Az idő szavai

A fontosabb idővel kapcsolatos szavak a következők:

いま (ima)	most
きょう (kyou)	ma
あした (ashita)	holnap
あさって (asatte)	holnapután
きのう (kinou)	tegnap
おととい (ototoi)	tegnapelőtt
むかし (mukashi)	régi idők, régen
ごぜん (gozen)	délelőtt
ごご (gogo)	délután
ひる (hiru)	dél
ばん (ban)	este
よる (yoru)	éjszaka
あさ (asa)	reggel
ちょうど (choudo)	pontban
に／ひ (ni / hi)	nap
しゅう (shuu)	hét
しゅうまつ (shuumatsu)	hétvége
つき／げつ (tsuki / getsu)	hónap
ねん／とし (nen / toshi)	év
せんしゅう (senshuu)	múlthét
こんしゅう (konshuu)	e-hét
らいしゅう (raishuu)	jövőhét
せんげつ (sengetsu)	múlt hónap
こんげつ (kongetsu)	e-hónap
らいげつ (raigetsu)	jövő hónap
きょねん (kyonen)	tavaly / múlt év
ことし (kotoshi)	idén / ez-év
らいねん (rainen)	jövő év
じ (ji)	óra
ふん (fun)	perc
びょう (byou)	másodperc

Van pár szó, amit többféleképp is lehet mondani, de nem mindegy hogyan! A következő leckékben az időről fogok írni, és mindenhol megemlítem majd, ami a helyes szóhasználathoz kell.

A hét szavaira is kitérek, még mielőtt továbblépnénk. Ezeket a szavakat leírom kanjival is, mert fontosak.

A hét napjai:

Magyarul	Japánul	Kanjival
Hétfő	げつようび (getsuyoubi)	月曜日
Kedd	かようび (kayoubi)	火曜日
Szerda	すいようび (suiyoubi)	水曜日
Csütörtök	もくようび (mokuyoubi)	木曜日
Péntek	きんようび (kin'youbi)	金曜日
Szombat	どようび (doyoubi)	土曜日
Vasárnap	にちようび (nichiyoubi)	日曜日

Naptárakban, menetrendekben vagy akár reklámokban a hét napjait nem szokás kiírni teljesen, csak az első kanjit zárójelben. Dátumok után gyakran látni például: (土). Ez azt jelenti, hogy az adott dátum szombatra esik.