2006. március 30., csütörtök

15. Az igék tagadása

Az igéknél egy picit bajosabb minden, és ezt hamarosan te is megtapasztalhatod! Örülsz, ugye?

Az igék vége egyszerű szabályok szerint alakul,, de sokféle végződésű ige van. Nekem természetesnek tűntek a változások, és hamar megtanultam őket. Remélem ez veled se lesz máshogy!

Van egy jó meg egy rossz hírem. A jó hír: az udvarias -ます végű alakja minden igének pontosan ugyanúgy alakul. A rossz hír: a többit is muszáj megtanulni.

A -ます alak tagadása rendkívül egyszerű, csak írjuk át arra, hogy -ません és kész is vagyunk. Egy-két fentebb leírt példamondatot átírok, hogy könnyebb legyen:
  1. わたし は いきます。 "Én megyek."

  2. わたし は いきません。 "Én nem megyek." Könnyű, igaz?

  3. この ねこ は はしります。 "Ez a macska fut."

  4. この ねこ は はしりません。 "Ez a macska nem fut." Ugyanúgy alakul, mint a 2. mondat.

  5. せんせい は よみません。 "A tanár nem olvas." Ez is.

Összetett mondatoknál (amikről majd később lesz szó), ez az udvarias alak csak az utolsó igénél használható, ezért már most érdemes megtanulni a szótári alakok tagadást. A -ru végű igéknél egyszerűbb a helyzet, az -u végűeknél nem annyira. (Vigyázat! még mindig vannak -u végűnek számító る szótagú igék!)

Azt hiszem ehhez nem árt egy táblázatot írni:

る végződésű igejelentésetagadása
たべるeszikたべない
みるnézみない
おしえるtanítおしえない



Érdemes itt szünetet tartani egy kis magyarázat kedvéért. A る az ige végén megváltozik arra, hogy ない. Ez nem ugyanaz a ない ami a mellékneveknél volt, vagyis nem egészen, de talán ez most mindegy is. Arra változik és kész.

Ez a ない fel fog tűnni a következő táblázatban is:

う végződésű igejelentésetagadása
かう(meg)veszかわない
いくmegyいかない
およぐúszikおよがない
ころすölころさない
まつvárまたない
しぬmeghalしなない
よぶhív よばない
のむiszikのまない
とまるmegállとまらない


Itt is elég egyszerű a képlet, mindenhol az -u végződés átváltozott arra, hogy -あない. Kivéve a legelső esetet, ahol az う-ból わない lett. Az utolsó szótagtól függ, hogyan alakul a rag, ezért elég mindegyikhez egyetlen példát megadni. A többit már ki lehet találni. Például: の → のまない és よ → よまない

Meg kell említeni a rendhagyó igéket. Ezek egyszerűen nem tudnak viselkedni...

rendhagyó igejelentésetagadása
くるjönこない
するcsinálしない
ある(valahol) van*ない

*Furcsa módon az ある ige annyira rendhagyó, hogy a tagadott ない alakja melléknév, ami azt jelenti "nem létező". Viszont az udvarias alak tagadása semelyik rendhagyó igének sem rendhagyó. Vagyis az あります tagadása ありません.

8 megjegyzés:

  1. Hello!
    Mi a különbség pl. a tanít és megáll igék -ru végződése között, az egyik mért lesz egyszerűen -nai, a másik pedig -ranai. Honnan zudom hogy valami ugyan -ru végződésű, mégis úgy viselkedik, mint egy -u végződésű?
    köszi

    VálaszTörlés
  2. Azt hiszem a 8. leckében írtam először, hogy csak az -iru és -eru végű igék lehetnek -ru végződés szerint ragozott igék. A többi -ru mind u végűnek számít. Amelyik szónál nem így van, ott legtöbbször nagy U betűt írok a listában az olvasatához. Néha talán elfeledkezek róla de igyekszem. :p

    VálaszTörlés
  3. Szia Zé
    Az lenne a kérdésem, hogy azokban az igékben, ahol az u egyedül áll, mint a kau igében, ott mindig vanai lesz belőle? Pl: tatakau -> tatakavanai?
    Köszönettel gokusan

    VálaszTörlés
  4. Erre egyszerű válaszolni. Igen, mindig.

    VálaszTörlés
  5. いる -> いない esetleg nem tartozik valahol ide?

    VálaszTörlés
  6. Az いる nem rendhagyó, ezért nem tartottam fontosnak kiemelni.

    VálaszTörlés
  7. Hello (megint) :)

    Ezután a kérdés után igyekszem lelőni magam,hogy ne legyen több. (vagy jobban figyelek.:P) tehát a kérdés: a shinu igéből miért lesz shinanai,és miért nem csak shinai? hiszen a nu már átalakul na szótaggá,amihez csak a nai hiányzik,nem? vagyis nyilván nem,csak nem értem a logikát:) köszi!

    VálaszTörlés
  8. Pontosan! Ha a nu-ból na lesz akkor az shina-, ahhoz jön még egy nai, vagyis shinanai.

    VálaszTörlés