2006. március 1., szerda

3. Az enyém! Na jó, legyen az övé...

Az emberek egyik legrégebbi ösztöne (ez baromság mert nem lehet kormeghatározni...) a birtoklási vágy. Ideje tehát megmutassam, hogyan kell birtokolni japán módra! Persze ebben is lesz némi csavar.


Minta: A の B (A no B). Az A a birtokló, és B amit birtokol. Jelentése szó szerint "A-nak a B-je". Magyarul rögtön két ragot is helyettesíthetne az a の (no) szócska, ha a japán nyelvnek az lenne a feladata, hogy magyar ragokat helyettesítsen... Inkább rögtön példákkal kezdem, úgy elég nyilvánvaló lesz.

Példák:
  1. わたし の ペン (watashi no pen) "A tollam". Ennek a jelentése nyilvánvaló, de nem egy teljes mondat, mivel nincs ige a végén. Sokszor kell ilyen formában beilleszteni egy mondatba a tárgyat, például amikor "elvesztettem a tollam"

  2. わたし の ペン です。 (watashi no pen desu) "A tollam.". A fordítás nem sokat változott, de máris helyes japánul! Így önmagában nem is tűnik teljes mondatnak, pedig az. Ha valaki megkérdezi mi az ott a kezedben, nyugodtan válaszolhatod: わたし の ペン です。

  3. だいがく の がくせい の ねこ です。 (daigaku no gakusei no neko desu) "Az egyetem diákjának a macskája." Akár kilométer hosszú sorba is írhatnék birtokosokat, de nem fogok mert nem rekordot akarok dönteni az oldalon. Mindenesetre ez a mondat is teljesen jó.

    Megjegyzés: Igazából a だいがくせい (daigakusei) szó, ami azt jelenti, hogy "egyetemista", természetesebb.



Van másik felhasználási módja is ennek az összekötő szócskának. Most jön a csavar.


Minta: A の B (A no B). A fajtájú B. Nem egészen birtokos eset, de hasonlít a jelentése, csak épp nem gondolunk bele magyarul.

Példák:
  1. にほんご の せんせい (nihongo no sensei) "Japán tanár". Mondhatni a japánnak a tanárja, de ilyet se mondana senki magyarul.

  2. みどり の でんわ (midori no denwa) "Zöld telefon". Biztos furcsának fogod találni, de a "zöld" jelentésű みどり (midori) szó valójában főnév japánul. A melléknevekről majd később, de elég sok szót lehet vagy kell melléknévként használni. Olyankor jön jól a の (no), ugyanis a hatására a főnevek hirtelen melléknévnek érzik magukat. (Persze csak azok, amiknél ennek van értelme.)

  3. きんようび の あさ です。 (kin'youbi no asa desu) "Péntek reggel van.". Itt is mondhatnám, hogy "Péntek reggele van.", de talán jobb, ha az összes eddigit is a magyartól különállóan kezeled. Az előző kettőtől eltérően kitettem a です (desu) szót, mert ebben a mondatban magyarul egész létigés a fordítása. Az előzőek után is ki lehetne tenni, de kicsit más lenne a szó magyar jelentése.

Láthatod hogy a の (no) nem csak a birtokosit, de másfajta kapcsolati viszonyt is kifejez. Mindenféle jelzőknél használatos, de nem akarok a magyar nyelvtanba túlzottan belefolyni, mert csúfosan elvérezné(n)k :)

13 megjegyzés:

  1. A desu a mondatok végéröl elhagyható?

    VálaszTörlés
  2. Ahogy a példáknál írtam, a desu nélkül azok nem tekinthetőek teljes mondatnak. Van amikor elhagyható a szó, de az attól is függ, mit akarsz mondani és hogyan. Szerintem előbb az alapokat tanuld meg, mielőtt rátérsz az ilyen finomságokra.

    VálaszTörlés
  3. Szia!

    Előszöri itt írnám le hogy roppant örülök ennek az oldalnak,mert így belekóstolhatok kicsit a japán nyelvbe.
    Azonban egy olyan kérésem lenne hogy tudnál mellékelni vagy küldeni egy táblázatot azokból a hiraganákból amiket te használslsz(nyomtatott vagy nemtudom),mert kicsit más mint a kézzelírott és elég sok vesződséget okoz.Pl lehet én vagyok buggyant,de sehogy nem lelem hogy a pen második irásjele az mi(talán egy sima n lenne?).
    Köszi

    VálaszTörlés
  4. Szia! A pen nem hiraganával hanem katakanával van írva.

