62. Kérdés? Nem kérdés!

Ahogy egy jóval korábbi leckében is írtam, a kérdések végére a kíváncsiskodó か szócska kerül. Arról is írtam már, hogy ez majd minden esetben így van, kivéve amikor nem. Nem (csak) azért, hogy bonyolítsak a dolgon, kiegészítem ezt egyéb hasznos információkkal!

Olyan eset is van, ahol nincs か a kérdőmondat végén. Persze a hangsúlyozásból azonnal kiderül ez. Ennek egy speciális esete a visszakérdezés.

Példák:

• お元気（おげんき）　です　か。 "Hogy vagy?" A 元気 szó szerint azt jelenti, hogy egészséges vagy életerős, de ebben a szerkezetben így szokás fordítani. A válasz is ennek megfelelően változik a fordításban.


• はい、あなた　は？ "Jól, (és) te?" Ilyenkor a visszakérdezés esetén mindig は (wa) jön az alany után.

Egy másik esetben szerepel ugyan a か a mondatban, de nem a legvégén. Beszédben amúgy is gyakran előfordul, hogy az alany a mondat végére kerül:

Példák:

1. どこ　で　住んでいます（すんでいます）　か、さむらいさん　は。 "Hol lakik (ön), mr. Szamuráj?"


2. なん　に　乗っています（のっています）　か、ひこうき　を　こわがる　人（ひと）　は。 (こわがる kowagaru - fél tőle) "Mire száll / mivel utazik az, aki fél a repülőtől?"
3. 
   Megjegyzés: Ha az alanyt csak ilyen hosszú mondattal lehet leírni, nem biztos, hogy ez a szerkezet a legjobb.

Láthatod, hogy a beszélt nyelv nem mindig követi az írottra vonatkozó szabályokat, ezért lehet néha kicsit szabadabban is rakosgatni a szavakat.

Talán amit a legnehezebb megszokni ebben a témában, az a tagadó kérdés és az arra adható válasz.

Példák:

1. 日本語（にほんご）　を　べんきょう　しません　か。 "Nem tanulsz japánul?". A kérdésben nincs meglepetés, na de a válasz:


2. はい、しません。"Igen, nem (tanulok)"


3. いいえ、します。 "Nem, de (tanulok)."


4. すみません、としょかん　の　方（ほう）　を　知りません（しりません）　か。 (方 hou - irány) "Elnézést, nem tudja az utat a könyvtár felé?", reménykedve, de aztán:


5. はい、そう　です。 "Igen, úgy van.". Ezt eltaláltuk... nem tudja.

A válaszokat mindig szó szerint kell érteni, mert megszokás alapján könnyű eltévedni. Tagadó kérdésre a tényeknek megfelelő はい / いいえ válasz érkezik. Japánul, ahogy már annyiszor említettem, szerénynek kell lenni, és nem tolakodónak. Ebbe valamiért beletartozik az is, hogy a nemet a lehető legritkább esetben szabad csak használni. (persze szabad, csak tudni kell mikor.) Egy tagadó kérdésre viszont lehet igennel is tagadó választ adni, ezzel is megkönnyítve a másik dolgát.

Még nincs vége! Létezik egy kivétel is. Amikor felajánlanak neked valamit, gyakori, hogy tagadó kérdéssel teszik. Ilyenkor az igenlő válasz a beleegyezés jele, nem pedig egy tény igazolásáé. Röviden összefoglalva, az "igen" azt jelenti, hogy elfogadod a meghívást:

1. 何か（なにか）　食べません（たべません）　か。 "Nem eszel valamit?"


2. はい、食べましょう（たべましょう）。 "(De) igen, ennék."