63. Szeret, nem szeret?

Több olyan kifejezés is van, amit magyarul igékkel vagy azok ragozásával tudunk megfogalmazni, japánul viszont melléknevekkel vagy épp főnevekkel. Ilyenkor fura lehet, ha egy japán mondat tárgya (csak a magyarban tárgy) a tárgyat jelző を szócska helyett が szócskával egészül ki, ráadásul a befejezéshez szükség van a です igére is.

Írok nagyon egyszerű példákat, amikre már amúgy is ki szerettem volna térni. (Akkor mi tartott nekem ennyi ideig, mi?)

すき な* (suki na)	szeretett (dolog)
きらい な (kirai na)	gyűlölt (dolog)
ほしい** (hoshii)	vágyott (dolog)

* A す szótag "u" hangja alig hallható! Máshol sem ritka, de ezt a szót sokat hallani mindenféle médiumokban. Használd helyesen!

** Ez egy rendes melléknév, nem főnévi. Az い-t kell ragozni utána.


Ha idáig figyeltél, láthatod, hogy ezek egyike sem ige, és akkor magyar fordításban sem lehetnek múltidejű igék. Mégis azokban a mondatokban, ahol ezeket a mellékneveket használhatod, a magyar fordítás rendre igékkel történik.

Hogy a címhez igazodhassak, leírom röviden máshogy is azt, amiről most szó lesz. Ki akarod fejezni japánul, ha valamit kedvelsz, igaz? Talán még arra is szánsz pár szót (bár nem szívesen), hogy mit utálsz? A következő példamondatok után ezt egyszerűen megteheted majd! Arra is mutatok példát, hogyan mondhatod valamiről, hogy kell neked, ha egyszer szereted.

Példák:

1. 土曜日（どようび） の　夜（よる）　の　さんぽ　が　すき　です。 "Szeretem a szombat esti sétákat". Persze szó szerint fordítva az lenne, hogy "a szombat esti séták szeretett dolgok", aminek nincs semmi értelme, ezért maradjunk az első fordításnál.


2. やきとり　は　あつい　が　すき　です　よ。 "A jakitori-t forrón szeretem!" vagyis "A jakitori-ról szólva, a forró szeretni való." A は-が mondatokat szokni kell!


3. あなた　が　すき　です。 "Szeretlek!" Vigyázz ezzel, mert nem "te szeretsz", itt az あなた csak az elszenvedő fél. De az is lehet, hogy sose jutna más az eszedbe, ha nem hívom fel rá külön a figyelmed.


4. すき　な　人（ひと）　が　いない。 "Nincs ember akit szeretnék", vagyis "nem szeretek senkit." (Szigorúan csak példamondat :p) Itt a rendeltetésének megfelelően, vagyis melléknévként, a melléknévnek kijáró helyen használtam a すき szót.


5. ほうれんそう　が　きらい　です。 (ほうれんそう hourensou - spenót) "Utálom a spenótot!" A きらい pontosan ugyanúgy viselkedik, mint ahogy a すき tette.


6. せいじ　が　大きらい（だいきらい）。 "Gyűlölöm a politikát." Ha a nagyot jelentő 大(dai) on olvasatát a きらい elé mondod, akkor kihangsúlyozhatod, hogy mennyire nem szeretsz valamit. Ugyanez működik az ellentétével is, vagyis mondhatod, hogy だいすき. Most nem írtam ki a mondat végére a です szót sem, mivel ezt a szót csak korlátozott esetben használhatod formálisabb helyzetekben. (Persze egyáltalán nem lehetetlen.)


7. 昨日（きのう）　は　きらい　な　日（ひ）　でした。 "A tegnapi napot utáltam." Főnévi melléknévként.


8. 新しい（あたらしい）　タブレット　が　ほしい　ん　です。 "Szeretnék egy új tabletet.". A ほしい szó után gyakran hallani の　です-t befejezésül. Ahogy korábban írtam, magyarázó szerepe van, itt viszont inkább arra szolgál, hogy kevésbé legyél tolakodó vele. Ja, és a が-t remélem észrevetted előtte!

