Na jól van, elmondom mit is értek számolás alatt. Egy nap, két nap, három nap, négy nap, öööt nap... azt hiszem ennyi elég. A számlálás külön téma a japán nyelvben, ezért mindig ezt fogom érteni alatta.
A napoknál egyszerű a helyzet. Az elseje kivételével a hónap többi napját kifejező szó használható számolásnál is.
- いちにち "egy nap", és még rímel is
- ふつか "másodika" vagy "két nap" A hónap napja és a napok száma innentől kezdve egyezik.
- にじゅうににち "huszonkettedike" vagy "huszonkét nap".
- よんじゅうごにち "negyvenöt nap" Sajnos negyvenötödike az én naptáramban nincs.
Példák:
- いっかげつ "egy hónap" Az いち-ből máris いっ lett.
- にかげつ "két hónap". Itt nincs semmi hangváltozás.
- さんかげつ "három hónap". Itt sincs.
- ろっかげつ "hat hónap". Ez rendhagyó.
- はちかげつ "nyolc hónap". Nincs változás.
- じゅっかげつ "tíz hónap". Ez is rendhagyó.
- じゅういっかげつ "tizenegy hónap". És ez is.
Megjegyzés: A かげつ-nak kandzsival többféle bevett írásmódja is van. Ne lepődj meg, ha a katakana olvasatával teljesen szembenálló ヶ月 jelölést látsz rá. Használhatod még rá a következőket is: ヵ月, か月, カ月. (Ha jól emlékszem, a ヶ a 箇 kandzsi megmaradt darabja.)
A hetek számlálásáról még nem is írtam! Bele is ásom magam. Áss majd ki!
Minta: X+しゅう (x+shuu). Itt is előfordul változás a számok végén. A しゅう kanjival: 週, de ezt nem lehet annyira gyakran látni, mint mondjuk a hónapot vagy az évet.
Példák:
- いっしゅう "egy hét"
- にしゅう "két hét"
- よんしゅう "négy hét"
- はっしゅう "nyolc hét"
- きゅうしゅう "kilenc hét"
- じゅっしゅう "tíz hét"
Rákérdezni úgy lehet a napok, hetek, hónapok vagy évek darabszámra, hogy a szám helyére odaírod, hogy なん. Vagyis:
なんじ (hány óra?), なんしゅう, なんかげつ, なんねん, stb.
A hét darab hétre a なな しゅう és a しち しゅう is használható ?
VálaszTörlésÁltalában なな-val (4-nél よん-al, 9-nél きゅう-val) szokás számláló szavakat olvasni, de ez nem egy mindent kizáró tiltó szabály. Pl. a "Hét szamuráj" japánul "Shichinin no samurai".
VálaszTörlésA しゅう számlálóval is a なな a gyakori. Még csak külföldi oldalon láttam しち-vel. Bár ezt nehéz megállapítani mert általában kanjival írják.