Az igék vége egyszerű szabályok szerint alakul,, de sokféle végződésű ige van. Nekem természetesnek tűntek a változások, és hamar megtanultam őket. Remélem ez veled se lesz máshogy!
Van egy jó meg egy rossz hírem. A jó hír: az udvarias -ます végű alakja minden igének pontosan ugyanúgy alakul. A rossz hír: a többit is muszáj megtanulni.
A -ます alak tagadása rendkívül egyszerű, csak írjuk át arra, hogy -ません és kész is vagyunk. Egy-két fentebb leírt példamondatot átírok, hogy könnyebb legyen:
- わたし は いきます。 "Én megyek."
- わたし は いきません。 "Én nem megyek." Könnyű, igaz?
- この ねこ は はしります。 "Ez a macska fut."
- この ねこ は はしりません。 "Ez a macska nem fut." Ugyanúgy alakul, mint a 2. mondat.
- せんせい は よみません。 "A tanár nem olvas." Ez is.
Összetett mondatoknál (amikről majd később lesz szó), ez az udvarias alak csak az utolsó igénél használható, ezért már most érdemes megtanulni a szótári alakok tagadást. A -ru végű igéknél egyszerűbb a helyzet, az -u végűeknél nem annyira. (Vigyázat! még mindig vannak -u végűnek számító る szótagú igék!)
Azt hiszem ehhez nem árt egy táblázatot írni:
る végződésű ige | jelentése | tagadása |
たべる | eszik | たべない |
みる | néz | みない |
おしえる | tanít | おしえない |
Érdemes itt szünetet tartani egy kis magyarázat kedvéért. A る az ige végén megváltozik arra, hogy ない. Ez nem ugyanaz a ない ami a mellékneveknél volt, vagyis nem egészen, de talán ez most mindegy is. Arra változik és kész.
Ez a ない fel fog tűnni a következő táblázatban is:
う végződésű ige | jelentése | tagadása |
かう | (meg)vesz | かわない |
いく | megy | いかない |
およぐ | úszik | およがない |
ころす | öl | ころさない |
まつ | vár | またない |
しぬ | meghal | しなない |
よぶ | hív | よばない |
のむ | iszik | のまない |
とまる | megáll | とまらない |
Itt is elég egyszerű a képlet, mindenhol az -u végződés átváltozott arra, hogy -あない. Kivéve a legelső esetet, ahol az う-ból わない lett. Az utolsó szótagtól függ, hogyan alakul a rag, ezért elég mindegyikhez egyetlen példát megadni. A többit már ki lehet találni. Például: のむ → のまない és よむ → よまない
Meg kell említeni a rendhagyó igéket. Ezek egyszerűen nem tudnak viselkedni...
rendhagyó ige | jelentése | tagadása |
くる | jön | こない |
する | csinál | しない |
ある | (valahol) van | *ない |
*Furcsa módon az ある ige annyira rendhagyó, hogy a tagadott ない alakja melléknév, ami azt jelenti "nem létező". Viszont az udvarias alak tagadása semelyik rendhagyó igének sem rendhagyó. Vagyis az あります tagadása ありません.
Hello!
VálaszTörlésMi a különbség pl. a tanít és megáll igék -ru végződése között, az egyik mért lesz egyszerűen -nai, a másik pedig -ranai. Honnan zudom hogy valami ugyan -ru végződésű, mégis úgy viselkedik, mint egy -u végződésű?
köszi
Azt hiszem a 8. leckében írtam először, hogy csak az -iru és -eru végű igék lehetnek -ru végződés szerint ragozott igék. A többi -ru mind u végűnek számít. Amelyik szónál nem így van, ott legtöbbször nagy U betűt írok a listában az olvasatához. Néha talán elfeledkezek róla de igyekszem. :p
VálaszTörlésSzia Zé
VálaszTörlésAz lenne a kérdésem, hogy azokban az igékben, ahol az u egyedül áll, mint a kau igében, ott mindig vanai lesz belőle? Pl: tatakau -> tatakavanai?
Köszönettel gokusan
Erre egyszerű válaszolni. Igen, mindig.
VálaszTörlésいる -> いない esetleg nem tartozik valahol ide?
VálaszTörlésAz いる nem rendhagyó, ezért nem tartottam fontosnak kiemelni.
VálaszTörlésHello (megint) :)
VálaszTörlésEzután a kérdés után igyekszem lelőni magam,hogy ne legyen több. (vagy jobban figyelek.:P) tehát a kérdés: a shinu igéből miért lesz shinanai,és miért nem csak shinai? hiszen a nu már átalakul na szótaggá,amihez csak a nai hiányzik,nem? vagyis nyilván nem,csak nem értem a logikát:) köszi!
Pontosan! Ha a nu-ból na lesz akkor az shina-, ahhoz jön még egy nai, vagyis shinanai.
VálaszTörlés