| ひと (hito) | személy |
| ともだち (tomodachi) | barát |
| いえ (ie) | otthon / ház |
| うち (uchi) | *otthon |
| へや (heya) | szoba |
| えき (eki) | pályaudvar |
| ゆうびんきょく (yuubinkyoku) | posta |
| えいが (eiga) | film |
| えいがかん (eigakan) | mozi |
| きっさてん (kissaten) | kávéház |
| びょういん (byouin) | kórház |
| デパート (depaato) | áruház |
| たてもの (tatemono) | épület |
| くつや (kutsuya) | cipőbolt |
| え (e) | kép |
| か (ka) | szúnyog |
| き (ki) | fa |
| もり (mori) | erdő |
| ひ (hi) | tűz |
| め (me) | szem |
| や (ya) | nyíl |
| おちゃ (ocha) | tea |
| おかね (okane) | pénz |
| おさけ (osake) | alkohol |
| はし** (hashi) | híd |
| はし** (hashi) | evőpálcika |
| はし** (hashi) | (valami) csúcsa, vég |
*Az うち (uchi - otthon) szó különbözik a másik, hasonló jelentésű szótól, ugyanis ezt csak valaki saját otthonára használhatjuk és nem jelent házat. (Nem feltétlen a beszélő otthonára!)
**A hídra, az evőpálcikára és a csúcsra/végre vonatkozó szavakat nem egészen ugyanúgy kell ejteni. A hanglejtésnek itt szerepe van. Sajnos ezt nem tudom sehogy sem érzékeltetni. Próbálj meg valahonnan japán szövegeket hallgatni! Az evőpálcika első szótagját magasabb hanglejtéssel kell kezdeni, és mélyebben kell a másodikat mondani. A hídnál pont fordítva. A vég pedig teljesen monoton.
| ちち (chichi) | papa |
| おとうさん (otousan) | apa |
| はは (haha) | mama |
| おかあさん (okaasan) | anya |
| あに (ani) | báty |
| おにいさん (oniisan) | báty |
| あね (ane) | nővér |
| おねえさん (oneesan) | nővér |
| おとうと (otouto) | öccs |
| おとうとさん (otoutosan) | öccs |
| いもうと (imouto) | húg |
| いもうとさん (imoutosan) | húg |
| そふ (sofu) | nagypapa |
| おじいさん (ojiisan) | nagyapa |
| そぼ (sobo) | nagymama |
| おばあさん (obaasan) | nagymama |
| おっと (otto) | férj |
| ごしゅじん (goshujin) | férj |
| つま (tsuma) | feleség |
| おくさん (okusan) | feleség |
Megjegyzés: A rövidebb szavakat a saját, a hosszabb változatokat mások családtagjaira is használhatod. Előfordul, hogy さん (san) helyett ちゃん-t (chan) mondanak egy-egy szónál, ha nagyon szoros kapcsolatról van szó. (De ez nem túl pontos meghatározás.)
Családtagokra vonatkozó általánosabb szavak:
| かぞく (kazoku) | család |
| きょうだい (kyoudai) | (fiú)testvérek |
| しまい (shimai) | lánytestvérek / nővérek |
| おや (oya) | szülő(k) |
| こ (ko) | gyerek |
| こども (kodomo) | gyerek, gyerekek |
| おとこ の こ (otoko no ko) | fiú, kisfiú |
| おんな の こ (onna no ko) | lány, kislány |
| むすこ* (musuko) | fiú |
| むすめ** (musume) | lány |
*,** Ezek nem általában lányt vagy fiút jelentenek, hanem valaki lányát, fiát. Persze mindenki valakinek a lánya vagy a fia, de nem egészen erre céloztam... A むすめ jelenthet általánosan lányt is.
Szia!
VálaszTörlésEgy kérdésem lenne: egy másik oldalon a barát szóra az otomo-dachi szót olvastam, itt meg csak tomodachi van írva. Mi a különbség a kettő között?
Köszönettel: Nakamura
Szia Nakamura!
VálaszTörlésAz "o" egy olyan előtag (van ahol "go"), amit főnevek elé szokás tenni udvariasságból. Vannak szavak amik elé muszáj egy hétköznapi társalgásban, különben durvának hat.
pl.: かね (kane - pénz) おかね (okane - pénz). ちゃ (cha - tea) おちゃ (ocha - tea).
Aztán vannak szavak, amiknél érdemes kitenni, hogy udvariasabb legyél (ha mondjuk mások dolgairól van szó).
Ilyen az おともだち (otomodachi - barát), おたんじょうび (otanjoubi - születésnap). Ezeket csak használat közben tudod megtanulni, mert van amikor nem kötelező vagy egyáltalán nem is használható egy szóval.
Akkor "go" az előtag, amikor a szót kínából vették át, de ez csak ilyen felületes szabály.
Sziasztok!
VálaszTörlésZé tanácsára szeretném itt megosztani veletek egy ötletemet.
A családtagok neveire találtam ki, így könnyebb megjegyezni:
Kató néni bandzsi.
Ez magyarul értelmes, és az a jó benne, hogy egy-egy szóban vannak a szülők, testvérek, nagyszülők nevei (leszámítva az első o- és az utolsó -san részeket), és elől mindig a nő, utána a férfi megfelelő áll.
Kató: okaasan, otoosan (anya, apa)
néni: oneesan, oniisan (nővér, báty)
ba(n)dzsi: obaasan, ojiisan, illetve: obasan, ojisan. (nagymama, nagypapa, illetve nagynéni, nagybácsi)
Szia Zé!!!
VálaszTörlésAzt szeretném kérdezni, hogy a családneveknél csak a szürkét használják saját családtag megnevezésére/megszólítására, vagy a fehéret is. Azért kérdezem, mert én TV-ben hallottam, hogy mindig inkább a fehérben lévőt használták (dragon ball, ha ez fontos).
Köszönettel MZ/X :)
u.i.:nagyon király az oldal :D
Nem tudok egyértelmű választ adni, mert sajna nem éltem japán családban. Csak annyit tudok, hogy a rövid verzió nem elég udvarias mások családtagjaira, meg amit erről olvastam. Valószínűleg függ ez attól is, mennyi idős aki beszél (pl. egy kisgyerek nincs tisztában az udvariassággal). Attól is függ a szó, hogy a saját családtagokkal beszél valaki, vagy egy kívülállóval a családtagjairól.
VálaszTörlésSzia!
VálaszTörlésÉn egy animében, név szerint a Haikyuu!!-ban hallottam azt a kifejezést hogy:
Oya! Ott pedig a két karakter szolta egymásnak mondani. Igy szokott lezajlani:
Kuroo: Oya!
Bokuto:Oya ,Oya!
Kuroo: Oya, oya, oya!
De akkor hogy használják? Ezt lehet megszólításként is ? Mert most hogy láttam mit jelent..... Már kevésvé értem mert (nem tudom tudod-e) a két fiú legjobb haverok csak.... Így szoktunk a Senpai-ommal is hüjéskedni meg minden.... Most már kezdem nem értreni hogy is van akkor?
Egy szónak lehet több jelentése.
Törlés