56. Belső mondatok. こと

A こと előtti mondat alanya szintén が (vagy の), de a です helyett a még formálisabb で　ある vagy az összetett だ　と　いう kifejezés áll. A な melléknév pedig megtartja a な-t, ahogy a belső mondatoknál általában is.

A こと általános esetekben pusztán főnévvé alakítja a belső mondatot, ahogy a の is tette:

1. 日本（にほん）　の　えいが　を　見る（みる）　こと　は　たのしい　です。 "Japán filmet nézni szórakoztató."


2. 誰も（だれも）　行かない（いかない）　こと　を　しらなかった。 "Nem tudtam, hogy senki sem megy."


3. どうぶつ　も　人間（にんげん）　だ　と　いう　こと　を　ずっと　忘れています（わすれています）。 "Mindig elfelejtjük, hogy az állat is ember."

A következő kifejezésekben nem használható a の. Ezeknek külön jelentése van.

Minta: egyik mondat　こと　は　másik mondat　こと　です。 (egyik mondat koto wa másik mondat koto) Magyarázatként gyakori.

Példák:

1. 音楽（おんがく）　を　聞く（きく）　こと　は　耳（みみ）　を　使う（つかう）　こと　です。 (耳 mimi - fül, 使う tsukau - használ) "Zenét hallgatni az a fület használni.". Magyarosan ezt szinte lehetetlen lefordítani. Inkább átkölteni tudnám. "Ha zenét hallgatok, a fülemet használom."


2. 車（くるま）　を　うんてん　する　こと　は　早く（はやく）　行く　こと　です。 "Autót vezetni az gyorsan menni." vagy inkább "(Ha valaki) autót vezet, akkor gyorsan megy."

Minta: mondat+múltidejű ige　こと　が　ある。 (+koto ga aru) Szó szerint fordítva: "Amit csináltam, létezik.". Múltbéli tapasztalatot fejez ki.


Példák:

1. すし　を　食べた（たべた）　こと　が　あります　か。 "Ettél már (valaha) szusit?". Ezt a kérdést nem akkor teszik fel, mikor épp kijönnél a szusi étteremből.


2. 冬（ふゆ）　に　ふじさん　を　のぼった　こと　が　あります。 "Már másztam meg télen a Fuji-t.". Lehet, hogy valaki többször is megmászta télen, vagy több télen is. Ez nem derül ki a mondatból.

Minta: mondat+jelenidejű ige　こと　が　ある。 (+koto ga aru) Ez nagyon hasonlít az előző kifejezésre. Az ige nem múlt, hanem jelenidőben van a belső mondat végén. Jelentése, hogy "Létezik, hogy ilyet teszek.". Ez nem múltbéli, hanem megszokott történést fejez ki, vagy olyat, ami néha-néha fordul elő.

Példák:

1. しんぶん　を　読む（よむ）　こと　が　あります。 "Szoktam újságot olvasni. / Olvasok újságot." Úgy általában.


2. テレビ　を　火（ひ）　に　なげる　こと　も　あります。 (なげる nageru - dob) "Olyan is van, hogy a tévét a tűzbe dobom.". Legyünk egy kicsit rugalmasak! A が helyett も-t használtam a szerkezetben.

Minta: mondat　こと　に　なる。 (+koto ni naru) "Az lett, hogy..." A なる ige jelentése 37. leckében leírthoz hasonlítható. Általában valaminek a következményére utal.

Példák:

1. 昨日（きのう）　とても　さむかった　です　ね。 "Tegnap nagyon hideg volt ugye."


2. だから　かぜ　を　ひく　こと　に　なりました。 (だから dakara - így, ezért; かぜ　を　ひく kaze o hiku - "húzza a szelet", megfázik) "Ezért az lett, hogy megfáztam. / Ezért úgy alakult, hogy megfáztam.".


3. へび　が　おこった　こと　に　なりました。 (へび hebi - kígyó, おこる okoru - megharagszik) "A kígyó dühös lett", biztos mert megtelt méreggel.

Vannak még olyan igék, amikkel csak こと állhat. Nézd meg az előző leckét a szabályokkal!