    VálaszTörlés
  5. Szia!
    Csak egy jelentéktelen apróság: a toll-ra nincs valami "eredeti" japán szó? Ahogy sejtem, nyugatról vették át a pen-t, meg hát ugye katakana->külföldi szó. Persze szép nyelv az angol, de ha egy mód van rá, én szívesebben használnék rá eredeti japán szót. Már ha létezik.

    VálaszTörlés
  6. A katakanával írt szó nem külföldi szó, hanem átvett szó. A leckékben így is visszafogottan használom a modern korban átvett szavakat de sajnos muszáj. A legtöbb ilyen szónak vagy nem létezik japán eredetije, vagy az nagyon elavult és ha kiejted a szádon, csak néznek, hogy egyáltalán honnan ismered (és miért nem használod azt amit ők használnának).
    A toll-ra például pont nincs "eredeti japán" szó, de ha lenne és mondjuk sehol se használnák akkor is inkább ezt adtam volna meg.

    Megértem az "eredeti japán" utáni vágyad, de kénytelenek leszünk mindketten elfogadni, hogy az átvett katakanás szavakat japán szónak kell már tekinteni. (Ráadásul egy csomó szónak még a jelentése is más már, mint az eredeti volt, és ez aztán alaposan félrevezethet.)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. mintha azt mondaná neked valaki a toll helyett hogy "plajbász" :D

      Törlés
    2. vagy inkább penna, mert a plajbász az ceruza:)

      Törlés
  7. Szia Zé!

    A no partikula használatával kapcsolatban lenne kérdésem. Hallottam két kifejezést:
    1. nihongo gakkou
    2. nihongo no hon

    Az egyik kérdésem az lenne, hogy az 1. esetben miért nem kell a no-t kitenni. Lehet 2 főnevet csak úgy egymás után tenni mindenféle kötőpartikula nélkül?

    Másodszor azt szeretném tudni, hogy

    a "nihongo no hon" azt jelenti-e, hogy a japán nyelvvel foglalkozó nyelvkönyv (pl. részben akár magyarul írva), vagy bármilyen könyv, amit japánul írtak?

    A "nihongo gakkou" az japán nyelvet oktató iskolát jelent, ugye? (Különben Nihon no gakkou lenne, ha jól gondolom.)

    Köszi szépen!

    Ui.: Kono juunigatsu ni JLPT 4 kyuu e ikimasu. Zé san no oshie wa doumo arigatou gozaimasu!!!

    VálaszTörlés
  8. A nyelviskola is például 語学学校 (gogaku gakkou). Szabályt szerintem nehéz lenne rá mondani. Az egyszer biztos, hogy sok összetételben nincs の, de csak azért, mert azokat vagy egy szónak lehet venni, vagy egy megszokott kifejezésnek. Sok olyan intézmény van, amiknek 6-10 kanji hosszú nevük van, és ezek általában főnevek egymás után. Ilyen előfordul más dolgok neveiben is.
    Az a biztos, ha megjegyzed amikor ilyet látsz, de egyelőre szerintem ne próbálj magadtól hasonló összetételeket gyártani.

    A 日本語の本 (nihongo no hon) jelenthet japán nyelvkönyvet, de jelenthet japán nyelven írt könyvet is.

    日本語能力試験 (nihongo nouryoku shiken) egyébként jó példája a sok főneves és sok kanjis szavaknak. Szó szerint "japán képesség vizsga". Ez a JLPT japán neve.

    Sok sikert hozzá! がんばって ください!

    VálaszTörlés
  9. én órán úgy tanultam, hogy toll=boorupen.
    ez esetleg töltőtoll? vagy már nem használják ezt az alakot?

    VálaszTörlés
  10. boorupen azaz ball-point pen. A ball golyót jelent, vagyis a boorupen golyóstoll. A pen általánosan jelent tollat.

    VálaszTörlés
  11. Szia, azt szeretném kérdezni, hogy ez helyes-e? "watashi no inu wa xy desu."
    Csak arra gondoltam, hogy ugye a "watashi wa xy desu" azt jelenti, hogy "én vagyok xy" (xy-nak hívnak) és ha úgy vesszük, hogy az alany a "watashi no inu" (az én kutyám), akkor mondhatom-e így, hogy "a kutyámat xy-nak hívják"?

    VálaszTörlés