2007. május 27., vasárnap

71. Mennyire?

Az előzőek alapján bármikor el tudod mondani, hogy te vagy a legokosabb. Ha egy picit szerényebb akarsz lenni, és csak azt mondanád, hogy nagyon okos vagy, akkor ez még nem elég. Azt is elárulom, hogy mondhatod, hogy kicsit okos vagy, de valahogy úgy érzem, ezt inkább más melléknevekkel fogod használni.

どんなに (donna ni)mennyire?
こんなに (konna ni)ennyire
そんなに (sonna ni)annyira
...ほど (...hodo)...-nyira
それほど (sorehodo)annyira
少し (sukoshi)picit
ほんの... (honno...)csak...
ほんの少し (honno sukoshi)csak picit
...だけ (...dake)...mindössze
少ない (sukunai)kevés, alig
まあまあ (な) (maamaa (na))közepesen
よく* (yoku)gyakran
良く (yoku)jól, rendesen
大した (taishita)nagy dolog (főnévvel)
とても (totemo)nagyon
めっちゃ (meccha)nagyon (szleng)
中々 (nakanaka)meglehetősen
何だか (nandaka)valamennyire
ちょっぴり (choppiri)csak egy nagyon picit
ちょっと** (chotto)picit
けっこう** (kekkou)eléggé / nagyon

* A felsorolásban az első よく szó hiraganával szerepel, az alatta levőben pedig kandzsi is van. Bizonyos ugyanúgy olvasható szavakat, még ha jelentésükben hasonlóak is, máshogy kell írni.

** Gyakori, hogy a ちょっと és a けっこう önmagában egész mást jelent. Amíg tanulod, addig ezzel vigyázz. Ettől még mind a kettő sűrűn használt kifejezés.

Példák:

  1. どんなに いそがしい です か。 "Mennyire (vagy) elfoglalt?"

  2. あなた ほど こわくない。 "Nem olyan félelmetes mint te." / "Nem félek annyira, mint te."

  3. (みず) を 少し(すこし) 下さい(ください)。 "Kérek egy kis vízet!". Figyelj a szórendre! Nem is tudom igazán, hogy a 少し(すこし) főnév-e vagy valami más, de az biztos, hogy nem melléknév, ezért a 少し水 nem lehet megfelelő sorrend.

  4. ほんの少し(すこし)だけ 分かります(わかります)。 "Mindössze csak egy picit értem."

  5. こんなに 車(くるま) が 少ない(すくない) 町(まち) が たくさん で は ありません。 "Ennyire autóból alig város nincs sok" vagyis "nincs sok olyan város, amiben ennyire kevés az autó."

  6. 中々(なかなか) いい 天気(てんき) でず ね。 "Meglehetősen szép az idő, nem?"

  7. すみません。これ を 良く(よく) 分からない(わからない) が。 "Elnézést. Ezt nem igazán értem, (elmagyaráznád?)". A mondat végi が jelentése "de", viszont ilyen esetekben befejezetlen udvarias segítségkérésként is felfogható.

  8. 本日(ほんじつ) の ニュース が 何だか(なんだか) 不安(ふあん) です。 (不安な fuan na - aggodalom, nyugtalanság) "A mai hírek valahogy nyugtalanítóak."

  9. ちょっと 待って(まって) 下さい(ください)。 "Kérem várjon egy picit!"
Mielőtt még írok másról, tegyünk egy kis kitérőt a ちょっと és a けっこう használatával kapcsolatban. Ezek a szavak nagyon gyakran szolgálnak arra, hogy elutasíts egy kérést/kérdést:
いいえ、ちょっと... "nem igazán..."/"nem mondom meg"/"nem tudom"
けっこう です。 "Nem kérem." / "(Köszönöm de,) ennyi elég."

A けっこう látszólag ellentétes jelentéssel is használható:
けっこう です。 "Megfelelő." / "Elég jó."

A ちょっと arra is jó, hogy felhívd magadra a figyelmet:
ちょっと すみません。"Bocsánat, elnézést kérek" (=idefigyelnél? csak jóval udvariasabban :P)

A szavak hangsúlyozásán sok múlik. Csak azt tudom javasolni, hogy hallgass sok japán szöveget és szokd meg hamar!

Tagadó mondatokban nem csak a fenti szavakat lehet használni. Van pár olyan szó, ami kifejezetten negatív igékhez használatos, bár néhány ezek közül állító mondatokban is szerepelhet. A tagadó mondatokban gyakrabban találod a következő szavakat:

あんまり/あまり (anmari/amari)(nem) nagyon, alig
全然 (zenzen)nagyon, egyáltalán nem
大して (taishite)(nem) annyira
決して (kesshite)soha, semmiképp

Példák:

  1. ごみ の 中(なか) で 見つかった(みつかった) 食べ物(たべもの) は あんまり おいしく ありません。 (ごみ gomi - szemét, 見つかる mitsukaru - meg van találva, 食べ物 tabemono - étel) "A szemétben talált étel annyira nem finom."