55. Belső mondatok. の

Minta: ... mondat　こと / の ... (mondat koto / no) ahol a mondat igéje egyszerű alakban áll. Belső mondatként a mondat alanyát が vagy a の jelzi, soha nem a は (ahogyan az 50. lecke végén írtam). Az ilyen alakú mondatokat oda lehet tenni egy másik mondatban, ahol amúgy főnevek lennének. A の előtt a belső mondat végi だ / です helyett な-t kell használni. Ezt (is) érdemes gyakoroljad. Nekem régebben ez okozott némi gondot a mondatok megértésében.

Általában felváltva lehet használni a こと-t és a の-t, de miért pont ez lenne ennyire egyszerű? A legnagyobb különbség abban rejlik, hogy a こと elvont dolgot jelent, olyasmit, ami nem megfogható, míg a の, ahogy az 53. leckében láthattad, használható például kézzelfogható tárgyak szavának helyettesítésére.

A következő szabályok segítenek eldönteni, melyiket mikor érdemes használnod, de nem térek ki minden esetre. Érdekes módon a főmondat igéje határozza meg, nem pedig azé a mondaté, amihez kapcsolódhatnak. Hosszú lista lenne az összes igét felsorolni, ezért is maradok inkább szabályok felsorolásánál. A főmondat egyébként az, amibe "főnévként" belekerül a főnevesített mondat, nem pedig ez a belső mondat. (Gondoltam nem mindenkinek világos.)

A szabályok (vagy inkább irányelvek) a következők:

• A の-t használd amikor: valamit érzékelsz, látsz, hallasz, észreveszel, vársz rá stb.
  
  Például: たいよう　が　上る（のぼる）　の　を　見てい（みています）。 Szó szerint: "A nap felkelést nézem", vagy inkább "Nézem a felkelő napot."


• A こと-t használd amikor: nem érzékelhető, elvont dologról van szó. Kérés, hit, képesség, döntés stb.
  
  Például: たいよう　が　上る（のぼる）　こと　を　しんじます。 "Hiszem, hogy felkel a nap."

Amint azt látod, vannak kifejezések, ahol csak a こと használható, és ezek közül párat érdemes is megtanulni. A többi esetben a kettő jobbára felcserélhető egymással és nem sok különbség van a mondatok jelentésében.

Példák, ahol a の használatos:

1. 外国人（がいこくじん）　が　日本語（にほんご）　で　しゃべる　の　は　難しい（むずかしい）　です。 "Nehéz egy külföldi japánul beszélése." vagyis "Nehéz egy külföldinek japánul beszélni.". Ez a mondat a こと-val is elhangozhatna.


2. キング・コング　が　つまらない　の　は　昨日（きのう）　聞いた（きいた）。 "Tegnap hallottam, hogy a kingkong unalmas.". Itt csak a の használható.


3. 昨日（きのう）　来なかった（こなかった）　の　は　私（わたし）　です。 "Aki nem jött tegnap, az én vagyok.". Ebben a helyzetben ez helyes fordítás lehet, mert kiemeli a "bűnöst". Ezzel szemben:


4. 私（わたし）　は　昨日（きのう）　来なかった（こなかった）　です。 "Én nem jöttem tegnap."


5. 昨日（きのう）　来なかった（こなかった）　の　は　誰（だれ）　です　か。 "Ki az aki nem jött tegnap?"

Megjegyzés: bár a -ます előtti igető főnévnek számít, az mégsem helyettesítheti a の-val vagy こと-val alkotott szerkezetet, mivel nem lehet belső mondat igéje, ha egyszer főnév.

54. Igéből vaska... főnév!

Idáig mutattam példákat a magyarban megszokott konkrét szófajok (főnév, melléknév stb.) használatától eltérő japán szóhasználatra. Most azt mutatom meg, hogyan kell az igét főnévvé alakítani. Ebben semmi különleges nincs, hisz ilyet az európai nyelvekben is szokás csinálni. (Már amilyen nyelveket felületesen ismerek.)

Magyarul is könnyű erre példát találni:
"Megeszem a karomat. A saját kar megevése kannibalizmusnak számít?" vagy "Fellőtték az első gumicsirkét a napba. A fellövés nagyon hülye ötlet volt."