Ezek a melléknevek igével is használhatóak, ha tudod hogyan. A すき és a きらい főnevesített ige mellé kerülhet, amiről az 54. és utána jövő leckékben írtam. A ほしい sokkal egyszerűbben, az ige kapcsolatos て alakja után jön.

Egy-egy példa befejezésül.:

1. アニメ　を　見る（みる）　の　が　すき　だ。 "Szeretek rajzfilmeket nézni."


2. あさ　早く（はやく）　おきる　の　が　きらい　です。　"Utálok reggel korán felkelni.". A koránkelésre létezik külön japán szó: 早起き（はやおき）, de a példa kedvéért most nem ezt használtam.


3. すぐ　日本（にほん）　に　行って（いって）　ほしい。 "Azonnal Japánba szeretnék menni." VIGYÁZAT: Ez a mondat nem helyes! És igen könnyű eltéveszteni. Keresd a következő leckében!

56. Belső mondatok. こと

A こと előtti mondat alanya szintén が (vagy の), de a です helyett a még formálisabb で　ある vagy az összetett だ　と　いう kifejezés áll. A な melléknév pedig megtartja a な-t, ahogy a belső mondatoknál általában is.

A こと általános esetekben pusztán főnévvé alakítja a belső mondatot, ahogy a の is tette:

1. 日本（にほん）　の　えいが　を　見る（みる）　こと　は　たのしい　です。 "Japán filmet nézni szórakoztató."


2. 誰も（だれも）　行かない（いかない）　こと　を　しらなかった。 "Nem tudtam, hogy senki sem megy."


3. どうぶつ　も　人間（にんげん）　だ　と　いう　こと　を　ずっと　忘れています（わすれています）。 "Mindig elfelejtjük, hogy az állat is ember."

A következő kifejezésekben nem használható a の. Ezeknek külön jelentése van.

Minta: egyik mondat　こと　は　másik mondat　こと　です。 (egyik mondat koto wa másik mondat koto) Magyarázatként gyakori.

Példák:

1. 音楽（おんがく）　を　聞く（きく）　こと　は　耳（みみ）　を　使う（つかう）　こと　です。 (耳 mimi - fül, 使う tsukau - használ) "Zenét hallgatni az a fület használni.". Magyarosan ezt szinte lehetetlen lefordítani. Inkább átkölteni tudnám. "Ha zenét hallgatok, a fülemet használom."


2. 車（くるま）　を　うんてん　する　こと　は　早く（はやく）　行く　こと　です。 "Autót vezetni az gyorsan menni." vagy inkább "(Ha valaki) autót vezet, akkor gyorsan megy."

Minta: mondat+múltidejű ige　こと　が　ある。 (+koto ga aru) Szó szerint fordítva: "Amit csináltam, létezik.". Múltbéli tapasztalatot fejez ki.


Példák:

1. すし　を　食べた（たべた）　こと　が　あります　か。 "Ettél már (valaha) szusit?". Ezt a kérdést nem akkor teszik fel, mikor épp kijönnél a szusi étteremből.


2. 冬（ふゆ）　に　ふじさん　を　のぼった　こと　が　あります。 "Már másztam meg télen a Fuji-t.". Lehet, hogy valaki többször is megmászta télen, vagy több télen is. Ez nem derül ki a mondatból.

Minta: mondat+jelenidejű ige　こと　が　ある。 (+koto ga aru) Ez nagyon hasonlít az előző kifejezésre. Az ige nem múlt, hanem jelenidőben van a belső mondat végén. Jelentése, hogy "Létezik, hogy ilyet teszek.". Ez nem múltbéli, hanem megszokott történést fejez ki, vagy olyat, ami néha-néha fordul elő.

Példák:

1. しんぶん　を　読む（よむ）　こと　が　あります。 "Szoktam újságot olvasni. / Olvasok újságot." Úgy általában.


2. テレビ　を　火（ひ）　に　なげる　こと　も　あります。 (なげる nageru - dob) "Olyan is van, hogy a tévét a tűzbe dobom.". Legyünk egy kicsit rugalmasak! A が helyett も-t használtam a szerkezetben.