  2. お前(おまえ) の 顔(かお) を 全然(ぜんぜん) 思い出さない(おもいださない)。 (お前 omae - te, 顔 kao - arc, 思い出す omoidasu - emlékszik) "Egyáltalán nem emlékszem az arcodra!"

  3. 大して(たいして) モン じゃ ない。 (モン mon - dolog (szlenges)) "Nem nagy gond."

Minta: A+過ぎる (A sugiru) "túl A". Az A lehet melléknév い előtti töve, főnévi melléknév な nélkül és ige -ます előtti töve (kivéve です).


Példák:

  1. 食べ過ぎました(たべすぎました)。 "Túl sokat ettem."

  2. 昨年(さくねん) の 夏(なつ) が 暑過ぎました(あつすぎました) "A tavalyi nyár túl meleg volt."

2007. május 26., szombat

70. Leg-

Minta: 最も/一番 A (mottomo / ichiban A) "leg-A-bb" Nincs igazán mit magyarázni. A もっとも jelentése "leg-". Az いちばん jelenthet "első (számút)" de itt "leginkább" jelentéssel könnyebb értelmezni.

Például:
  1. 一番(いちばん) 速い(はやい) 動物(どうぶつ) は 何(なん) です か。 "Melyik a leggyorsabb állat?"

  2. 全国(ぜんこく) で 最も(もっとも) いい 所(ところ) は ここ です よ。 "Az egész országban ez a legjobb hely!"
Azoknál a mondatoknál, ahol külön szerepel a téma és az alany (は-が), a felsőfokot jelző szót nem a melléknév elé kell írni, hanem a mondatrész elé:
  1. あの 人(ひと) は 一番(いちばん) 頭(あたま) が 変(へん) です。 (変 hen - fura (pejoratív), 頭が変 atama ga hen - "fura a feje" vagyis őrült) "Az az ember a legőrültebb."
Arra, hogy valami a legjobb, japánul több kifejezés is szolgál. Bizonyos dolgok mögé írva, az 一(いち) azon dolgokon belüli legjobbra utal. pl.:

第一 (dai ichi)a legelső, a legjobb
世界一 (sekai ichi)a világon a legjobb
日本一 (nippon ichi)Japánban a legjobb
天下一 (tenkaichi)a legjobb "az ég alatt" / létező legjobb

Más szavak valamiből a legjobbra:

最高 な (saikou na)"csúcs", a legjobb
上々 な (joujou na)a legjobb
最上 な (saijou na)a legjobb
ベスト (besuto)a legjobb
何より な (naniyori na)mindennél (jobb)*
大人気 な (daininki na)a legnépszerűbb

*Az A+より kifejezés, ahol az A egy kérdőszó, mindig a kérdőszóhoz kapcsolódó legfelső fokot jelenti. Például: 誰より (dare yori) - mindenkinél (jobb).

2007. május 24., csütörtök

69. Ez a lecke leckébb mint a többi!

Az izgalmakat ebben a blogban nem tudom fokozni, de a mellékneveket igen! Fokozás alatt azt értem, amikor egy tulajdonság nagyobb, vagy legnagyobb mértékű. (pl. jó, jobb, legjobb)

A japán nyelvben a mellékneveknek nincs ragozott közép és felsőfokú alakja. Ehelyett bizonyos szavakat a melléknevek elé téve megkapod a melléknév közép- és felsőfokát jelentő kifejezést. A középfok kifejezéseivel kezdem.

Minta: もっと A (motto A) Szabadon fordítva "még A-bb". A もっと önmagában azt jelenti, hogy több(et), ezért önmagában is lehet használni.

Példák:
  1. もっと 高い(たかい) "még magasabb/drágább"

  2. もっと しずか な "még csendesebb"

  3. もっと しずか に "(még) csendesebben". Ahogy egy korábbi leckéből látszik, ez önmagában is használható felszólításként.

  4. もっと ゆっくり 話して(はなして) ください。 "Kérem beszéljen (még) lassabban!"

  5. もっと 飲みましょう(のみましょう) か。 "(Na akkor) iszunk még/többet?". Itt nem fokozást, hanem a もっと szó szerinti jelentését használtam.

Minta: より A (yori A) Az előzőhöz hasonló kifejezés, de az előző "még A-bb" jelentésű volt, ez viszont "minél A-bb" vagy "lehető leg-A-bb".

