2006. március 3., péntek

4. Kérdezzük meg mi az!

Eddig csupa egyszerű kijelentő mondatot írtam japánul, de mi van ha kérdezni akarok valamit? A japán nyelvben szerencsére semmi mást nem kell tenni, mint egy apró szócskát írni a mondat végére, és máris kész a kérdés!

Minta: ... か。 (... ka?) Az eddigiekhez hasonlóan itt is kis karika kerül a mondat végére, viszont a kérdés végére fel kell vinnünk a hangsúlyt. Persze csak szóban. :) Ha lazára veszed a figurát, nem kell a mondat végére tenned semmit, csak felvinni a hangsúlyt, de idegenekkel ilyet ne csinálj.

Megjegyzés: Külföldi hatásra már egy ideje szokás kérdőjelet IS tenni kérdőmondatok végére, még ha ez nyelvtanilag nem is túl szabályos, de ez a japánok számára csak egy stílusjegy.

2. Megjegyzés: A kérdőjel fogalma annyira eltér egy japán ember számára, hogy olyan mondatok végén is megtalálhatod, amiknél kiejtésben felviszik a hangsúlyt, de semmi esetre sem fordítható kérdésnek.

Példák:
  1. あなた の いぬ です か。 (anata no inu desu ka?) "A te kutyád?" Kérdés vonatkozhat arra, hogy kié a kutya, de arra is, kinek a kutyája pisilte le az autómat már megint?

  2. にほん の くるま (です)? (nihon no kuruma (desu)?) "Japán autó?" Ez itt laza volt! Igazából annyira nem is, mert lehet ennél jóval jobban lazítani... de majd később.


Na még mutatok valamit, hogy tökéletes mondatokat tudj kreálni!

これ (kore)ez
それ (sore)az
あれ (are)az ott
どちら (dochira)melyik? (2 közül)
どれ (dore)melyik? (3 vagy több)
なに / なん (nani / nan)mi?

Némi magyarázatra szorulnak ezek a szavak. A これ (kore) akkor használatos, ha hozzád közeli dolgokra utalsz, a それ (sore) olyan esetekre való, amikor a másik félhez közeli dolgokról van szó. Ki nem találnád, de az あれ (are) pedig akkor kell, ha mindkettőtöktől távol van az a valami. Remélem nem túl bonyolult. ;)

A "mi" kérdőszót jelentő なに (nani) és a なん (nan) között nem olyan nehéz választani. Mindkettőt szokás használni, és többnyire felcserélhetők egymással amikor önmagukban állnak. Ha egyéb szócska jön utána, akkor a なん (nan) sokkal valószínűbb, de erre vannak kivételek.

Mi sem jön most jobban, mint egy két példamondat!
  1. これ は なん です か。 (kore wa nan desu ka?) "Mi ez?"

  2. それ は くるま です。 (sore wa kuruma desu) "Az egy autó." Biztos egy kisgyerek kérdezte meg... Majd ha jobb példamondatokat tudtok, akkor írjatok ti! :p

    A これ (kore) kezdetű kérdésre általában それ (sore) a válasz, és a それ (sore) kérdésére これ (kore). Ez azért van, mert a kérdező és a válaszoló helyzetétől függően az a bizonyos dolog vagy az egyikhez, vagy a másikhoz van közel.

  3. どちら です か。 (dochira desu ka) "Melyik (az)?" (pl. Melyikről beszélsz?)

  4. それ です。 (sore desu) "Az az."

  5. にほん の くるま は どれ です か。 (nihon no kuruma wa dore desu ka?) "Melyik autó japán?" (Sok közül.)

  6. あれ です。 (are desu) "Az ott."

  7. がくせい の カメラ は それ です か。 (gakusei no kamera wa sore desu ka?) "Az a diák kamerája?"

    それ は がくせい の カメラ です か。 (sore wa gakusei no kamera desu ka?) "Az a diák kamerája?"

    Vastagon kiemeltem a mondatoknak azt a részét, amire a beszélő rákérdez. A mondat másik részéről tudomásunk van.

  8. はい、 これ です。 (hai, kore desu) "Igen, ez az."

15 megjegyzés:

  1. szíja

    a "gakusei no kamera wa sore desu ka" és a "sore wa gakusei no kamers desu ka" közt mi a különbség jelentésben?úgyértem a végén írtad,h kicsit megváltozik a modnat jelentése szórend változtatáskor.