Minta: mondat　こと　に　なる。 (+koto ni naru) "Az lett, hogy..." A なる ige jelentése 37. leckében leírthoz hasonlítható. Általában valaminek a következményére utal.

Példák:

1. 昨日（きのう）　とても　さむかった　です　ね。 "Tegnap nagyon hideg volt ugye."


2. だから　かぜ　を　ひく　こと　に　なりました。 (だから dakara - így, ezért; かぜ　を　ひく kaze o hiku - "húzza a szelet", megfázik) "Ezért az lett, hogy megfáztam. / Ezért úgy alakult, hogy megfáztam.".


3. へび　が　おこった　こと　に　なりました。 (へび hebi - kígyó, おこる okoru - megharagszik) "A kígyó dühös lett", biztos mert megtelt méreggel.

Vannak még olyan igék, amikkel csak こと állhat. Nézd meg az előző leckét a szabályokkal!

55. Belső mondatok. の

Minta: ... mondat　こと / の ... (mondat koto / no) ahol a mondat igéje egyszerű alakban áll. Belső mondatként a mondat alanyát が vagy a の jelzi, soha nem a は (ahogyan az 50. lecke végén írtam). Az ilyen alakú mondatokat oda lehet tenni egy másik mondatban, ahol amúgy főnevek lennének. A の előtt a belső mondat végi だ / です helyett な-t kell használni. Ezt (is) érdemes gyakoroljad. Nekem régebben ez okozott némi gondot a mondatok megértésében.

Általában felváltva lehet használni a こと-t és a の-t, de miért pont ez lenne ennyire egyszerű? A legnagyobb különbség abban rejlik, hogy a こと elvont dolgot jelent, olyasmit, ami nem megfogható, míg a の, ahogy az 53. leckében láthattad, használható például kézzelfogható tárgyak szavának helyettesítésére.

A következő szabályok segítenek eldönteni, melyiket mikor érdemes használnod, de nem térek ki minden esetre. Érdekes módon a főmondat igéje határozza meg, nem pedig azé a mondaté, amihez kapcsolódhatnak. Hosszú lista lenne az összes igét felsorolni, ezért is maradok inkább szabályok felsorolásánál. A főmondat egyébként az, amibe "főnévként" belekerül a főnevesített mondat, nem pedig ez a belső mondat. (Gondoltam nem mindenkinek világos.)

A szabályok (vagy inkább irányelvek) a következők:

• A の-t használd amikor: valamit érzékelsz, látsz, hallasz, észreveszel, vársz rá stb.
  
  Például: たいよう　が　上る（のぼる）　の　を　見てい（みています）。 Szó szerint: "A nap felkelést nézem", vagy inkább "Nézem a felkelő napot."


• A こと-t használd amikor: nem érzékelhető, elvont dologról van szó. Kérés, hit, képesség, döntés stb.
  
  Például: たいよう　が　上る（のぼる）　こと　を　しんじます。 "Hiszem, hogy felkel a nap."

Amint azt látod, vannak kifejezések, ahol csak a こと használható, és ezek közül párat érdemes is megtanulni. A többi esetben a kettő jobbára felcserélhető egymással és nem sok különbség van a mondatok jelentésében.

Példák, ahol a の használatos:

1. 外国人（がいこくじん）　が　日本語（にほんご）　で　しゃべる　の　は　難しい（むずかしい）　です。 "Nehéz egy külföldi japánul beszélése." vagyis "Nehéz egy külföldinek japánul beszélni.". Ez a mondat a こと-val is elhangozhatna.


2. キング・コング　が　つまらない　の　は　昨日（きのう）　聞いた（きいた）。 "Tegnap hallottam, hogy a kingkong unalmas.". Itt csak a の használható.


3. 昨日（きのう）　来なかった（こなかった）　の　は　私（わたし）　です。 "Aki nem jött tegnap, az én vagyok.". Ebben a helyzetben ez helyes fordítás lehet, mert kiemeli a "bűnöst". Ezzel szemben:


4. 私（わたし）　は　昨日（きのう）　来なかった（こなかった）　です。 "Én nem jöttem tegnap."


