Valójában egy egyszerű rag következik, amit igékhez szokás fűzni. Azért nehéz egy picit, mert gyakran használják más ragokkal vagy szerkezetekkel együtt. A ragozott alak neve műveltető, de ez a megnevezés csak részben jó rá. Alapesetben kötelező vagy megengedő jelleggel, mással elvégeztetett cselekvésről van szó. Ez magyarul annyit jelent, hogy vagy kötelezel valakit valamire (mosogass el!), vagy megengeded, hogy megtegye (akár el is mosogathatsz, ha annyira szeretnél). Ennél persze többre is képes ez a rag.
Ismét táblázat következik. A ragozás szokás szerint az ige típusától függ. Az -u igéknél a tagadó tőhöz せる kapcsolódik:
| う végződésű ige | jelentése | műveltető | jelentése |
| 笑う（わらう） | nevet | 笑わせる（わらわせる） | nevettet* |
| 驚く（おどろく） | meglepődik / megijed | 驚かせる （おどろかせる） | meglep / megijeszt |
| 泳ぐ（およぐ） | úszik | 泳がせる（およがせる） | úsztat |
| 殺す（ころす） | öl | 殺させる（ころさせる） | megölet |
| 待つ（まつ） | vár | 待たせる（またせる） | várat |
| 死ぬ（しぬ） | meghal | 死なせる（しなせる） | meghalásra késztet |
| 呼ぶ（よぶ） | hív | 呼ばせる（よばせる） | hívat |
| 飲む（のむ） | iszik | 飲ませる（のませる） | itat |
| 切る（きる） | vág | 切らせる（きらせる） | vágat |
* Rögtön a legelső szónál látszik, hogy a mással elvégeztetett cselekvés lehet önkéntelen is.
A -ru igéknél a tőhöz させる kapcsolódik:
| る végződésű ige | jelentése | műveltető | jelentése |
| 食べる（たべる） | eszik | 食べさせる （たべさせる） | etet |
| 見る（みる） | néz | 見させる（みさせる） | megnézet |
A rendhagyó igékről sem feledkeztem meg:
| rendhagyó ige | jelentése | műveltető | jelentése |
| する | csinál | させる | csináltat |
| 来る（くる） | jön | 来させる（こさせる） | jövésre késztet |
A ragozott alak mindig tárgyas és -ru végű igének számít! Az eredeti ige viszont lehet tárgyas de tárgyatlan is.
Ez idáig megszokottan zajlott, de nem lehet minden ilyen egyszerű. A mondatszerkezet ugyanis függ az igétől! Ha rutinosabb nyelvtanuló vagy akkor észrevehetted, hogy korábban az igétől és a ragjától is függött a mondatrészek szerepe. Ahogy ragoztad az igét, más és más szócskát kapott az alany, a tárgy vagy bármi más. (Nyilvánvalóan japánul a szócskától függ mi az alany vagy a tárgy, de ez magyarul nem mindig látszódik.)
A műveltető szerkezetben a szócskák attól függenek, kell-e tárgyat tenni az igéhez.
Minta: A は/が B に C を X。 (A wa/ga B ni C o X.) "Az A a B-vel a C-t X." Tárgyas ige esetén, amikor tárgy van a mondatban, a C tárgy megkapja az őt illető szokásos を szócskát az ige pedig csak tárgyas ige lehet. A B akinek vagy aminek a cselekvést végeznie kell に szócskát kap, az okozó vagy utasító A pedig a mondat témája/alanya lesz (は vagy が).
Minta: A は/が B を X。 (A wa/ga B ni X.) "Az A a B-vel X." Ez sokkal egyszerűbb, ugye? Nagy meglepetésként akinek a cselekvést végeznie kell を szócskát kap. A példamondatok magyar fordításában majd igyekezni fogok a kényszerből cselekvő B-t tárgyként fordítani ahol lehet.
Példák:
- 母（はは） は 息子（むすこ） に 宿題（しゅくだい） を 書かせます（かかせます）。 "Az anya megíratja a fiával a leckét." Az ige tárgyas, és tárgy is szerepel a mondatban.
- 熊（くま） の 飼い主（かいぬし） は 熊（くま） に 蜂蜜（はちみつ） を 盗ませた（ぬすませた）。 (飼い主 kainushi - állattartó, állat gazdája, 蜂蜜 hachimitsu - méz) "A medve tulajdonosa a medvével mézet lopatott." Kell nekem is egy medve... Mindkét mondatban -val / -vel ragot kapott az elszenvedő a magyar fordításban, és szerepelt tárgy is a mondatban, ahogy a japán megfelelőkben is.
- 毎日（まいにち） 私（わたし） を 働かせます（はたらかせます）。 "Minden nap megdolgoztat engem." Ebben az esetben tárgyatlan igét használtam, mégis szerepelt tárgy a mondatban. Ráadásul a cselekvő volt az. Láthatod, hogy a műveltető ige mindig tárgyas.
- どうして 彼（かれ） に 仕事（しごと） を やらせて います か。 "Miért vele csináltatod meg a munkát?" Ebben a mondatban megfigyelheted, hogy a folyamatos alaknál az alapigét kell műveltető formába ragozni, nem pedig a folyamatosságot jelző いる-t.
A megengedő/műveltető ragnak van még egyéb szerepe is, amiről a következő lecké(k)ben fogok írni.
