2007. január 7., vasárnap

50. Mondat a mondatban, most már tényleg

Megígértem, hogy magyarázni fogok, de előbb megmutatom, hogyan illesszed mondatba a korábbi példákat:
  1. あの おまわりさん が かしこい です。 "Az a rendőr okos."

  2. あの おまわりさん が 来ました(きました)。 "Az a rendőr idejött."

  3. 来た(きた) おまわりさん が かしこい です。 "A rendőr, aki idejött, okos.". Aláhúztam az előző leckéből átvett példát.

  4. ねむっている くま が 夢(ゆめ) を 見ています(みています)。 (夢 yume - álom) "A medve, aki alszik, álmot lát." Több ilyen mondat után látni fogod, hogy nem mindig szép szó szerint fordítani. Máshogy szokás: "A medve alszik, és álmot lát.". Hosszabb összetételeknél az is előfordul, hogy érdemesebb két külön mondatba szedni a fordítást.
Az igék látszólag megjelentek a mondat elején, de igazából nem a mondat elején jelentek meg, hanem egy újabb, beillesztett mondat végén állnak. Persze bárhogy is magyarázom, tényleg van a mondat elején egy ige, de ez nem szegi meg a korábban felállított "az ige a mondat végén szerepel" szabályt. Pusztán arról van szó, hogy egy egész mondattal jellemeztem egy főnevet. Ez a mondat akár bővített mondat is lehetne. Azaz nem csak egyetlen igéből állhat, hanem lehet rendesen megfogalmazott, hosszú, több tagmondatot tartalmazó szörnyeteg is.

Mondjuk nézd meg ezeket:
  1. どうけつ で ねむっている くま が 夢(ゆめ) を 見ています(みています)。 (どうけつ - barlang) "A medve, aki a barlangban alszik, álmot lát.". Ennél jóval összetettebb mondatot is lehet írni, például olyat is, ahol a mondaton belüli mondatban is van egy újabb mondat:

  2. (くるま) を うんてん する くま です。 (車 kuruma - autó, うんてん する - vezet) "Autót vezető medve."

  3. この 車(くるま) は はやく はしります。 "Ez az autó gyorsan megy."

  4. はやく はしる 車(くるま) を うんてん する くま です。 "Gyorsan menő autót vezető medve.". Ez nem hangzik túl magyarosan, de ez a szó szerinti fordítás. Szebben: "A medve autót vezet, ami gyorsan megy." vagy "A medve autót vezet. Az autó gyorsan megy.". Ez a fajta mondat picit nehezen érthető, mert magyarul máshogy szoktunk gondolkozni, és mert összetett. Gyakorold sokat!

A です igének tűnik, de igazából nem az. Az erre végződő mondatok belső mondattá alakítására egész más szabályok vonatkoznak:
  • Ha a です pusztán udvariasságból van kint (pl. egy múltidejű melléknév után), olyankor teljesen el kell hagynod:

    1. くま が こわい です。 → こわい くま

    2. くま が こわかった です。 → こわかった くま

    Persze alapból nem jutna senki eszébe odaírni azt a です-t, de ha már bonyolultabb mondatokkal foglalkozol, elronthatod.

  • A -na melléknév a です előtt általában lefelejti a な szótagot, de belső mondat végén megtartja. Persze a です-től megszabadul:

    1. (わたし) の ペット は いつまでも 大切(たいせつ) です。 - "A háziállatom mindig is fontos lesz."

    2. (わたし) の いつまでも 大切(たいせつ) な ペット が 犬(いぬ) ではありません。 "A számomra mindig fontos háziállat nem a kutya."

  • Főnévnél a belső mondatban です helyett の áll:

    1. あの方(かた) が 日本人(にほんじん) です。 "Az a személy japán.". (あの方 ano kata - az a személy (udvarias megfogalmazás))

    2. あの方(かた) が 日本人(にほんじん) です。 → 日本人(にほんじん)  あの方(かた) です。

    3. 日本語(にほんご) の 先生(せんせい)  方(かた) です。 "Az a személy japántanár.". Ugyanez mondatba foglalva:

    4. 日本語(にほんご) の 先生(せんせい)  方(かた) が 休んでいます(やすんでいます)。 "Az ember, aki japántanár, pihen." vagyis "A japántanár pihen."
Érdekes módon a だ ragozott alakjai (だった múltidő, じゃない tagadás, じゃなかった tagadó múltidő) nem változnak át semmivé:
先生(せんせい) だった あの方(かた) です。 "Az a tanárvolt személy az."

Végül ebben a leckében utolsó szabályként: A belső mondatokban is lehet egy alany, de ez az alany sosem lesz a teljes mondat témája! Vagyis nem lehet utána は, kizárólag a が jöhet szóba. A が helyett a の is megengedett az egyszerűbb belső mondatokban, de az összetettebbekben már nem használható.

