Mielőtt belekezdenék, elevenítsük fel a です különböző alakjait:
egyszerű alak | udvarias alak | alakja |
だ | です | jelenidő |
だった | でした | múltidő |
で は ない/じゃ ない | で は ありません | tagadás |
Megjegyzés: A です múltidejű tagadása a következő szabályok szerint kikövetkeztethető, ezért azt nem említem külön. A で は-ban levő は itt is "wa" olvasattal szerepel.
Összesen kétféle múlt idejű tagadást kell megjegyezz. Nem kell minden szófajhoz külön egy sajátot. A tagadott alakok egyik fele a ない toldaléknak köszönhetően melléknévvé alakul, ezért azokat mind ugyanúgy kell múltidőbe tenni.
Minta, ahogy az előző leckében is: mntかった (mnt+katta) Vagyis a ない (nai) végű tagadott szavak múltidőben なかった (nakatta) végűek lesznek.
Ez az alak az összes egyszerű (nem udvarias) tagadott igénél használható, mivel mindegyik ない-ra végződik jelen időben. Ha a -なかった végű szót udvariassá akarod tenni, hozzáillesztheted a です-t is:
たべる eszik -> たべない nem eszik -> たべなかった (です) nem evett
あつい forró -> あつくない nem forró -> あつくなかった (です) nem volt forró
げんき な egészséges -> げんき で は/じゃ ない nem egészséges -> げんき で は/じゃ なかった (です) nem volt egészséges
Példák:
- みせ で パン を かわなかった (です)。 (パン pan - kenyér) "Nem vettem a boltban kenyeret."
- おおきい やま は むかし おおきくなかった (です)。 "A nagy hegy régen nem volt nagy."
- きのう こうえん は しずか じゃ なかった (です)。 (こうえん kouen - park) "A park nem volt csöndes tegnap."
Az udvarias tagadott alakú igék múltidőbe ennél is egyszerűbben tehetők:
Minta: A+ません でした (A+masen deshita) Azaz az udvarias tagadott kifejezés végére でした kerül.
たべます eszik -> たべません nem eszik -> たべません でした nem evett
げんき な egészséges -> げんき で は ありません nem egészséges -> げんき で は ありません でした nem volt egészséges
です → で は ありません → で は ありません でした. Rendhagyó igeként a です jól mutatja, hogy ez a fajta múltidejű tagadás mindenhol pontosan ugyanúgy alakul.
A valódi melléknévnek nincs ilyen alakja, az a fentebbiek alapján pl. あつくなかった です lesz. A です szolgál itt az udvarias alak kiegészítéseként.
Például:
- ラジオ は テレビ を みません でした。 "A rádió nem nézett tévét." Képtelenség, mi?
- けいたい が げきじょう で べんり で は ありません でした。 (けいたい keitai - mobil, げきじょう gekijou - színház) "A mobiltelefonok nem voltak hasznosak a színházban.". A が a mondatban azt feltételezi, hogy nem a mobilokról beszéltünk idáig.
- けいたい は げきじょう で べんり で は ありません。 "A mobil nem hasznos a színházban.". Azzal, hogy a mobil lett a téma és eltűnt a múltidő, általános esetet írtam le, nem egy konkrét történést.
Az utolsó példamondatban (けいたい は げきじょう で べんり で は ありません。) (meg az utolsó előttiben is...) miért a で jelöli a helyet? Nem csak igék esetén van a で?
VálaszTörlésA mondatok szócskái sok esetben az igétől függnek. に akkor kerül hely után a mondatba, ha dolgok egy helyen levését vagy létezését írjuk le vele. Az ある ugyan szerepel a mondatban, de csak a ではありません vagyis a です udvarias tagadó alakjaként.
VálaszTörlés