2006. március 20., hétfő

Szavak

Valahogy bővíten kell a szókincset, és nem tudok jobb módot rá, mint fogni a szavakat és bevágni mindet (nem a sarokba!).

ひと (hito)személy
ともだち (tomodachi)barát
いえ (ie)otthon / ház
うち (uchi)*otthon
へや (heya)szoba
えき (eki)pályaudvar
ゆうびんきょく (yuubinkyoku)posta
えいが (eiga)film
えいがかん (eigakan)mozi
きっさてん (kissaten)kávéház
びょういん (byouin)kórház
デパート (depaato)áruház
たてもの (tatemono)épület
くつや (kutsuya)cipőbolt
え (e)kép
か (ka)szúnyog
き (ki)fa
もり (mori)erdő
ひ (hi)tűz
め (me)szem
や (ya)nyíl
おちゃ (ocha)tea
おかね (okane)pénz
おさけ (osake)alkohol
はし** (hashi)híd
はし** (hashi)evőpálcika
はし** (hashi)(valami) csúcsa, vég

*Az うち (uchi - otthon) szó különbözik a másik, hasonló jelentésű szótól, ugyanis ezt csak valaki saját otthonára használhatjuk és nem jelent házat. (Nem feltétlen a beszélő otthonára!)

**A hídra, az evőpálcikára és a csúcsra/végre vonatkozó szavakat nem egészen ugyanúgy kell ejteni. A hanglejtésnek itt szerepe van. Sajnos ezt nem tudom sehogy sem érzékeltetni. Próbálj meg valahonnan japán szövegeket hallgatni! Az evőpálcika első szótagját magasabb hanglejtéssel kell kezdeni, és mélyebben kell a másodikat mondani. A hídnál pont fordítva. A vég pedig teljesen monoton.

ちち (chichi)papa
おとうさん (otousan)apa
はは (haha)mama
おかあさん (okaasan)anya
あに (ani)báty
おにいさん (oniisan)báty
あね (ane)nővér
おねえさん (oneesan)nővér
おとうと (otouto)öccs
おとうとさん (otoutosan)öccs
いもうと (imouto)húg
いもうとさん (imoutosan)húg
そふ (sofu)nagypapa
おじいさん (ojiisan)nagyapa
そぼ (sobo)nagymama
おばあさん (obaasan)nagymama
おっと (otto)férj
ごしゅじん (goshujin)férj
つま (tsuma)feleség
おくさん (okusan)feleség

Megjegyzés: A rövidebb szavakat a saját, a hosszabb változatokat mások családtagjaira is használhatod. Előfordul, hogy さん (san) helyett ちゃん-t (chan) mondanak egy-egy szónál, ha nagyon szoros kapcsolatról van szó. (De ez nem túl pontos meghatározás.)

Családtagokra vonatkozó általánosabb szavak:

かぞく (kazoku)család
きょうだい (kyoudai)(fiú)testvérek
しまい (shimai)lánytestvérek / nővérek
おや (oya)szülő(k)
こ (ko)gyerek
こども (kodomo)gyerek, gyerekek
おとこ の こ (otoko no ko)fiú, kisfiú
おんな の こ (onna no ko)lány, kislány
むすこ* (musuko)fiú
むすめ** (musume)lány

*,** Ezek nem általában lányt vagy fiút jelentenek, hanem valaki lányát, fiát. Persze mindenki valakinek a lánya vagy a fia, de nem egészen erre céloztam... A むすめ jelenthet általánosan lányt is.

7 megjegyzés:

  1. Szia!
    Egy kérdésem lenne: egy másik oldalon a barát szóra az otomo-dachi szót olvastam, itt meg csak tomodachi van írva. Mi a különbség a kettő között?
    Köszönettel: Nakamura

    VálaszTörlés
  2. Szia Nakamura!

    Az "o" egy olyan előtag (van ahol "go"), amit főnevek elé szokás tenni udvariasságból. Vannak szavak amik elé muszáj egy hétköznapi társalgásban, különben durvának hat.
    pl.: かね (kane - pénz) おかね (okane - pénz). ちゃ (cha - tea) おちゃ (ocha - tea).
    Aztán vannak szavak, amiknél érdemes kitenni, hogy udvariasabb legyél (ha mondjuk mások dolgairól van szó).
    Ilyen az おともだち (otomodachi - barát), おたんじょうび (otanjoubi - születésnap). Ezeket csak használat közben tudod megtanulni, mert van amikor nem kötelező vagy egyáltalán nem is használható egy szóval.

    Akkor "go" az előtag, amikor a szót kínából vették át, de ez csak ilyen felületes szabály.

    VálaszTörlés
  3. Sziasztok!

    Zé tanácsára szeretném itt megosztani veletek egy ötletemet.
    A családtagok neveire találtam ki, így könnyebb megjegyezni:

    Kató néni bandzsi.

    Ez magyarul értelmes, és az a jó benne, hogy egy-egy szóban vannak a szülők, testvérek, nagyszülők nevei (leszámítva az első o- és az utolsó -san részeket), és elől mindig a nő, utána a férfi megfelelő áll.

    Kató: okaasan, otoosan (anya, apa)
    néni: oneesan, oniisan (nővér, báty)
    ba(n)dzsi: obaasan, ojiisan, illetve: obasan, ojisan. (nagymama, nagypapa, illetve nagynéni, nagybácsi)

    VálaszTörlés
  4. Szia Zé!!!
    Azt szeretném kérdezni, hogy a családneveknél csak a szürkét használják saját családtag megnevezésére/megszólítására, vagy a fehéret is. Azért kérdezem, mert én TV-ben hallottam, hogy mindig inkább a fehérben lévőt használták (dragon ball, ha ez fontos).
    Köszönettel MZ/X :)
    u.i.:nagyon király az oldal :D

    VálaszTörlés
  5. Nem tudok egyértelmű választ adni, mert sajna nem éltem japán családban. Csak annyit tudok, hogy a rövid verzió nem elég udvarias mások családtagjaira, meg amit erről olvastam. Valószínűleg függ ez attól is, mennyi idős aki beszél (pl. egy kisgyerek nincs tisztában az udvariassággal). Attól is függ a szó, hogy a saját családtagokkal beszél valaki, vagy egy kívülállóval a családtagjairól.

    VálaszTörlés
  6. Szia!
    Én egy animében, név szerint a Haikyuu!!-ban hallottam azt a kifejezést hogy:
    Oya! Ott pedig a két karakter szolta egymásnak mondani. Igy szokott lezajlani:

    Kuroo: Oya!
    Bokuto:Oya ,Oya!
    Kuroo: Oya, oya, oya!

    De akkor hogy használják? Ezt lehet megszólításként is ? Mert most hogy láttam mit jelent..... Már kevésvé értem mert (nem tudom tudod-e) a két fiú legjobb haverok csak.... Így szoktunk a Senpai-ommal is hüjéskedni meg minden.... Most már kezdem nem értreni hogy is van akkor?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Egy szónak lehet több jelentése.

      Törlés