Bár ezeknek a mondatoknak sok értelme nincsen, de azért láthatod, hogy az igéből főnév lett. Japánul több módja is van az igék főnevesítésének, és nem mindegy, hogy melyiket használod.

(*) Az ige -ます alakjának a töve önmagában főnévként viselkedik.

1. みこさん　は　私（わたし）　の　はなし　を　聞きません（ききません）　でした。 "Miko nem hallgatta meg a beszédemet (beszélésemet?).". A はなし egyébként önmagában jelent történetet, elbeszélést is.Vagy például ami valakivel történt nemrég.


2. かえり　は　むずかしい。 "Nehéz a visszatérés."

(*) Nem egészen főnevesítés, de azért ide illik a kifejezések egy csoportja. Sok olyan szó van, amit a する (csinál) igével együtt igeként le lehet fordítani, anélkül viszont főnév.

勉強　する (benkyou suru)	tanulás → tanul
予習　する (yoshuu suru)	leckére felkészülés → felkészül
受験　する (juken suru)	vizsga → vizsgázik
ぐったり　する (guttari suru)	fáradtság → hulla fáradt *
きんちょう　する (kinchou suru)	idegesség → izgul / idegeskedik
旅行　する (ryokou suru)	utazás → utazik
告白　する (kokuhaku suru)	vallomás → vallomást tesz
あいさつ　する (aisatsu suru)	üdvözlés → üdvözöl
そうじ　する (souji suru)	takarítás → takarít
電話　する (denwa suru)	telefon → telefonál

* Ez nem tűnik igének, de nem tudtam jobbra fordítani.

Példák:

1. 今年（ことし）　ずっと　勉強（べんきょう）　します　か。 (ずっと - egész végig) "Idén egész végig tanulni fogsz?"


2. 勉強（べんきょう）　は　むずかしい　です。 "A tanulás nehéz."


3. ぐったり　して　くま　と　うさぎ　は　富士山（ふじさん）　に　旅行（りょこう）　しました。 (ふじさん - Fuji hegy) "A teljesen elfáradt medve és a nyúl a Fujihoz utazott." A nagyobb hegyek nevéhez szokás a さん-t hozzátenni, ahogy az emberek nevéhez is, de csak ezt szokás a hegy kanjijával írni!


4. 先週（せんしゅう）　の　旅行（りょこう）　は　どう　でした　か。 "Milyen volt a múltheti utad?"

(*) Utolsó módszer, amikor a főnevesítendő ige egyszerű alakja után の vagy こと áll. A の megfelel az előző leckében vett の-nak, ami egy főnév volt, a こと pedig szó szerint fordítva elvont dolgot jelent. Olyasmit, amit nem lehet kézzel megfogni. Például fogalmakat, de azok is főnevek.
Ahogy a 49-50. leckékben írtam, mondatok módosíthatnak főneveket. Ezzel a két szóval is pont ez történik, és az előttük álló mondatokra is érvényes, hogy azoknak az alanyát a が szócska követi.

A következő leckékben részletezem ezt a két szót.

50. Mondat a mondatban, most már tényleg

Megígértem, hogy magyarázni fogok, de előbb megmutatom, hogyan illesszed mondatba a korábbi példákat:

1. あの　おまわりさん　が　かしこい　です。 "Az a rendőr okos."


2. あの　おまわりさん　が　来ました（きました）。 "Az a rendőr idejött."


3. 来た（きた）　おまわりさん　が　かしこい　です。 "A rendőr, aki idejött, okos.". Aláhúztam az előző leckéből átvett példát.


4. ねむっている　くま　が　夢（ゆめ）　を　見ています（みています）。 (夢 yume - álom) "A medve, aki alszik, álmot lát." Több ilyen mondat után látni fogod, hogy nem mindig szép szó szerint fordítani. Máshogy szokás: "A medve alszik, és álmot lát.". Hosszabb összetételeknél az is előfordul, hogy érdemesebb két külön mondatba szedni a fordítást.

