22. Hely, irány

Az igék folytatásos szappanoperájának újabb része következik!

Most már tudod használni a létezésre vonatkozó igéket, de cselekedni még nem tudsz japánul. Bizonyos mondatokhoz elég ismerni a を tárgyra utaló szócskát, de ez többnyire nem elég. A létigékkel ellentétben, a cselekvést kifejező igék után a helyet a で szócska követi, nem pedig a létigénél megszokott に. A で szócska több dologra is jó lesz, nem csak erre, de ezt se viszem most túlzásba.

Példák:

1. わたし　は　レストラン　で　すし　を　たべます。 "Én az étteremben szusit eszek." (レストラン　resutoran - étterem) Az evés cselekvő ige, ezért で áll az étterem szó után.


2. としょかん　で　よみます。 "A könyvtárban olvasok." (としょかん　toshokan - könyvtár)

Szintén a hellyel kapcsolatos szócska az へ. Kiejtése ennek is kivételes, mint a は-nak és a を-nak, mert ilyenkor e-nek kell ejteni. Minden más esetben marad he!

Jelentése: -ba, -be, -ra, -re, felé stb. vagyis a mozgás, cselekvés iránya.

Megjegyzés: többnyire a に szócska is használható ugyanarra, mint a へ, attól függően, hogy az irányt (へ), vagy a célállomást (に) akarod épp hangsúlyozni. Ezt nem érdemes túlságosan bemagolni, mert a modern japán nyelvben semmi különbség nincs a két szó között. (Legalábbis a főbb dialektusokban.)

Példák:

1. うち　へ　かえります。 "Hazamegyek."


2. にほん　に　いきます。 "Japánba megy(ek)." A japán mondatoknál nem kell mindenképp kitenni az alanyt, ezért ez a mondat szövegkörnyezet nélkül nem egyértelmű. (De mindig a nyelvtani témára utal!)


3. たなかさん　の　いえ　の　まえ　へ　きます。 "Tanaka háza elé jön." Ez sem egyértelmű. Ha például valakivel telefonon beszélsz, aki épp a háznál tartózkodik, akkor rád is vonatkozhat a mondat.


4. わたし　の　ともだち　が　あの　びょういん　に　はいります。 "Egy barátom bemegy abba a kórházba."

Az eddigiekben az igék udvarias alakját részesítettem előnyben a példamondatokban, de az egyszerűség kedvéért (na meg, hogy hozzászokj) hamarosan a szótári alakot fogom használni. A legtöbb ragot nem lehet a -ます végű igékre biggyeszteni.