2006. április 25., kedd

27. Példák az igékhez

Az alábbi mondatok közt vannak egyszerű múltidejű, udvarias alakban írott, és te-formában íródott igék. A te-formával összekapcsolt igék esetén, az utolsó, már "rendesen" írt ige jelzi az összes előtte lévő ige idejét is.
  1. ばんごはん を たべました。 "Vacsorát ettem."

  2. おさけ を のむ。 "Alkoholt iszok."

  3. にほんしゅ を のんだ。 "Szakét ittam." Amint láthatod, a szakéra külön szó van japánul, bár előfordul, hogy nyugati hatásra szakét is mondanak.

  4. おさけ を のんでいます。 "Éppen alkoholt iszok."

  5. おさけ を のんでいました。 "Alkoholt ittam." ...egy ideig. Például ha megkérdezik, hogy mit csináltál legalább egy ideig, miközben valami más történt. De ha csak elmondod, hogy miket csináltál tegnap, akkor nem kell ez az alak, elég az egyszerű múlt is.

  6. おさけ を のんで、 ばんごはん を たべます。 "Alkoholt iszok, és ebédet eszek mellette." vagy "Alkoholt iszok, és utána ebédet eszek."

  7. おさけ を のんで、 ばんごはん を たべました。 "Alkoholt ittam, és ebédet ettem." Az ivás igéje egyszerűen a kapcsolatos alakjában van, a múltidő a másik igétől függ.

  8. あなた の いもうとさん は かわ で およいでいます か。 "A húgod a folyóban úszik?" Ez egy példa a cselekvés helyére, ráadásul a cselekvés éppen történik, nem általában.

  9. あなた の いもうとさん が かわ で およいでいます か。 "A te húgod úszik a folyóban?". Eddig nem megalapozott alany が szócskát kap.

  10. にほん で しゃしん を たくさん とった。 "Japánban sok fényképet csináltam." Ahogy eddig sokszor, most is lehagytam a mondat témáját és egyben alanyát, mert ilyenkor többnyire nyilvánvaló, hogy magamra gondolok. Hú de önző vagyok!

  11. がくしゃ は かんじ を よんだ。 "A tudós kandzsi-t olvasott." Ezt amúgy több millió japán csinálja naponta, nem csak tudósok.

  12. くま が うさぎ を ころした。 "Egy medve megölte a nyulat."

  13. てがみ を かきます。 "Levelet írok."

  14. てがみ を かきました。 "Levelet írtam."

  15. おふろ に はいりました。 "Megfürödtem."

  16. あなた は どこ に すんでいます か。 "Hol laksz?"

  17. あめ が ふっています。 "Esik az eső (éppen)." A természeti jelenségeknél mindig a が jelzi az alanyt, és nem a は, de csak akkor, ha az a jelenség nem folyamatos és köztudott!

  18. あまみず は おちます。 "Az esővíz esik.". Köztudott, hogy (legalábbis általában) lefele szokott mozogni az esővíz, nem felfele. Folyamatos alakot ebben a mondatban nem igazán illik használni, hisz nem egy éppen történő dolgot írtam le, hanem általánosságot fogalmaztam meg.

  19. うち で テレビ を みた。 "Otthon tévét néztem."

  20. プール で およぎました か。 "Úsztál a medencében?" Itt sincs megemlítve az alany, de kérdezni magunktól ritkán szoktunk, ezért nyilván valaki mástól kérdezzük.

  21. あした ともだち の いえ で パーティ を します。 (あした ashita - holnap) "Holnap a barátom házában bulizni fogunk.". Magyarul csak a "fog" vagy a "lesz" igékkel lehet jövőidőt kifejezni. Japánul az se kell, de igazából nincs rá szükség.

  22. わたし は あの やま に のぼります。 "Azt a hegyet megmászom / meg fogom mászni." Vannak igék, mint itt a mászni, amiknél a célt nem a へ hanem csakis a に jelezheti, mivel az へ az utat, a に a célt fejezi ki.

  23. りょうり して、 たくさん たべて、 それから やすんだ。 (りょうり する ryouri suru - ételt készít, főz; それから sorekara - azután) "Főztem, és sokat ettem, és aztán pihentem." A te-alakkal elég hosszú mondatokat lehet csinálni, de továbbra is az utolsó szótól függ az igeidő.

  24. りんご と バナナ と オレンジ (と) を かって、 ともだち の いえ で かえります。 "Almát, banánt és narancsot veszek, és a barátom házába visszamegyek.". Magyarra fordítva az ilyen mondatokat érdemes ketté, vagy több darabra szedni: "Almát, banánt és narancsot veszek. Utána visszamegyek a barátom házába."

