56. Belső mondatok. こと

A こと előtti mondat alanya szintén が (vagy の), de a です helyett a még formálisabb で　ある vagy az összetett だ　と　いう kifejezés áll. A な melléknév pedig megtartja a な-t, ahogy a belső mondatoknál általában is.

A こと általános esetekben pusztán főnévvé alakítja a belső mondatot, ahogy a の is tette:

1. 日本（にほん）　の　えいが　を　見る（みる）　こと　は　たのしい　です。 "Japán filmet nézni szórakoztató."


2. 誰も（だれも）　行かない（いかない）　こと　を　しらなかった。 "Nem tudtam, hogy senki sem megy."


3. どうぶつ　も　人間（にんげん）　だ　と　いう　こと　を　ずっと　忘れています（わすれています）。 "Mindig elfelejtjük, hogy az állat is ember."

A következő kifejezésekben nem használható a の. Ezeknek külön jelentése van.

Minta: egyik mondat　こと　は　másik mondat　こと　です。 (egyik mondat koto wa másik mondat koto) Magyarázatként gyakori.

Példák:

1. 音楽（おんがく）　を　聞く（きく）　こと　は　耳（みみ）　を　使う（つかう）　こと　です。 (耳 mimi - fül, 使う tsukau - használ) "Zenét hallgatni az a fület használni.". Magyarosan ezt szinte lehetetlen lefordítani. Inkább átkölteni tudnám. "Ha zenét hallgatok, a fülemet használom."


2. 車（くるま）　を　うんてん　する　こと　は　早く（はやく）　行く　こと　です。 "Autót vezetni az gyorsan menni." vagy inkább "(Ha valaki) autót vezet, akkor gyorsan megy."

Minta: mondat+múltidejű ige　こと　が　ある。 (+koto ga aru) Szó szerint fordítva: "Amit csináltam, létezik.". Múltbéli tapasztalatot fejez ki.


Példák:

1. すし　を　食べた（たべた）　こと　が　あります　か。 "Ettél már (valaha) szusit?". Ezt a kérdést nem akkor teszik fel, mikor épp kijönnél a szusi étteremből.


2. 冬（ふゆ）　に　ふじさん　を　のぼった　こと　が　あります。 "Már másztam meg télen a Fuji-t.". Lehet, hogy valaki többször is megmászta télen, vagy több télen is. Ez nem derül ki a mondatból.

Minta: mondat+jelenidejű ige　こと　が　ある。 (+koto ga aru) Ez nagyon hasonlít az előző kifejezésre. Az ige nem múlt, hanem jelenidőben van a belső mondat végén. Jelentése, hogy "Létezik, hogy ilyet teszek.". Ez nem múltbéli, hanem megszokott történést fejez ki, vagy olyat, ami néha-néha fordul elő.

Példák:

1. しんぶん　を　読む（よむ）　こと　が　あります。 "Szoktam újságot olvasni. / Olvasok újságot." Úgy általában.


2. テレビ　を　火（ひ）　に　なげる　こと　も　あります。 (なげる nageru - dob) "Olyan is van, hogy a tévét a tűzbe dobom.". Legyünk egy kicsit rugalmasak! A が helyett も-t használtam a szerkezetben.

Minta: mondat　こと　に　なる。 (+koto ni naru) "Az lett, hogy..." A なる ige jelentése 37. leckében leírthoz hasonlítható. Általában valaminek a következményére utal.

Példák:

1. 昨日（きのう）　とても　さむかった　です　ね。 "Tegnap nagyon hideg volt ugye."


2. だから　かぜ　を　ひく　こと　に　なりました。 (だから dakara - így, ezért; かぜ　を　ひく kaze o hiku - "húzza a szelet", megfázik) "Ezért az lett, hogy megfáztam. / Ezért úgy alakult, hogy megfáztam.".


3. へび　が　おこった　こと　に　なりました。 (へび hebi - kígyó, おこる okoru - megharagszik) "A kígyó dühös lett", biztos mert megtelt méreggel.

Vannak még olyan igék, amikkel csak こと állhat. Nézd meg az előző leckét a szabályokkal!