Az igék látszólag megjelentek a mondat elején, de igazából nem a mondat elején jelentek meg, hanem egy újabb, beillesztett mondat végén állnak. Persze bárhogy is magyarázom, tényleg van a mondat elején egy ige, de ez nem szegi meg a korábban felállított "az ige a mondat végén szerepel" szabályt. Pusztán arról van szó, hogy egy egész mondattal jellemeztem egy főnevet. Ez a mondat akár bővített mondat is lehetne. Azaz nem csak egyetlen igéből állhat, hanem lehet rendesen megfogalmazott, hosszú, több tagmondatot tartalmazó szörnyeteg is.

Mondjuk nézd meg ezeket:

1. どうけつ　で　ねむっている　くま　が　夢（ゆめ）　を　見ています（みています）。 (どうけつ - barlang) "A medve, aki a barlangban alszik, álmot lát.". Ennél jóval összetettebb mondatot is lehet írni, például olyat is, ahol a mondaton belüli mondatban is van egy újabb mondat:


2. 車（くるま）　を　うんてん　する　くま　です。 (車 kuruma - autó, うんてん　する - vezet) "Autót vezető medve."


3. この　車（くるま）　は　はやく　はしります。 "Ez az autó gyorsan megy."


4. はやく　はしる　車（くるま）　を　うんてん　する　くま　です。 "Gyorsan menő autót vezető medve.". Ez nem hangzik túl magyarosan, de ez a szó szerinti fordítás. Szebben: "A medve autót vezet, ami gyorsan megy." vagy "A medve autót vezet. Az autó gyorsan megy.". Ez a fajta mondat picit nehezen érthető, mert magyarul máshogy szoktunk gondolkozni, és mert összetett. Gyakorold sokat!

A です igének tűnik, de igazából nem az. Az erre végződő mondatok belső mondattá alakítására egész más szabályok vonatkoznak:

• Ha a です pusztán udvariasságból van kint (pl. egy múltidejű melléknév után), olyankor teljesen el kell hagynod:
  
  
  
  1. くま　が　こわい　です。 → こわい　くま
  
  
  2. くま　が　こわかった　です。 → こわかった　くま
  
  Persze alapból nem jutna senki eszébe odaírni azt a です-t, de ha már bonyolultabb mondatokkal foglalkozol, elronthatod.


• A -na melléknév a です előtt általában lefelejti a な szótagot, de belső mondat végén megtartja. Persze a です-től megszabadul:
  
  
  
  1. 私（わたし）　の　ペット　は　いつまでも　大切（たいせつ）　です。 - "A háziállatom mindig is fontos lesz."
  
  
  2. 私（わたし）　の　いつまでも　大切（たいせつ）　な　ペット　が　犬（いぬ）　ではありません。 "A számomra mindig fontos háziállat nem a kutya."


• Főnévnél a belső mondatban です helyett の áll:
  
  
  
  1. あの方（かた）　が　日本人（にほんじん）　です。 "Az a személy japán.". (あの方 ano kata - az a személy (udvarias megfogalmazás))
  
  
  2. あの方（かた）　が　日本人（にほんじん）　です。 → 日本人（にほんじん）　の　あの方（かた）　です。
  
  
  3. 日本語（にほんご）　の　先生（せんせい）　の　方（かた）　です。 "Az a személy japántanár.". Ugyanez mondatba foglalva:
  
  
  4. 日本語（にほんご）　の　先生（せんせい）　の　方（かた）　が　休んでいます（やすんでいます）。 "Az ember, aki japántanár, pihen." vagyis "A japántanár pihen."

Érdekes módon a だ ragozott alakjai (だった　múltidő,　じゃない tagadás, じゃなかった tagadó múltidő) nem változnak át semmivé:
先生（せんせい）　だった　あの方（かた）　です。 "Az a tanárvolt személy az."

Végül ebben a leckében utolsó szabályként: A belső mondatokban is lehet egy alany, de ez az alany sosem lesz a teljes mondat témája! Vagyis nem lehet utána は, kizárólag a が jöhet szóba. A が helyett a の is megengedett az egyszerűbb belső mondatokban, de az összetettebbekben már nem használható.