Megjegyzés: Ha már találkoztál vele akkor tudhatod, hogy a より az összehasonlító mondatszerkezet fontos része, de jobb, ha ennél a jelentésénél ezt figyelmen kívül hagyod!

Példák:
  1. もっと 良い(よい) レストラン で 昼食(ちゅうしょく) を 食べましょう(たべましょう)。(昼食 chuushoku - ebéd) "Ebédeljünk (ennél) jobb étteremben!" Ezen látszik, hogy valami másik konkrét helyhez hasonlítok.

  2. より 良い(よい) レストラン で 昼食(ちゅうしょく) を 食べましょう(たべましょう)。"Együnk minél jobb étteremben ebédet." Nem konkrét helyhez hasonlítva.

  3. より新しい(あたらしい)映画(えいが)を見たい(みたい)です。 "Minél újabb filmet akarok látni."

  4. もっと新しい(あたらしい)映画(えいが)を見たい(みたい)です。 "(Ennél) újabb filmet akarok látni.". Összehasonlítva láthatod, hogy amíg a もっと konkrét dolgokhoz viszonyít, addig a より kizárólag általános esetekre alkalmas.

A もっと gyakrabban fordul elő a köznapi nyelvben mint a より-nak ez a fajtája. A より is gyakori másféle kifejezésekben, amikről később lesz szó.

Ahhoz, hogy a középfokot (és általában a fokozást) lezárhassam, kell ezen kívül még valami.

Minta: A の 方 が (もっと / より) B (A no hou ga (motto / yori) B) vagyis az A valamilyen tulajdonsága B-bb. (A főnév, B valamilyen melléknév) A 方 (hou) szó önmagában is középfokot jelez, ezért a もっと / より akár el is hagyható ilyen esetekben. A nyelvkönyvek szerint ez a "hivatalos" módja a középfok jelzésének. Fontos, hogy ilyenkor が és nem は szerepel a kifejezésben.

Például:
  • この映画(えいが)の方(ほう)が(もっと / より)新しい(あたらしい)です。 "Ez a film újabb.". Bent is hagyhattam volna a もっと vagy a より szót, ami ilyenkor nyomatékosítja a fokozást, de egyáltalán nem szükséges.

A felsőfokról a következő leckében írok. Gyakorlatilag ugyanez a helyzet, egy két új szó, és kész is!

2007. május 14., hétfő

Szavak

Sok olyan szó van a japán nyelvben, ami furának (néha egyenesen idétlennek) tűnik azok számára, akik nincsenek hozzászokva. Ezek között is a legfeltűnőbbek a rövid, négy szótagból álló szavak, amik vagy hangutánzó szavak, vagy más szavak ismétléséből állnak.

Leírom az összes olyan szót ami eszembe jut, de ez csak töredéke a hasonló, mindennapi életben használt kifejezéseknek. Ahol lehet, igyekszem a fordításban hasonló jellegű szavakat választani.

Megjegyzés: Gyakran az ismétlődő rész első szótagja hasonul, vagyis más lesz a mássalhangzó a szó első feléhez képest. A kanji az előző írásjel ismétlését jelenti, de nem a kiejtésének az ismétlését!

時々 (tokidoki)időnként
人々 (hitobito)emberek
月々 (tsukidzuki*)minden hónap
色々 な/の (iroiro na/no)sokféle (ez-az)
上々 な (joujou na)a legjobb
直々 な (jikijiki)közvetlen
次々 (tsugitsugi)egyenként
元々 の (motomoto no)kezdettől fogva, természetes
まあまあ な (maamaa na)úgy-ahogy
まだまだ (madamada)még nem
ふわふわ する/な (fuwafuwa suru/na)pihe-puha
ぐるぐる する (guruguru suru)körbe-körbe
ぽかぽか する (pokapoka suru)melegség érzése
どんどん (dondon)gyorsan / lassanként, biztosan
ぺらぺら する/な (perapera suru/na)"bla-bla", folyamatosan beszél
ぴかぴか な (pikapika na)csillogás
きらきら する (kirakira suru)csillog-villog
バラバラ する/な/の (barabara suru/na/no)szétszórva

* Dz-t írtam, mert a írásjellel kell írni, de kiejtve megegyezik a -val.


Azokat a szavakat amik mögé nem írtam semmit, vagy melléknévként, vagy főnévként használhatod. Amelyikhez írtam する-t, な-t vagy の-t azokat cselekvésként vagy főnévi melléknévként is.

Ha ez nem lenne elég, és tudsz angolul, ezen az oldalon többet is találsz.