する (SURU) | csinál |
くる (KURU) | jön |
いく (iku) | megy |
あるく (aruku) | gyalogol, sétál |
はしる (hashirU) | fut |
のむ (nomu) | iszik |
たべる (taberu) | eszik |
よむ (yomu) | olvas |
かく (kaku) | ír |
みる (miru) | néz |
みせる (miseru) | megmutat |
わかる (wakarU) | meg van értve, tudott dolog* |
とまる (tomarU) | megáll |
あそぶ (asobu) | játszik |
ねむる (nemurU) | alszik |
まなぶ (manabu) | tanul |
おしえる (oshieru) | tanít |
まつ (matsu) | vár |
きく (kiku) | hall, hallgat |
しぬ (shinu) | meghal |
たのむ (tanomu) | kér valamire |
たたかう (tatakau) | harcol |
つづく** (tsuzuku) | folytatódik |
かう (kau) | vesz |
うる (urU) | elad |
きる (kirU) | vág |
きる***,**** (kiru) | visel |
もつ (motsu) | tart, fog |
およぐ (oyogu) | úszik |
はこぶ (hakobu) | visz, cipel |
たつ (tatsu) | áll |
すわる (suwarU) | ül, guggol |
いきる (ikiru) | él |
あける (akeru) | kinyit |
しめる (shimeru) | bezár |
とぶ (tobu) | ugrik, repül |
やくす (yakusu) | lefordít |
はなす (hanasu) | beszél |
ころす (korosu) | öl |
たすける (tasukeru) | megment |
てつだう (tetsudau) | segít |
* VIGYÁZAT! Magyarul a わかる (wakaru) szó a felfogóra vonatkozik (megért), japánul viszont a felfogott dologra (meg van értve), ezért nehéz lefordítani.
** A つづく (tsuzuku) szó második írásjele a づ, amit ugyanúgy zu-nak kell ejteni, mint a ず-t. つ után majdnem mindig ezt kell írni egy szón belül. Szóösszetételek határánál nem biztos!
*** Egymás után írtam két azonos ejtésű szót. Az egyik -u végű a másik -ru végű igének számít!
**** A -ru végű きる (kiru) ige azt jelenti ugyan, hogy "(ruhát) visel", de nem használható nyak felett hordott ruhadarabra (pl. sapka), kisebb dolgokra (pl.: kesztyű, cipő) és ékszerekre.
miért van néhány szónál nagy betű?pl: hashirU.
VálaszTörlésilyenkor az "a" betűt a-nak vagy á-nak ejtjük?:-)
Ahogy írtam is a felsorolás elején, hogy láthassad a る szótag melyik részét kell ragozni. A kiejtésről a hiragana leckében olvashatsz, de amúgy mindig a két hang közötti.
VálaszTörlésCsak annyit szeretnék jelezni, hogy a nemuru ige másik alakja nem a nemasu? Úgy jelölted be, hogy csak az U változik.
VálaszTörlésA nemasu a neru ige udvarias alakja, a nemuru udvarias alakja nemurimasu. De nem lenne szükséges megjelölnöm se az U-t mert nem -iru vagy -eru végű.
VálaszTörlésSzia Zé!
VálaszTörlésAz lenne a kérdésem, hogy jól érzem-e, hogy az iku(megy) ige és az él(ikiru) iga masu-s alakja ugyanaz (ikimasu)?
Üdvözlettel Dalet :)
Szia Dalet! Jól érzed. Nem nehéz ez.
VálaszTörlésSzia, most annak a szónak a végén van a nagy U amelyik U végű, vagy amelyik ru végű. Vagyis h most melyik ragozást kell használni azoknál amyelyeket megjelöltél. Lehet h hülye kérdés volt, de most nem birok kiigazodni.
VálaszTörlésNagy U az u ragozásúaknál van. Oda nem írtam nagy U-t ahol nyilván u a ragozott rész. Pl. olyan igéknél sincs nagy ahol nem -iru/-eru van, hanem mondjuk -aru vagy bármilyen más változat.
VálaszTörlésEleinte nem voltam túl következetes, ezért előfordul ott is U ahol nyilvánvaló az u vég, vagy nagy RU ahol a -ru-t kell ragozni.
Hali
VálaszTörlésA kirU és a kiru ***,**** között miért más a végződés ha megkérdezhetem? Jelentésbéli megkülönböztetés miatt esetleg?