11. Még egy létige? Mi van??

Innentől kezdve nem írom ki a hiragana vagy a katakana kiejtését, de remélem menni fog azért.

Már szóltam pár szót a です igéről, ami képes ott állni, ahol a magyarban létgie szokott lenni. Most egy újabb létige következik!

Minta: （A　は）　B　に　います。 / 　（A　は）　B　に　あります。 Na jó, ez két ige egyszerre közel egy jelentéssel. Lefordítom amennyire csak tudom: "(az A) a B-ben van." vagy "(az A) a B-nél van." Na de az rejtély, hogy miért is van két mondatunk. Ezt japánoktól kéne megkérdezni (nem biztos, hogy tudnák), de némi magyarázattal talán szolgálhatok.

Megjegyzés: A mintában szereplő は ejtése továbbra is wa.

Az います és az あります jelentése is "<valahol> van", de amíg az elsőt mozgékony élőlényekre, addig a másodikat minden másra szokás használni. A növények nem számítanak mozgékony élőlénynek, viszont a csigák igen!

Egy egyszerű példa: わたし　は　えき　に　います。 "Én a pályaudvaron vagyok.". Arra gyanakszok, hogy én élőlénynek számítok, ezért bátorkodtam az います igét használni. A は továbbra is azt jelzi, kiről szól a mondat, a に pedig az előtte álló szót helyhatározóvá alakítja. Vagyis a に előtti szó most a "tartózkodási" hely. A に egész mást is jelenthet, ezért ezt a jelentését érdemes a létigével együtt megjegyezni!

További példák:

1. き　は　にわ　に　あります。 "A fa a kertben van.". A に az előtte álló szóról jelzi, hogy ott van a fa, nem azt hogy benne, viszont magyarul mégis arra kell fordítani, de hát ez van.


2. がくせい　は　がっこう　に　います。 "A diák az iskolában van.". Itt is arról van szó amit az előző példához írtam.


3. おかあさん　は　ゆうびんきょく　に　います。 "Az anyukám a postán van.". Olyat senki se mondana, hogy postában... vajon mééér? Ráadásul nem írtam bele a japán mondatba, hogy az "enyém", de más nem is lehetne ilyenkor. Magyarul is ha azt mondod "Anya a postán van.", nem kell megmondani kinek az anyukája, nem igaz? Ez sokkal inkább hasonlít a magyarra, mint ahogy az elsőre látszik!


4. その　おんな　は　たかい　たてもの　に　います。 "Az a nő a magas épületben van." Mivel a その jelentése szerint "tőlem távol, de hozzád közel" ezért gyanítom, hogy a megszólított is abban az előbb említett épületben tartózkodik. Viszont akkor nekem is ott kell lenni, hiszen beszélek a megszólított személyel, nem igaz? Akkor ilyet nem mondunk...? Sebaj, példának azért jó volt!


5. うち　に　います。 "Otthon vagyok." Ugyan kihagytam a japán mondatból azt, hogy kire vonatkozik, de elég valószínű, hogy épp rólam van szó. Igaz, a szövegkörnyezettől függően lehetne más is.


6. コーヒー　は　きっさてん　に　あります。 "A kávé a kávézóban van." Csak, hogy mondjak valami újat és meglepőt!

Nem tudom, hogy vajon feltűnt-e, hogy az います és az あります is -ます végződésű. Valójában eleve az udvarias formát adtam meg. Ez a két ige a szótárban valószínűleg úgy fordul elő, hogy いる és ある. Az előbbiben a "ru" az utóbbiban az "u" hang változott (lásd a 8. leckét).

Kevésbé udvariasan így hangoznak az előző példák:

1. き　は　にわ　に　ある。


2. がくせい　は　がっこう　に　いる。


3. おかあさん　は　ゆうびんきょく　に　いる。


4. その　おんな　は　たかい　たてもの　に　いる。


5. うち　に　いる。


6. コーヒー　は　きっさてん　に　ある。