Például:
  1. モーリツカ の 頭(あたま) が 大きい(おおきい) です。 "Mórickának nagy a feje." Japánosabb lenne a モーリツカ は 頭(あたま) が... használata, de mást akarok most bemutatni.

  2. (あたま) が/の 大きい(おおきい) モーリツカ が 学校(がっこう) を 休んでいます(やすんでいます)。 "A nagyfejű Móricka hiányzik az iskolából.". A モーリツカ után álló が lehetne は is, ha az lenne a téma, de az 頭(あたま) utáni nem, mivel az a belső mondathoz tartozik. Ebben a mondatban nincs szükség az 大きい(おおきい) után a です semmilyen alakjára, mivel az már eleve melléknév.

4 megjegyzés:

  1. Ha jól értem, akkor ez a mondat:
    頭 が 大きい モーリツカ は 学校 を 休んでいる。
    így is jó
    大きい 頭 の モーリツカ は 学校 を 休んでいる。
    ?
    Nagyfejű, aki Móricka, az hiányzik az iskolából.

    A 「大きい 頭 の」 részt a 「..大きい 頭 だ 」(rész)mondatból alkottam. :)

    Csak bizonytalankodva kérdezem, de akkor ezek szerint minden főnév のfőnév összetételt egy belső mondatos (ami eredetiben だra végződik) szerkezetnek lehet felfogni ?
    És akkor a 私じゃない本 (nem én könyvem), a 私の本 alapján értelmezhető ?

    másik:
    日本語の先生の方です。 "Az az ember egy japántanár."
    Itt a japán mondat nem mutat rá a személyre, ugye ?

    VálaszTörlés
  2. Amibe én bele tudok kukorékolni: 私じゃない本 ... nem vagyok könyv. A baj csak az, hogy ez a szó szerinti ferdítés, ha visszafordítanánk japánra, ez lenne: 私は本じゃない, tekintve, hogy az igét (desu - ja nai) a végére kell zavarni.
    A 私の本 meg egyébként is "az én könyvem" lenne.


    Az előtte lévő második mondat meg szerintem azt jelenti:
    A nagy fej Mórickája hiányzik a suliból.
    Namármost az Ookii atama desu-ből indultál ki? Mert ez nem lesz jó, ugyanis ez csak simán nagy fejet jelent.
    Ha Zé-nek igaza van (miért ne lenne), akkor viszont a Nagyfejű Móricka az az Atama ga ookii Móricka lesz (fejét illetőleg nagy Móricka? :D)

    Szal maradjunk abban, hogy a második nem egészen stimmel :]

    VálaszTörlés
  3. A könnyebbekre válaszolok először, mert az első kérdés magyarázatán törnöm kell a fejem... :S
    Az egyszerű főneves összetételeknél akkor használhatod a の-t, ha az valamilyen jelzőt csinál az előtte levő szóból. Ha nem alkalmas jelzőnek a szó akkor nem.
    Az a の ami a belső mondatokban van szerintem csak szokás. Valami régi dolog lehet ami megragadt, és igazából nem is látom, hogy olyan sűrűn használnák.
    De egyik の se az az igazi birtokos jelző の mint a 私の本 esetben. 私のじゃない本 nem-az-enyém könyv jobb mint a 私じゃない本 nem-én-vagyok könyv. (persze csak szó szerinti fordításban tűnnek ilyen bénának :D)

    Az a mondat tényleg nem mutat rá, de nehéz úgy megfogalmazni magyarul szövegkörnyezet nélkül magában, hogy értelmes legyen :( és sok szituációban jelentheti ezt mondjuk megfelelő válaszban.

    Az első mondatra visszatérek, mert kiokoskodtam valami... okosat :D
    Azt látom, hogy azt használtad ki, hogy a だ-ból の lesz. Akkor nézzük mi lenne az 大きい 頭 の モーリツカ (は 学校 を 休んでいる。)-ból visszafelé, ha kiszedem azt a belső mondatot és csinálok belőle egy másikat:
    モーリツカ が 大きい 頭 です。"Móriczka egy nagy fej."
    Amikor egy mondatot egy főnév elé beviszel, akkor az a mondat majdnem hogy változatlanul megmarad. És csak olyan mondatokkal csinálhatod amiben szerepelt az a főnév eredetileg. Ha egy mondatban nincs alany, birtokos vagy egyéb, akkor az valószínűleg nem alkalmas erre. (ez az utolsó abszolút nem biztos, mert csak most hoztam össze valahogy)

    Talán könnyebb erre így gondolni. Egyébként még nem találtam szabályt erre vonatkozólag...

    VálaszTörlés
  4. Köszönöm.
    Furmányos ez a japán nyelv. :D
    Még emésztem, de kis gyakorlással majd csak belerázódok :P

    VálaszTörlés