60. Szándék

Az előző leckében bevezetetthez hasonlóan, a következő kifejezés sem változtat a mondat jelentésén túl sokat. Először viszont el kell magyarázzak egy alap dolgot az igék ragozását illetően.

Az igék többféle toldalékot is kaphatnak, amikhez a szó legvégén lévő szótagot meg kell változtatni. Például a -ます toldalékkal a ねむる-ból ねむります lesz. Tagadásnál a -ない toldalékkal ねむらない. Múltidőben a -た toldalékkal ねむった. stb.

A toldalék előtti rész a szó töve. Pl. ねむり-, ねむら-, ねむっ- stb.

Talán már észrevetted, hogy a tagadó alak töve használható az általam ragasztó alaknak becézett kapcsolatos alak て toldalékához. Ahol た volt a múltidőben, ott て lesz a kapcsolatos alaknál. Ugyanígy használható több különböző rag a különböző tövekhez. (Legalábbis így szokták a japán nyelvtant magyarázni.) Használat közben valószínűleg nem fogsz ezen gondolkozni. Ha logika alapján szoktál tanulni, akkor viszont sokat segít.

Idáig megtanultad, hogy az igéket udvariassá a -ます toldalékkal teheted. Ez a toldalék az ige jelentését nem változtatja meg. Ilyenkor az ige jelen vagy jövő időt fejez ki, és többnyire nincs szükség további szavakra az idő érzékeltetésére.

Minta: ige ます-töve ましょう (ige masu-töve mashou) Az így ragozott igének két jelentése is van. Az egyikkel szándékot fejezhetsz ki, a másikkal pedig sürgethetsz/javasolhatsz. A ます-tő az a része a szónak, amihez általában a ます kapcsolódik, ezért nem csinálok ennek külön táblázatot.

Példák szándékra:

1. (私（わたし）　は)　行きます（いきます）。 "(Én) megyek/menni fogok." Ez egy egyszerű jelen/jövő idejű mondat.


2. (私（わたし）　は)　行きましょう（いきましょう）。"(Én) menni szándékozok." szépen le lehetne úgy is fordítani, hogy "Ideje mennem." Jelenidőre nehéz ezt értelmezni, tehát ez biztosan a (közeli) jövőre vonatkozik.


3. 明日（あした）　東京（とうきょう）　の　しゃしん　を　とりましょう。 "Holnap szándékomban áll/le fogom fotózni Tokiót."

Példák javaslatra:

1. どうぶつえん　に　行きましょう（いきましょう）。 "Menjünk állatkertbe!" A szándék és e között nincs formai különbség, ezért csak a szövegkörnyezetre vagy a helyzetre hagyatkozhatsz.


2. えいが　を　見て（みて）　から　すし　を　食べましょう（たべましょう）。 "Filmnézés után együnk szusit!"

Ha a ましょう végű ige kérdő mondat végén áll, akkor kifejezhet sürgetést, amit a másik fél nem biztos, hogy szívesen vesz. Amikor előre megbeszéltétek, hogy csináltok valamit és úgy kérdezed, akkor teljesen természetes, de egyébként ne használd általános helyzetekben.

Példák:

1. はしりましょう　か。 "(Na akkor) Futunk?" A futópálya mellett nem gond.


2. けいかん　を　聞きましょう（ききましょう）　か。 "Megkérdezzük a rendőrt (végre)?" Ebben a mondatban határozottan érezhető a türelmetlenség. Persze, mert odaírtam zárójelben, de egyébként is.

Sok helyen olvastam, hogy keverik a ましょう ragot a jövőidővel, pedig a kettő nem egyenlő. Csak a fentebbi esetek valamelyikére használható. Ne fogd fel jövőidőként!