Az igék múltidejéhez a szó utolsó szótagját kell megváltoztatni, ahogy idáig is, de a szavak utolsó szótagjai teljesen elváltozhatnak ragtól függően. A következő táblázatban az igék múltidejét mutatom be.
Először az -u végű igék:
う végződésű ige | múlt ideje |
かう | かった |
きく | きいた |
およぐ | およいだ |
ころす | ころした |
まつ | まった |
しぬ | しんだ |
よぶ | よんだ |
のむ | のんだ |
ある | あった |
A fenti igék csak példák. Minden ige utolsó szótagja hasonló módon változik. Itt már több különbség is van az igék utolsó szótagjának a változásai között, mint előzőleg. Felszínesen azt mondhatnám, hogy japánul a た a múlt idő jele. De nem mondom.
A -ru végű igék esetén mindig ugyanúgy változik az utolsó szótag:
る végződésű ige | múlt ideje |
みる | みた |
たべる | たべた |
いる | いた |
Végül egy-két rendhagyó eset:
Kivételek: | |
する | した |
くる | きた |
いく | いった |
だ | だった |
A -ru végű igéknél egyszerű a helyzet, le kell cserélni a る szótagot た-ra. Viszont a rendhagyó igéket meg kell tanulni.
A -ます végű udvarias alakú igék múlt idejéhez az udvarias végződést kell megváltoztatni: -ました lesz belőle.
Például: たべます "eszik" → たべました "evett". Ez megfelel a す szótaggal végződő szavak ragozásának.
Most nem írok a többi esethez példamondatokat. Egyetlen változás az igéknél a végződés. Feladatként megpróbálhatod az összes eddigi mondatot múltidőbe tenni. De csak ha szeretnéd!
Kedves Zé! csak egy egyszerű kérdésem lenne, hogy jól értem -e: az うvégű igéknél az う mindig った -ra, a く mindig いた-ra, a ぐ mindig いだ -ra stb ugyanígy a példáid szerint változik? Pl いく -ből いいた lesz? köszönettel ETking
VálaszTörlésSzia Zé! Bocs, hogy megint zavarlak, de az előző hoozászólásommal kapcsolatban észrevettem, hogy az iku pont rendhagyó ige, szóval akkor arra kérlek, hogy a hozzászólásomban változtasd meg a kérdést arra, hogy a かく-ből かいた lesz-e. Köszönettel ETking.
VálaszTörlésui: bocs a kavarásért
Így van de eddig azt hittem ez egyértelműen kiderül. :S
VálaszTörlés