Megjegyzés: A fenti ragnak van rövidebb változata is, de ezt csak ritkán használják. Az -u végű igéknél せる helyett す (pl. 聞かせる （きかせる） → 聞かす （きかす）), a -ru végű igéknél させる helyett さす (pl. 食べさせる （たべさせる） → 食べさす （たべさす）) lehet a rag. Pár igénél nem ritkák ezek a változatok, de azok különálló szóként szerepelnek a szótárakban, ráadásul a jelentésük is átalakulhatott.
よ！
VálaszTörlés単刀直入に言うよ。 「彼をやらせる」と言う文章にどうしても納得できない。ハッキリ断言できないが恐らく間違っている。「彼にやらせる」のほうが少なくとも日本語的で正しいと思う。
根拠は「私にやらせて（下さい）」とよく言うが「私をやらせて下さい」は聞いたことが無い。そもそも「彼にやらせる」は文章として目的語が省略しているかれ不完全である。目的語を加えていれば：
どうして彼に そんな大事な仕事を やらせていますか。
これはあなたが書いた他の例文と匹敵する。話しているとき日本語でもハンガリー語と同様文脈がしょっちゅう省略されるがあるけど助詞がそのせいで変わることがない。
(Általában javítási javaslattal kapcsolatos hozzászólásokat nem rakok ki az oldalra, mert nem sokáig maradnak aktuálisak, de most kivételt teszek. Hadd gyakoroljon mindenki egy kis japánt.)
VálaszTörlésEz tanulságos eset, tekintetbe véve mennyire támaszkodok egyes bejegyzéseknél a nyelvtani összefoglaló könyvre. Valóban, a tárgy kihagyásától nem változik a szerkezet.
Hi!
VálaszTörlésNem akarok szorszalhasogato lenni, de
どうして 彼（かれ） に は 仕事（しごと） を やらせて います か
itt mintha egy は felesleges lenne...
Ahogy egy masik peldadban is latni lehet
母 は 息子 に 宿題 を 書かせます
a にhez nem kell は. Ha a mondatban kifejezett kerdo szo van (何、何故、どうして、どうやって stb), akkor nincs szukseg a temajelzo partikulara, mivel a tema maga a kerdoszo. Ellenben az altalanos kerdomondatokban, mikor a mondat kerdo voltat csak a mondat vegi か jelzi a legtobb esetben a は jelzi mire iranyul maga a kerdes.
pl.
kerdoszavak
学校がおわったら家で何をしますか。
今日どうして遅刻しましたんですか。
amikor nincs kerdoszo, de kell は a mondatba
今日の晩御飯はなんですか。
世界一美しい女性は誰ですか。
amikor nincs kerdoszo, es nem kell は a mondatba
私の話を理解できましたか。
Hello!
VálaszTörlésVan egy érdekes észrevételem ezzel a szerkezettel kapcsolatban. Igazából ez már régebben is felmerült bennem. Írtad ugye, hogy a rövidebb műveltetőt ritkán használják, kivéve azoknál, amik külön benne vannak a szótárban. Szerintem viszont az csak a tárgyas formája annak az igének. Írok egy példát: ugoku-ugokasu. Elvileg az ugokasu, ugyanúgy azt jelenti, hogy mozgat, mint az ugokaseru. Viszont, ha belegondolunk, nem mindegy, hogy vmit kézzel megmozgatunk: 私はボールを動かした。, vagy pl. egy embert arra késztetünk, hogy mozogjon: 体育先生は子供たちを動かせた。 Nem biztos, hogy helyesen írtam, de azért remélem nagyjából érthető. Hasonló eset pl. a kaeru-kawaraseru. Magyarra fordítva mindkettő azt jelenti, hogy változtat, de mégis van különbség.
Licht: Valóban, le is szedtem azt a は-t a mondatból.
VálaszTörlésA magyarázatnál "amikor nincs kerdoszo, de kell は a mondatba". Gondolom ehelyett "amikor VAN kerdoszo, de kell は a mondatba" akart lenni.
Atti: Ez egy olyan helyzet, amikor általában a szótárban levő, és ahogy írtam kicsit mást jelentő igeként használják a szót, ami valóban mást jelent.
VálaszTörlésEttől függetlenül jobb felhívni a figyelmet arra, hogy ha valaki begyakorolja a rövidebb formulát legyen tisztában vele, hogy mást fog mondani, mint amit szeretett volna. De legalábbis nem lesz egyértelmű mire céloz.
(Ezeknek a megjegyzéseknek szerintem a fórumban vagy emailben lenne a helye. Azért válaszolok itt, mert ez nem egy könnyű téma.)
Üdvözletem!Nagyon jó az oldal, nekem már rengeteg segítséget nyújtott.
VálaszTörlésKérdésem a következő:
あなたを笑わせた-azaz, megnevettettelek
あなたに笑わせた-azaz, megengedtem, hogy nevess
Helyesek-e ezek a mondatok, vagy az ilyen akarattól független, érzelmi igéknél, mint amilyen a 笑うis,csak egyféle partikulát lehet használni, kiegészítve mondjuk a muriyari, vagy a sukina dake kifejezésekkel?
Nagyon köszönöm!
Viczián Ottó
Kedves Ottó!
VálaszTörlésAz első mondat szerintem helyes, de a második nem. A 無理やり笑わせた olyasmit jelent, hogy rákényszerítettem a nevetésre, a 好きなだけ笑わせた kifejezés pedig számomra nagyon furán hangzik. Úgy gondolom, ilyet nem mondanak.
Lehet, hogy tévedek, de szerintem ez a szerkezet egyáltalán nem jó erre. Ebben a témában annyira még nem vagyok otthon, hogy természetesen menjen, gyakran utána kell nézzek... :S
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
VálaszTörlés