    VálaszTörlés
  2. Szia!

    Figyelhetnél kicsit a helyesírásodra, ha már engem is folyton piszkálnak vele itt... :p

    A különbség, ahogy írtam is, abban van, hogy mit hangsúlyozol ki beszéd közben. Az első kérdés arra kérdez rá, hogy a "diák kamerája" melyik, a második kérdés, pedig hogy mi "az".

    VálaszTörlés
  3. Nincs pont fordítva a kiemelés? Szerintem pont az első kérdésnél hangsúlyos az "az", a másodiknál pedig a "diák kamerája".

    VálaszTörlés
  4. Ahogy vesszük. Kiemelhetném fordítva is, de akkor más logikával. Most az van vastagon jelölve, ami biztos a mondatban. Azt leszögezve kérdezünk valamit. Fordítottnál az lenne vastag, amit megkérdezünk.

    Magyar logikával talán a te változatod működik, de a japánnál nem. Szerintem a fordított és amit én választottam ugyanúgy adhat okot félreértésekre, de későbbi leckében kitérek a kiemelés témára részletesebben is. (Csak kattints rá a wa_ga cimkére fent.)

    VálaszTörlés
  5. Szia!
    Szerintem a két kérdőmondatot úgy lehetne egyértelműen megkülönböztetni, ha más szórendet használnál:
    A diák kamerája az? - ezt akkor ha arra kérdezünk rá hogy a diáké-e. De ez csak egy ötlet...

    VálaszTörlés
  6. Jol latom a helyzetet?


    A がくせい の カメラ は それ です か。

    Itt tudom, hogy a diaknak van egy kameraja, es azt keresem (tobb kamera kozul).

    それ は がくせい の カメラ です か。

    Itt meg csak latok egy kamerat az asztalon, es sejtem, hogy a diake lehet.

    VálaszTörlés
  7. Aha, valahogy úgy.

    Ajaj, ha ez mindenkinek szemet szúr, lassan kénytelen leszek tenni valamit... :D

    VálaszTörlés
  8. bocs hogy ilyen hülyeséget kerdezek,de hogy lenne az ,hogy "nem,ez nem ez nem a diák kamerája" köszi

    VálaszTörlés
  9. Tankönyvszerűen: いいえ、これ は がくせい の カメラ で は ありません。 (iie, kore wa gakusei no kamera dewa arimasen)

    De miért nem nézed inkább a további leckéket ahol le van írva hogy működik a tagadás? まったく...

    VálaszTörlés
  10. Azt már látom, hogy a "desu ka" mindig a mondat végére kell hogy kerüljön, de van arra valamilyen szabály, hogy a többi szót milyen sorrendben kell felírni?Ha lehet szeretnék kérni mondatképletet, és elnézést hogyha butaságot kérdeztem.

    VálaszTörlés
  11. Ahogy a magyarban, a japánban sem túl kötött a sorrend. A téma általában a mondat elejére kerül, a többit meg szabadon lehet variálni. Azt szokták mondani, hogy az kerül legközelebb az igéhez, amire az közvetlenül vonatkozik. (pl. a tárgya) Mindenesetre változó, konkrét képletet nem lehet hozzá írni.

    VálaszTörlés
  12. Megváltoztattam a mondatokban a kiemelést és alatta a magyarázatot. Remélem így már érthetőbb lesz.

    VálaszTörlés
  13. szia azt nem értem, mikor írtad a 2. példamondatot:
    "にほん の くるま (です)? (nihon no kuruma (desu)?) "Japán autó?" Ez itt laza volt! Igazából annyira nem is, mert lehet ennél jóval jobban lazítani... de majd később."

    nah itt miért nem kell a ka a végére?か

    értem hogy laza voltál:D de ezt takarja a lazaság hogy nem mindig kell kitenni?

    VálaszTörlés
  14. A lazaság alatt inkább közvetlen stílust lehet érteni, amit ismerősökkel használhatsz. (Ha nagyon lazára akarnám fogni akkor írhatnék sok más dolgot ;) )

    A か nélkül is kérdés a mondat, de a hanglejtéssel jelezni kell ezt. Azért is írtam a kérdőjelet a végére. Amikor idegenekkel beszélsz, érdemes a lehető legtöbb nyelvtani szabályt betartani, viszont haveroknál elég sok dolgot ki lehet hagyni a mondatokból.

    VálaszTörlés