10 megjegyzés:

  1. Helló!
    Mivel ez a legelső hozzászólásom, először szeretném megköszönni az oldalt, nagyon klassz!
    Kérdeznék párat ezekkel a példamondatokkal kapcsolatban:
    15.-nél azért használok に-t mert a mondatban benne van az いる ige?
    Hasonló lenne a kérdésem a 16.-nál is, hogy azért használok が-t, mert természeti jelenség, vagy mert a természeti jelenségeket csak folyamatosan használhatom az いる igével, és annál pedig már egy korábbi leckében említetted, hogy csak が fejezheti ki az alanyt?
    A 22.-nél kérdezném még azt, hogy ott miért nem へ-t használok és miért で-t?

    Előre is köszi.
    Neeliksz

    VálaszTörlés
  2. Szia Neeliksz!
    Jó kérdések. A 15-nél arra céloztam a megjegyzéssel hogy a lakni igét csak folyamatos alakba téve lehet használni és に-vel. Szóval mindkettő fontos, de nem a folyamatos alaktól függ, hogy に vagy で kerül a mondatba, hanem magától az igétől.
    Még ugyanehhez: a folyamatos alakhoz nem kell に. Csak akkor "kötelező" a に, ha az いる ige mint létige szerepel. A folyamatos alak +ている ragjának nem tudom, hogy van-e köze a létigéhez, de az nem befolyásolja a szócskákat.
    Ugyanígy a 16. leckénél se befolyásolja a folyamatos alak. A természeti jelenség miatt kerül oda が.

    A 22. mondatnál lehetne へ is a mondatban. A legtöbb esetben mindegy, amikor irányt fejez ki a szócska. Egyébként a へ azt az apróságot sugallja egy mondatban, hogy úton vagyok, a に pedig azt, hogy egy konkrét célhoz tartok. Azt olvastam valahol, hogy ez a kis különbség a japánok számára se feltétlen fontos. De ezt kezeld óvatosan mert nem élek közöttük... (sajnos, hehe)

    VálaszTörlés
  3. Helló zé!
    Azt hiszem értem, köszi szépen! :)

    VálaszTörlés
  4. Szia!
    Olvastam az előző hozzászólást, és de az én kérdésem válaszára nem jöttem rá még ^^" bár nekem is hasonló lenne.
    Szóval írtál ezekről a "prepozíciókról", へ, に stb. Viszont pár példamondatban (8, 9.) a で-t használtad a "cselekvés helyére", viszont erről (szerintem) eddig még nem írtál. A で is ilyen helykifejező szó?
    Ha későbbi leckében magyarázod meg, úgy is jó.. ^^

    VálaszTörlés
  5. Szia Sachiko!

    Már írtam róla a 22. leckében, nézd vissza! Figyelmesebben olvasd a leckéket.

    VálaszTörlés
  6. Oké, beleestem a hibába T_T ne haragudj.

    VálaszTörlés
  7. Üdv, Zé!

    Ahogy látom, a 8. és a 9. mondat jelentését az a bizonyos téma jelölő dönti el. De mi van akkor, ha a másik beszélő féllel már volt téma a 'huga'? Lehet, hogy kicsit félreértettem valamit a témajelölőkkel kapcsolatban, és itt ütközik ki :S

    VálaszTörlés
  8. Ha már volt téma akkor a 8. mondat lesz érvényes a は-val, mivel már említett alanyról van szó. Egyébként a mondatok magyar fordításai függenek a helyzettől, szóval ha nem azt látod amire gondoltál akkor még nem biztos, hogy tévedsz.

    A は kihangsúlyozza a már tisztázott alanyt. Ha nem akarnád hangsúlyozni akkor egyszerűen el is lehetne hagyni a mondatból.

    VálaszTörlés
  9. Szia Zé,
    A 10. mondattal kapcsolatban lenne egy kérdésem: A たくさん miért nem a főnév előtt van, miért kerül az ige elé így: にほん で たくさん な しゃしん を  とった。?
    ui: nagyon jó az oldal

    VálaszTörlés
  10. Szó szerinti fordításban:
    にほん で しゃしん を たくさん とった。 "Japánban fényképet sokat csináltam."
    にほん で たくさん な しゃしん を とった。 "Japánban sok fényképet csináltam."

    Az első esetben a lényeges szó a たくさん vagyis a "sokat", a második semleges, és nem is fejezi igazán ki amit magyarul értünk alatta. Gyakori, hogy az ige elé kerülnek a たくさん-hoz hasonló határozók.

    VálaszTörlés