20. Ismétlés +

Azt hiszem, ideje lenne egy picit átismételni mindent, amit idáig az igékkel kapcsolatban mondtam. Most főleg a létigékre gondolok, és némi kiegészítést is teszek hozzá.

Tehát ami idáig volt: Az igék mindig az egyszerű mondatok végén állnak, és minden ragozatlan ige utolsó hangja az "u" hang, akármilyen szótagban is szerepeljen. Ezek között az -iru és -eru végű igék többségének végén az egész る szótagot ragozni kell. A többinek csak az -u végződését kell megváltoztatni a hiragana táblázat azonos sorában de megfelelő oszlopában talált szótaggal. Érdemes megtanulnod az igéket az udvarias és a szótári alakjukban is, mert onnan már egyből látni, hogy milyen ragozású az az utolsó szótag.

A létige is ugyanolyan ige mint a többi, de valamiért a legtöbb nyelvben különlegesnek tartják. A létigék (és a です) eddig vett ragozása:

Szótári alak	Udvarias alak	Tagadó alak	Udvarias tagadó alak
だ	です	では/じゃ　ない	で　は　ありません
いる	います	いない	いません
ある	あります	ない	ありません

Megjegyzés: Az egyszerű tagadó alak mindhárom igénél a melléknevek ragjával ragozható tovább, ráadásul az ある egyszerű tagadott alakja egy igazi melléknév.

2. Megjegyzés: A です egyszerű だ alakja nem következhet melléknevek után. Olyankor inkább hagyd le teljesen. Ez is azt mutatja, hogy valójában ez a szó az előtte álló szó része, és attól a szótól függ, hogy szerepel-e, vagy sem.

Ezek a szavak valamilyen módon azt jelentik, hogy "van" (vagy nincs). A です mégis kivételes, mivel magyarra fordítva többnyire nem létige. Az 「A　です。」 mondat azonosítja az A-t, de nem feltétlen jelenti azt, hogy "A van.", bár jelentheti ezt is. Közeli barátokkal folytatott beszédben a です-t lehagyhatod.

Pár példa a です létigeszerű és nem létigeszerű használatára:

1. わたし　は　ハンガリーじん　です。 "Én magyar vagyok.".


2. いぎりすじん　です　か。 "(Te) angol vagy?". Ez, és az előző mondat is a です létigeszerű használatára adott példát.


3. あの　えいがかん　は　おおきい　です。 "Az a mozi nagy.". Itt a です nem létige. A "mozit" a "nagy" tulajdonsággal azonosítja. A mondat jelenthetné azt is, hogy "az a bizonyos mozi nagy.". Olyankor van így, amikor nem rámutatunk egy épületre, hanem például telefonon beszélgetünk egy bizonyos moziról.

A másik két létige dolgok helyzetére, vagy létezésére utal. Az いる élő, magától mozgó dolgokra, az ある pedig minden másra. A hely megjelölésére, a hely szava után a に szótagot kell írni. Az alany megjelölésére (tudod, ő van a helyen!), ha nem téma, akkor が jön a szó után, egyébként は. Mindkettőre mutatok példát.

Például:

1. デパート　に　くつや　が　あります。 "Van az áruházban cipőbolt.". Itt a cipőbolt nem lehet téma. Ha elgondolkozol a magyar fordításon, rájössz a titok nyitjára magadtól is, de ha megnézed a következő mondatot és a fordítását is, könnyebben kiigazodsz.


2. くつや　は　デパート　に　あります。 "A cipőbolt az áruházban van.". Ebből a mondatból látszik, hogy egy olyan cipőboltról beszélünk, amiről már szó volt, hisz "A cipőbolt" egy bizonyos boltra utal. Ilyenkor az nyilvánvalóan téma.


3. もり　に　ちゅうごくじん　が　います　か。 "Van az erdőben kínai?". Ez a mondat és a következő az います igére ad példát. A tárgyat és témát az előző két mondat alapján meg lehet határozni.


4. ちゅうごくじん　は　もり　に　います　か。 "A kínai az erdőben van?"


5. はい、ちゅうごくじん　が/は　もり　に　います。"Igen, az erdőben van (a) kínai.". Általában a が-val feltett kérdésre が-val kell felelni, a は-nál meg találd ki. ;)

Megjegyzés: Megfigyelhetted, hogy ha nem a に szerepelt az います vagy az あります előtt, akkor mindig が-t használtam. Általában eddig nem említett dolog bemutatásakor használjuk ezt, így az nyilván nem lesz téma.

Az ある és az いる nem csak helyhez kötött létezést fejeznek ki. Azt is jelenthetik, hogy valakinek van valamije. Ebben az esetben még mozgó vagy élő dolgokra is lehet az ある-t használni, de szigorúan csak abban az esetben ha a saját közeli hozzátartozódról vagy barátodról van szól. Ez a használat valószínűleg már kikopóban van a japán nyelvből, ezért inkább olyankor is maradj az いる-nál.

Példák:

1. わたし　は　ともだち　が　あります。　"Nekem vannak barátaim.". Ez szó szerint ez annyit tesz, hogy "ami engem illet, jóbarát létezik.". Többesszám viszont nem létezik a japán nyelvben, ezért érezni kell, hogy mikor lehet többesszámot fordítani. Nem olyan nehéz. Ebben a mondatban います-t mondani modernebb.


2. あなた　は　ともだち　が　います　か。　"Neked vannak barátaid?". Itt már nem használhatod az ある ige semmilyen alakját, mert nem magadhoz közeli személyről beszélsz.


3. ペン　が　ある。 "(Valakinek) van tolla." vagy "Van toll.". Ez a mondat azt is jelentheti, hogy "Nekem van egy tollam.".


4. スプーン　が　ない。 "Nincs kanál." Ezt nem hagyhattam ki! (Ha túl fiatal vagy, nem biztos, hogy érted miért.)