5. 昨日（きのう）　来なかった（こなかった）　の　は　誰（だれ）　です　か。 "Ki az aki nem jött tegnap?"

Megjegyzés: bár a -ます előtti igető főnévnek számít, az mégsem helyettesítheti a の-val vagy こと-val alkotott szerkezetet, mivel nem lehet belső mondat igéje, ha egyszer főnév.

54. Igéből vaska... főnév!

Idáig mutattam példákat a magyarban megszokott konkrét szófajok (főnév, melléknév stb.) használatától eltérő japán szóhasználatra. Most azt mutatom meg, hogyan kell az igét főnévvé alakítani. Ebben semmi különleges nincs, hisz ilyet az európai nyelvekben is szokás csinálni. (Már amilyen nyelveket felületesen ismerek.)

Magyarul is könnyű erre példát találni:
"Megeszem a karomat. A saját kar megevése kannibalizmusnak számít?" vagy "Fellőtték az első gumicsirkét a napba. A fellövés nagyon hülye ötlet volt."

Bár ezeknek a mondatoknak sok értelme nincsen, de azért láthatod, hogy az igéből főnév lett. Japánul több módja is van az igék főnevesítésének, és nem mindegy, hogy melyiket használod.

(*) Az ige -ます alakjának a töve önmagában főnévként viselkedik.

1. みこさん　は　私（わたし）　の　はなし　を　聞きません（ききません）　でした。 "Miko nem hallgatta meg a beszédemet (beszélésemet?).". A はなし egyébként önmagában jelent történetet, elbeszélést is.Vagy például ami valakivel történt nemrég.


2. かえり　は　むずかしい。 "Nehéz a visszatérés."

(*) Nem egészen főnevesítés, de azért ide illik a kifejezések egy csoportja. Sok olyan szó van, amit a する (csinál) igével együtt igeként le lehet fordítani, anélkül viszont főnév.

勉強　する (benkyou suru)	tanulás → tanul
予習　する (yoshuu suru)	leckére felkészülés → felkészül
受験　する (juken suru)	vizsga → vizsgázik
ぐったり　する (guttari suru)	fáradtság → hulla fáradt *
きんちょう　する (kinchou suru)	idegesség → izgul / idegeskedik
旅行　する (ryokou suru)	utazás → utazik
告白　する (kokuhaku suru)	vallomás → vallomást tesz
あいさつ　する (aisatsu suru)	üdvözlés → üdvözöl
そうじ　する (souji suru)	takarítás → takarít
電話　する (denwa suru)	telefon → telefonál

* Ez nem tűnik igének, de nem tudtam jobbra fordítani.

Példák:

1. 今年（ことし）　ずっと　勉強（べんきょう）　します　か。 (ずっと - egész végig) "Idén egész végig tanulni fogsz?"


2. 勉強（べんきょう）　は　むずかしい　です。 "A tanulás nehéz."


3. ぐったり　して　くま　と　うさぎ　は　富士山（ふじさん）　に　旅行（りょこう）　しました。 (ふじさん - Fuji hegy) "A teljesen elfáradt medve és a nyúl a Fujihoz utazott." A nagyobb hegyek nevéhez szokás a さん-t hozzátenni, ahogy az emberek nevéhez is, de csak ezt szokás a hegy kanjijával írni!


4. 先週（せんしゅう）　の　旅行（りょこう）　は　どう　でした　か。 "Milyen volt a múltheti utad?"

(*) Utolsó módszer, amikor a főnevesítendő ige egyszerű alakja után の vagy こと áll. A の megfelel az előző leckében vett の-nak, ami egy főnév volt, a こと pedig szó szerint fordítva elvont dolgot jelent. Olyasmit, amit nem lehet kézzel megfogni. Például fogalmakat, de azok is főnevek.
Ahogy a 49-50. leckékben írtam, mondatok módosíthatnak főneveket. Ezzel a két szóval is pont ez történik, és az előttük álló mondatokra is érvényes, hogy azoknak az alanyát a が szócska követi.

A következő leckékben részletezem ezt a két szót.