Például:

1. モーリツカ　の　頭（あたま）　が　大きい（おおきい）　です。 "Mórickának nagy a feje." Japánosabb lenne a モーリツカ　は　頭（あたま）　が... használata, de mást akarok most bemutatni.


2. 頭（あたま）　が/の　大きい（おおきい）　モーリツカ　が　学校（がっこう）　を　休んでいます（やすんでいます）。 "A nagyfejű Móricka hiányzik az iskolából.". A モーリツカ után álló が lehetne は is, ha az lenne a téma, de az 頭（あたま） utáni nem, mivel az a belső mondathoz tartozik. Ebben a mondatban nincs szükség az 大きい（おおきい） után a です semmilyen alakjára, mivel az már eleve melléknév.

49. Mondat a mondatban

Az eddig leírtak alapján háromféleképpen lehet valaminek a tulajdonságait elmondani.

A legkézenfekvőbb a melléknév használata: 小さい（ちいさい）　ねこ - kicsi macska.

A másik megoldás se annyira bonyolult: 日本（にほん）の車（くるま） - japán autó.

Megjegyzés: Általában szóközökkel választom el a japán szavakat, de mivel itt mindkét szót kandzsival írtam, ezért erre nincs szükség a szöveg megértéséhez. Így írnak a japánok is.

Aztán ott vannak a főnévi melléknevek: しんせつな　人（ひと） - kedves ember / személy.

A magyartól eltérően a japán nyelvben ugyanerre a feladatra az igék is alkalmasak. Idáig azt hittük, hogy a melléknév az, ami egy dolog milyenségét meghatározza, de akkor most mi van? Japánul mintha ez egyáltalán nem lenne érvényes, ráadásul a szavak ragozásával a fajtájuk is megváltozni látszik.

Például az igék egyszerű alakjának tagadásával az ige melléknévnek tűnhet:
あるく　→　あるかない - sétál　→　nem sétál.

A tagadó alak melléknév, tehát logikus lenne, ha körülírhatna szavakat. Mint ki fog derülni, nem csak ez használható melléknévként, de az igék egyszerű állító, vagy épp múltidejű alakja is alkalmas jellemzésre. (És néhány másik alak is, amire még nem tértem ki).

Korábban azt írtam, hogy az igék mindig a mondat legvégén állnak. Összekapcsolt mondatoknál a mondatrészek végén. (A beszélt nyelvben néha el lehet térni ettől a szabálytól, de általában nem.) Mégis találni olyan mondatokat, ahol ez látszólag nem teljesül. Úgy tűnik, mintha lehetne ige a mondat közepén. Mielőtt ezt megmagyaráznám, mutatok rá példákat.

Példák:

1. おまわりさん　が　来ました（きました）。 "Idejött egy rendőr.". (おまわりさん omawarisan - rendőr (baráti kifejezéssel))


2. 来た（きた）　おまわりさん "A rendőr, aki (ide)jött.". Ahogy mellékneveket, úgy egyszerű alakú igét is lehet főnév előtt találni.


3. ものがたり　は　つづきます。 (ものがたり monogatari - történet, mese) "A történet folytatódik."


4. つづいている　ものがたり - "történet, ami folytatódik (éppen)" vagy "a(z éppen) folytatódó történet." Ragozott, folyamatos alakú ige is állhat főnév előtt. A folyamatos alak miatt nem a jövőre utal a kifejezés, hanem jelenleg tart. Ezt jelzem a zárójelbe írt szavakkal.


5. 花（はな）　が　あります。 "Van virág (valahol)."


6. ある　花（はな） - "...egy virág..." Szó szerint "virág, ami van." Történetek, főleg mesék elején szokás ezzel a szerkezettel bevezetni egy-egy új dolgot, de máskor is előfordulhat.


7. くま　が　ねむっています。 "Alszik egy medve."


8. ねむっている　くま "A medve, aki alszik" vagy "alvó medve"


9. あるかない　外国人（がいこくじん） "a külföldi, aki nem sétál". Korábban már írtam róla, hogy a tagadó alakú igék melléknevekként viselkednek ragozásnál. Ilyen esetben ez még nyilvánvalóbbnak tűnik, de valójában csak az előbbi mondatok mintáját követi.