Szavak

Állatok nevei, meg pár egyéb dolog. A teljesség kedvéért azokat is felsorolom, amiket már írtam korábban. Ezeknek a kandzsijai kifejezetten tetszenek, de a bonyolultabbakat továbbra is hiraganával írom. Érdemes megfigyelni, hogy sok kandzsiban szerepel ugyanaz a rész. (Ha nem látod jól, akkor állítsd át a betűméretet nagyobbra!)

どうぶつ (doubutsu)	állat
どうぶつえん (doubutsuen)	állatkert
魚 (sakana)	hal
虫 (mushi)	rovar
鳥 (tori)	madár
ほにゅうどうぶつ (honyuudoubutsu)	emlős
犬 (inu)	kutya
猫 (neko)	macska
にわとり (niwatori)	csirke
おんどり (ondori)	kakas
豚 (buta)	disznó
牛 (ushi)	tehén/marha
小羊 (kohitsuji)	bárány*
羊 (hitsuji)	birka/juh
山羊 (yagi)	kecske
ねずみ (nezumi)	egér/patkány
兎 (usagi)	nyúl
くま (kuma)	medve
狼 (ookami)	farkas
狐 (kitsune)	róka
狸 (tanuki)	mosómedve
猿 (saru)	majom
やぎゅう (yagyuu)	bivaly
馬 (uma)	ló
象 (zou)	elefánt
きりん (kirin)	zsiráf
虎 (tora)	tigris
ライオン (raion)	oroszlán
蛇 (hebi)	kígyó
くも (kumo)	pók
烏 (karasu)	holló/varjú
鳩 (hato)	galamb
すずめ (suzume)	veréb
白鳥 (hakuchou)	hattyú
あひる (ahiru)	házi kacsa
鴨 (kamo)	vadkacsa
七面鳥 (shichimenchou)	pulyka
鶴 (tsuru)	daru
くじゃく (kujaku)	páva
わし (washi)	sas
たか (taka)	sólyom
梟 (fukurou)	bagoly
鯉 (koi)	ponty
さけ (sake)	lazac**
鯨 (kujira)	bálna
鮫 (same)	cápa
いか (ika)	tintahal
蛸 (tako)	polip
鮪 (maguro)	tonhal
鰻 (unagi)	angolna
竜 (ryuu)	sárkány

* A 小 (shou-/ko-) jelentése "kicsi". Általában használható állatok és dolgok nevei előtt is. Például a kiscica 小猫 (koneko). A 仔 kandzsi is előfordul ugyanilyen olvasattal: 仔猫.

** Emelkedő hanglejtéssel mondd, különben alkoholt jelent. Nem szakét, mert az 日本酒 (nihonshu).

Megjegyzés: A japánban található állatok egy részének külseje eltér attól a képtől, ami bennünk él róluk, ezért ezeket a szavakat (is) nehéz szó szerint fordítani. Keress rájuk az interneten kandzsival!

61. Talán...

Nyelvben a bizonytalanság érzékeltetésére a japánok díjat érdemelnének, mivel náluk alapvető udvariasságnak számít habozni, feltételezni, és lehetőleg minél távolabb kerülni a magabiztosság látszatától. Persze csak európai szemmel tűnik így, de ez mit sem változtat azon, hogy sok kifejezést csak azért kell a mondatok végére illeszteni, mert úgy lesz kevésbé határozott (vagyis udvariasabb).

Minta: mondat+だろう / でしょう (mondat+darou / deshou) A だろう-t főleg férfiak használják, a でしょう-t a nők és férfiak egyaránt. Jelentése nagyjából: "talán". A hétköznapi és az udvarias alakja megegyezik, viszont a rövidebben ejtett, kérdés mintájára hangsúlyozott változat számon kérő is lehet.

Használata egyszerű:

1. A mondat végére kerül, az előtte levő ige pedig az egyszerű alakjában szerepel: かれ　も　来る（くる）　でしょう。 "Lehet, hogy ő is jön."


2. A だ / です jelenidejű szót ilyenkor nem szabad használni. Lecseréljük és kész: 天気（てんき）　が　いい　だろう。 "Talán szép (lesz) az idő."


3. A mondat végén a だった (a だ / です egyszerű múltideje) továbbra is kell: 週末（しゅうまつ）　は　しずか　だった　でしょう。 "A hétvége csendes lehetett."

Ahogy a lecke elején írtam, "bizonytalannak" lenni az egyszerű udvariasság része. Ha a jövővel kapcsolatban kérdezel, vagy jelentesz ki valamit, és az a valami nem tőled függ (pl. időjárás, mások cselekedetei), akkor természetes dolog a bizonyosság látszatát elkerülni. Erre a だろう / でしょう alkalmas lehet.

A "talán","lehetséges" szavaknak létezik japán fordítása, amit a bizonytalanságot kifejező mondatokban használhatsz. A だろう / でしょう nem fordítható szó szerint "talánnak", inkább csak a mondat hangulatát változtatja meg. Ahogyan az előző leckékben kiemelt kifejezések is.

Megjegyzés: Vannak esetek, amikor ez nem igaz. A beszélő szándékától függ.

たぶん (tabun)	talán
おそらく (osoraku)	talán
きっと (kitto)	biztosan
なんとか (nantoka)	valahogy

Példák:

1. にいさん　が　たぶん　十時（じゅうじ）　まで　に　おきる　でしょう。 (おきる okiru - felkel) "A bátyám talán felkel 10-ig.". Ha a まで után に áll, az jobban kihangsúlyozza az időkorlátot. (=addig és nem később!)


