2007. január 31., szerda

54. Igéből vaska... főnév!

Idáig mutattam példákat a magyarban megszokott konkrét szófajok (főnév, melléknév stb.) használatától eltérő japán szóhasználatra. Most azt mutatom meg, hogyan kell az igét főnévvé alakítani. Ebben semmi különleges nincs, hisz ilyet az európai nyelvekben is szokás csinálni. (Már amilyen nyelveket felületesen ismerek.)

Magyarul is könnyű erre példát találni:
"Megeszem a karomat. A saját kar megevése kannibalizmusnak számít?" vagy "Fellőtték az első gumicsirkét a napba. A fellövés nagyon hülye ötlet volt."

Bár ezeknek a mondatoknak sok értelme nincsen, de azért láthatod, hogy az igéből főnév lett. Japánul több módja is van az igék főnevesítésének, és nem mindegy, hogy melyiket használod.

(*) Az ige -ます alakjának a töve önmagában főnévként viselkedik.
  1. みこさん は 私(わたし) の はなし を 聞きません(ききません) でした。 "Miko nem hallgatta meg a beszédemet (beszélésemet?).". A はなし egyébként önmagában jelent történetet, elbeszélést is.Vagy például ami valakivel történt nemrég.

  2. かえり は むずかしい。 "Nehéz a visszatérés."
(*) Nem egészen főnevesítés, de azért ide illik a kifejezések egy csoportja. Sok olyan szó van, amit a する (csinál) igével együtt igeként le lehet fordítani, anélkül viszont főnév.

勉強 する (benkyou suru)tanulás → tanul
予習 する (yoshuu suru)leckére felkészülés → felkészül
受験 する (juken suru)vizsga → vizsgázik
ぐったり する (guttari suru)fáradtság → hulla fáradt *
きんちょう する (kinchou suru)idegesség → izgul / idegeskedik
旅行 する (ryokou suru)utazás → utazik
告白 する (kokuhaku suru)vallomás → vallomást tesz
あいさつ する (aisatsu suru)üdvözlés → üdvözöl
そうじ する (souji suru)takarítás → takarít
電話 する (denwa suru)telefon → telefonál

* Ez nem tűnik igének, de nem tudtam jobbra fordítani.

Példák:
  1. 今年(ことし) ずっと 勉強(べんきょう) します か。 (ずっと - egész végig) "Idén egész végig tanulni fogsz?"

  2. 勉強(べんきょう) は むずかしい です。 "A tanulás nehéz."

  3. ぐったり して くま と うさぎ は 富士山(ふじさん) に 旅行(りょこう) しました。 (ふじさん - Fuji hegy) "A teljesen elfáradt medve és a nyúl a Fujihoz utazott." A nagyobb hegyek nevéhez szokás a さん-t hozzátenni, ahogy az emberek nevéhez is, de csak ezt szokás a hegy kanjijával írni!

  4. 先週(せんしゅう) の 旅行(りょこう) は どう でした か。 "Milyen volt a múltheti utad?"
(*) Utolsó módszer, amikor a főnevesítendő ige egyszerű alakja után の vagy こと áll. A の megfelel az előző leckében vett の-nak, ami egy főnév volt, a こと pedig szó szerint fordítva elvont dolgot jelent. Olyasmit, amit nem lehet kézzel megfogni. Például fogalmakat, de azok is főnevek.
Ahogy a 49-50. leckékben írtam, mondatok módosíthatnak főneveket. Ezzel a két szóval is pont ez történik, és az előttük álló mondatokra is érvényes, hogy azoknak az alanyát a が szócska követi.

A következő leckékben részletezem ezt a két szót.

4 megjegyzés:

  1. Ez a módszer olyan eru, iru végű igékkel is működik, ahol a ます alak képzésekor egyszerűen kiesik a る kana ?
    pl: 見る, 起きる, 寝る ?
    Mondjuk ezek, ha úgy próbálom használni őket, akkor nekem nem hangzanak jól :S

    Kicsit más:
    Láttam a szótárban, hogy kettő かえる van ilyen témában: 返る, és a 帰る. Viszont かえり ként csak a 帰 kandzsis változatot lehet használni (csak azt találtam a szótárban) ?

    VálaszTörlés
  2. Használható az összes olyan szó, ahol ennek van értelme (ami azért korlátozott). Például: 花火を見に行きましょう。"Megyek tűzijátékot nézni!"

    A szótáram szerint arra mindkét kanjis változat megfelel (3 is van az EDICT-ben ugyanilyen jelentéssel). Viszont van más かえる olvasatú szó is ami viszont egész mást jelent...

    VálaszTörlés
  3. Egy kérdés:
    ぐったり して くま と うさぎ は 富士山 に 旅行 しました。
    Ebben a mondatban a "suru" ige miért "shite" alakban szerepel? Azért mert a végén megadod az ige idejét és akkor ez is abban az időben/módban szerepel?

    VálaszTörlés
  4. A 26. leckében írtam a -te alakú igék lehetséges szerepeiről. Nézd meg ott a 2. pontot. (Az igaz, hogy azóta nem sokat foglalkoztam ezzel a változatával.)
    ...Talán pontosabb fordítás lenne a "fáradtan utaztak a Fujihoz".

    VálaszTörlés