Magyarul is könnyű erre példát találni:
"Megeszem a karomat. A saját kar megevése kannibalizmusnak számít?" vagy "Fellőtték az első gumicsirkét a napba. A fellövés nagyon hülye ötlet volt."
Bár ezeknek a mondatoknak sok értelme nincsen, de azért láthatod, hogy az igéből főnév lett. Japánul több módja is van az igék főnevesítésének, és nem mindegy, hogy melyiket használod.
(*) Az ige -ます alakjának a töve önmagában főnévként viselkedik.
- みこさん は 私(わたし) の はなし を 聞きません(ききません) でした。 "Miko nem hallgatta meg a beszédemet (beszélésemet?).". A はなし egyébként önmagában jelent történetet, elbeszélést is.Vagy például ami valakivel történt nemrég.
- かえり は むずかしい。 "Nehéz a visszatérés."
勉強 する (benkyou suru) | tanulás → tanul |
予習 する (yoshuu suru) | leckére felkészülés → felkészül |
受験 する (juken suru) | vizsga → vizsgázik |
ぐったり する (guttari suru) | fáradtság → hulla fáradt * |
きんちょう する (kinchou suru) | idegesség → izgul / idegeskedik |
旅行 する (ryokou suru) | utazás → utazik |
告白 する (kokuhaku suru) | vallomás → vallomást tesz |
あいさつ する (aisatsu suru) | üdvözlés → üdvözöl |
そうじ する (souji suru) | takarítás → takarít |
電話 する (denwa suru) | telefon → telefonál |
* Ez nem tűnik igének, de nem tudtam jobbra fordítani.
Példák:
- 今年(ことし) ずっと 勉強(べんきょう) します か。 (ずっと - egész végig) "Idén egész végig tanulni fogsz?"
- 勉強(べんきょう) は むずかしい です。 "A tanulás nehéz."
- ぐったり して くま と うさぎ は 富士山(ふじさん) に 旅行(りょこう) しました。 (ふじさん - Fuji hegy) "A teljesen elfáradt medve és a nyúl a Fujihoz utazott." A nagyobb hegyek nevéhez szokás a さん-t hozzátenni, ahogy az emberek nevéhez is, de csak ezt szokás a hegy kanjijával írni!
- 先週(せんしゅう) の 旅行(りょこう) は どう でした か。 "Milyen volt a múltheti utad?"
Ahogy a 49-50. leckékben írtam, mondatok módosíthatnak főneveket. Ezzel a két szóval is pont ez történik, és az előttük álló mondatokra is érvényes, hogy azoknak az alanyát a が szócska követi.
A következő leckékben részletezem ezt a két szót.
Ez a módszer olyan eru, iru végű igékkel is működik, ahol a ます alak képzésekor egyszerűen kiesik a る kana ?
VálaszTörléspl: 見る, 起きる, 寝る ?
Mondjuk ezek, ha úgy próbálom használni őket, akkor nekem nem hangzanak jól :S
Kicsit más:
Láttam a szótárban, hogy kettő かえる van ilyen témában: 返る, és a 帰る. Viszont かえり ként csak a 帰 kandzsis változatot lehet használni (csak azt találtam a szótárban) ?
Használható az összes olyan szó, ahol ennek van értelme (ami azért korlátozott). Például: 花火を見に行きましょう。"Megyek tűzijátékot nézni!"
VálaszTörlésA szótáram szerint arra mindkét kanjis változat megfelel (3 is van az EDICT-ben ugyanilyen jelentéssel). Viszont van más かえる olvasatú szó is ami viszont egész mást jelent...
Egy kérdés:
VálaszTörlésぐったり して くま と うさぎ は 富士山 に 旅行 しました。
Ebben a mondatban a "suru" ige miért "shite" alakban szerepel? Azért mert a végén megadod az ige idejét és akkor ez is abban az időben/módban szerepel?
A 26. leckében írtam a -te alakú igék lehetséges szerepeiről. Nézd meg ott a 2. pontot. (Az igaz, hogy azóta nem sokat foglalkoztam ezzel a változatával.)
VálaszTörlés...Talán pontosabb fordítás lenne a "fáradtan utaztak a Fujihoz".