdésére これ (kore). Ez azért van, mert a kérdező és a válaszoló helyzetétől függően az a bizonyos dolog vagy az egyikhez, vagy a másikhoz van közel.


3. どちら　です　か。 (dochira desu ka) "Melyik (az)?" (pl. Melyikről beszélsz?)


4. それ　です。 (sore desu) "Az az."


5. にほん　の　くるま　は　どれ　です　か。 (nihon no kuruma wa dore desu ka?) "Melyik autó japán?" (Sok közül.)


6. あれ　です。 (are desu) "Az ott."


7. がくせい　の　カメラ　は　それ　です　か。 (gakusei no kamera wa sore desu ka?) "Az a diák kamerája?"
   
   それ　は　がくせい　の　カメラ　です　か。 (sore wa gakusei no kamera desu ka?) "Az a diák kamerája?"
   
   Vastagon kiemeltem a mondatoknak azt a részét, amire a beszélő rákérdez. A mondat másik részéről tudomásunk van.


8. はい、　これ　です。 (hai, kore desu) "Igen, ez az."