2. ちず　で　きっと　見つけます（みつけます）　ね。 (ちず chizu - térkép, 見つける mitsukeru - megtalál) "Térképpel biztos megtalálod."


3. なんとか　なる　ん　でしょう。たぶん。 "Majd csak lesz valahogy... talán."


4. こんばん　台風（たいふう）　が　来る（くる）　ん　だろう。 "Lehet, hogy ma este jön a tájfun.". Ahogy a の　です úgy a の　でしょう / だろう is használható.

Minta: mondat+でしょう か (mondat+deshou ka) Olyan, mint egy átlagos kérdés, de udvariasabb, mert kevésbé tűnsz vele biztosnak a dolgodban.

Példák:

1. オーストラリア　から　おみやげ　を　持って来ない（もってこない）　でしょう　か。 "Nem hoznál (nekem) szuvenírt/ajándékot Ausztráliából?.". Ez egy tagadó kérés, ami ugyanúgy használatos mint magyarul.


2. てつだっている　でしょう　か。 (てつだう tetsudau - segít) "Segít vajon?"


3. 日本人（にほんじん）　は　話（はなし）　が　速い（はやい）　だろう　か。 "A japánok beszéde gyors vajon?" A válasz nyilvánvalóan igen, de költői kérdésnek jó volt.

A だろう / でしょう önmagában is előfordul. Ilyenkor a jelentése "ugye?" vagy "ugye!"

Például:
この　ケーキ　は　とても　おいしかった　です　よ。 "Ez a süti nagyon finom volt!"

でしょう？ "Ugye? (Én mondtam!)" 

60. Szándék

Az előző leckében bevezetetthez hasonlóan, a következő kifejezés sem változtat a mondat jelentésén túl sokat. Először viszont el kell magyarázzak egy alap dolgot az igék ragozását illetően.

Az igék többféle toldalékot is kaphatnak, amikhez a szó legvégén lévő szótagot meg kell változtatni. Például a -ます toldalékkal a ねむる-ból ねむります lesz. Tagadásnál a -ない toldalékkal ねむらない. Múltidőben a -た toldalékkal ねむった. stb.

A toldalék előtti rész a szó töve. Pl. ねむり-, ねむら-, ねむっ- stb.

Talán már észrevetted, hogy a tagadó alak töve használható az általam ragasztó alaknak becézett kapcsolatos alak て toldalékához. Ahol た volt a múltidőben, ott て lesz a kapcsolatos alaknál. Ugyanígy használható több különböző rag a különböző tövekhez. (Legalábbis így szokták a japán nyelvtant magyarázni.) Használat közben valószínűleg nem fogsz ezen gondolkozni. Ha logika alapján szoktál tanulni, akkor viszont sokat segít.

Idáig megtanultad, hogy az igéket udvariassá a -ます toldalékkal teheted. Ez a toldalék az ige jelentését nem változtatja meg. Ilyenkor az ige jelen vagy jövő időt fejez ki, és többnyire nincs szükség további szavakra az idő érzékeltetésére.

Minta: ige ます-töve ましょう (ige masu-töve mashou) Az így ragozott igének két jelentése is van. Az egyikkel szándékot fejezhetsz ki, a másikkal pedig sürgethetsz/javasolhatsz. A ます-tő az a része a szónak, amihez általában a ます kapcsolódik, ezért nem csinálok ennek külön táblázatot.

Példák szándékra:

1. (私（わたし）　は)　行きます（いきます）。 "(Én) megyek/menni fogok." Ez egy egyszerű jelen/jövő idejű mondat.


2. (私（わたし）　は)　行きましょう（いきましょう）。"(Én) menni szándékozok." szépen le lehetne úgy is fordítani, hogy "Ideje mennem." Jelenidőre nehéz ezt értelmezni, tehát ez biztosan a (közeli) jövőre vonatkozik.


3. 明日（あした）　東京（とうきょう）　の　しゃしん　を　とりましょう。 "Holnap szándékomban áll/le fogom fotózni Tokiót."

Példák javaslatra:

1. どうぶつえん　に　行きましょう（いきましょう）。 "Menjünk állatkertbe!" A szándék és e között nincs formai különbség, ezért csak a szövegkörnyezetre vagy a helyzetre hagyatkozhatsz.


2. えいが　を　見て（みて）　から　すし　を　食べましょう（たべましょう）。 "Filmnézés után együnk szusit!"

Ha a ましょう végű ige kérdő mondat végén áll, akkor kifejezhet sürgetést, amit a másik fél nem biztos, hogy szívesen vesz. Amikor előre megbeszéltétek, hogy csináltok valamit és úgy kérdezed, akkor teljesen természetes, de egyébként ne használd általános helyzetekben.

Példák:

1. はしりましょう　か。 "(Na akkor) Futunk?" A futópálya mellett nem gond.


2. けいかん　を　聞きましょう（ききましょう）　か。 "Megkérdezzük a rendőrt (végre)?" Ebben a mondatban határozottan érezhető a türelmetlenség. Persze, mert odaírtam zárójelben, de egyébként is.

Sok helyen olvastam, hogy keverik a ましょう ragot a jövőidővel, pedig a kettő nem egyenlő. Csak a fentebbi esetek valamelyikére használható. Ne fogd fel jövőidőként!

5/a. Feladatok

  これ　…は　わたし　…の　いえ　です。 Ez az én házam.